Hírek

2008.05.18. 07:00

A gazdag tovább él

Azt, hogy idehaza készültek-e a gazdagok és a szegények életkilátásait összevető statisztikák, nem tudom (gyaníthatóan nem), mindenesetre az USA-ban már az egyes társadalmi rétegek közötti egészségkülönbségek felszámolásán dolgoznak. Hogy mondjuk egy szegény családból származó, fekete férfi ne majd másfél évtizeddel korábban haljon meg, mint egy gazdag, fehér nő.

Stanga István

A gazdagok jóval tovább élnek – leegyszerűsítve körülbelül így szól az a megállapítás, amely hivatalos formájában akként hangzik, hogy az egyesült államokbeli statisztikai adatok szerint a folyamatosan növekvő gazdasági-társadalmi különbségek miatt az életkilátások közötti szakadék (legyen szó egy újszülöttről, vagy bármely korcsoport tagjairól) az elmúlt időszakban tovább mélyült. Mit is tesz mindez a számok nyelvére lefodítva? Nos, amíg 1980-82-ben az USA legtehetősebbjei „csak” három évvel számíhattak hosszabb életre, mint a legszegényebbek, addig 1998-2000-re ez az eltérés 4,5 esztendő lett, ami a jómódúak esetében 79,2 éves várható életkort jelent, szemben a nehéz körülmények közöt lévőkkel, akik 74,7 évvel kalkulálhatnak. És ha a vizsgálódás során a nők és a férfiak, illetve a különféle etnikumok közötti differenciákat is figyelembe vesszük, még meghökkentőbb a dolog, már amennyiben kiderül, hogy egy USA-beli gazdag, fehér nő átlagosan 14 évvel él tovább, mint a szegény, fekete családok férfiai.

Azt, hogy készültek-e nálunk is hasonló, a gazdagság-szegénység fentebb említett hatásait tükröző statisztikák, nem tudom (mindenesetre nem olvastam-hallottam ilyenekről), de talán mindegy is, mert azokból nagy valószínűséggel hasonló eredményekre juthattunk volna, lévén a jelenség okai alighanem ugyanazok. Mert bár a korszerű orvoslás vívmányait, a mind hatékonyabb diagnosztikai és terápiás eljárásokat (amelyek elsősorban a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedéseket érintik) idehaza elvben mindeki egyformán igénybe veheti, vitathatatlan, hogy ehhez a jobb módú, no, és tájákozottabb emberek könyebben férnek hozzá. És ha már itt tartunk... Az úgynevezett „egészség-analfabetizmus” is a szegényebb, iskolázatlanabb rétegek sajátja, amelyeknél sokszor a gyógyszerek tájákoztatójának értelmezése is gondot jelent, nemhogy például az internetről való ismeretszerzés, ami a képzettebb és jobb anyagi kondíciók között élők számára számos, később jól felhasznált egészségügyi információ forrása. És ha ezekhez hozzávesszük még, hogy az egészséges életmód is (a korszerű táplálkozástól kezdődően a mozgás legkülönfélébb formáiig) inkább a magasabb jövedelműek sajátja, hogy utóbbiak jobb egészségbiztosításairól, gyakoribb orvosi vizsgálatairól, hatékonyabb gyógyszereiről már ne is beszéljünk..., nos, akkor könnyen belátható, mely tényezőknek is „köszönhetőek” az igencsak elgondolkodtató adatok.

Utóbbiak láttán egyébként a tengerentúlon „Egészséges emberek 2010”  elnevezéssel egy programot hirdettek meg, amelynek nem titkolt célja, hogy „eltüntesse az amerikai társadalom egyes rétegei között észlelhető egészségkülönbségeket”. Hogy aztán a valóban nem túl szívderítő helyzeten sikerül-e az amerikaiaknak úrrá lenniük, erősen kérdéses, mindenesetre már az is valami, hogy a problémát felismerték. Szerintem mi még ettől is nagyon-nagyon messze vagyunk.

Ezek is érdekelhetik