Hírek

2008.05.03. 17:59

1968 – fordulópont?

A MEDIAWAVE társprogramjaként tartottak 1968 – Fordulópontő címmel nemzetközi konferenciát a győri Széchenyi Egyetem doktori iskolájában, ahol a szakma jeles tudósai mellett Dalos György költő és Jirí Menzel filmrendező is megosztotta a ’68-ban történtekkel kapcsolatos ismereteit, emlékeit.

BAMA

A konferencián elhangzott hét előadással a referálók arra a kérdésre próbáltak választ kapni, hogy a negyven évvel ezelőtt történtek mekkora jelentőséggel bírnak napjaink gazdasági, szellemi, kulturális és politikai folyamataira. A meghívottak között volt az események aktív résztvevője mellett a korszak elismert kutatója is, de a fiatal kritikus generáció is képviselte magát a rendezvényen.

Az első előadó Jan Kavan, cseh diplomata volt, aki a ’68-as csehszlovákiai eseményeket követően – a passzív ellenállást szorgalmazó magatartása miatt – húsz éves számőzetésre kényszerült. A mintegy negyven perces értekezésében saját emlékein kívül a csehszlovákiai események társadalmi, politikai hátteréről, illetve annak mai vetületéről beszélt a politikus. Miszlievitz Ferenc, az MTA doktora, Jan Kavan előadására reflektálva kifejtette, nemcsak a magyaroknak, a környező országoknak sem sikerült a közelmúltat feldolgozni, így fontos feladatnak tekinti a történtek minél hamarabbi pontos interpretálását. A ’68-as események kronológiai ismertetése mellett saját emlékeit is felidézve elmondta, a szabadság szele Európa- és Amerika-szerte a levegőben volt. Külön kitért a ’68-hoz kapcsolódó események túlmisztifikálásának problematikájára. A szociológus szerint ugyanis sokan nem veszik figyelembe a tényt, hogy ezeket az eseményeket sok minden megelőzte. Így – egyebek mellett – az amerikai erőszakellenes program, a szabad gondolkodás követelése, amelyet jól mutatnak a korabeli párizsi plakátok, illetve amerikai graffity-k. Miszlievitz szerint tehát egy tartalommal telített élet utáni vágy jelent meg a hatvanas években, és ez a kulturális, filozófiai dimenzió volt a ’68-as eseményeket kiváltó legfontosabb ok.


Honvári János gazdaságtörténész ezután az új gazdasági mechanizmus magyarországi megjelenéséről beszélt. Értekezése három fontos kérdéskört érintett, így a magyar reformok bevezetését, majd a gazdasági reformprogramokat összefoglalva végül rátért a ’68-as eseményeket kiváltó okok tárgyalására. A külső és belső okok részletes felsorolása után Honvári János elmondta, a magyar gazdaság több esetben szabadabb volt, mint ahogyan azt manapság elismerik. A gazdaságtörténész beszámolóját követően Dalos György, Németországban élő költő, mőfordító olvasta fel a ’68-at felidéző, nyomtatásban eddig meg nem jelent írását. Ezzel betekintést nyújtott a Coca-Cola magyarországi forgalmazásának megindulásától kezdve a vasút államosítás, valamint a ’68-as Táncdalfesztivál történetén át az új gazdasági mechanizmus megjelenésébe is.

Varga Zsuzsanna történész az előző előadásban hallott korkép után agrártörténeti eszmefuttatással világította meg a korszakot. A külföldi turisták, diplomaták visszaemlékezéseiből, illetve korabeli dokumentumokból összegzett észrevételeivel kapcsolatosan elmondta, a ’60-as években ideutazóknak meglepetést okozott - egyebek mellett - az élelmiszerkínálat és a minőségi áru megjelenése. Ezt tárgyalva a magyar mezőgazdaság mőködésének minél szélesebb körő bemutatására törekedett előadásában. Valuch Tibor történész ezután egy másik aspektusból, a kulturális dimenziót felvázolva tárgyalta a korszakot. Előadásában többek között kitért a televíziózás megjelenésére, amely az eredeti célt, a pártpolitikai funkciót betöltő szócső feladatát ugyan nem látta el, a tömegkultúrát azonban annál inkább terjesztette a magyar társadalom különböző rétegeiben. Emellett olyan problémákra tért ki, mint az egyházzal vagy az ötvenhatosokkal való leszámolás.

A konferenciát Jirí Menzel cseh rendező előadása, illetve a vele való beszélgetés zárta. Először a ’68-as emlékeit, illetve a történtek kulturális hátterét fedte fel, majd beszélt a cseh film mai helyzetéről. Az alkotó elmondta, a cseh mozik bevételének 33 százalékát a hazai filmek adják. A Valuch Tibor által tárgyalt problematikát tekintve Menzel még kitért arra, nem szereti a filmmővészet fogalmának használatát, hiszen elsősorban foglalkozásának tekinti azt, kenyérkereseti forrásnak. Tiszteli a régi korok nagy alkotóit, azt amit létrehoztak, miközben pedig nem foglalkoztak azzal, opuszaik fennmaradnak-e utánuk vagy elfeledik őket.

-->

Ezek is érdekelhetik