Mindenki az internetadó ellen

Rendkívül nagy felháborodást váltott ki informatikai szakmai körökben az Oktatási és Kulturális Minisztérium azon javaslata, amely gyakorlatilag megadóztatná az internetezést. A tárca a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosításával ugyanis beemelné az internetszolgáltatást és mobil tartalomszolgáltatást is a kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások közé. Ennek értelmében a szolgáltatóknak az internetelőfizetési díjakból befolyó bevételeik 0,8 százalékát kellene befizetniük a Nemzeti Kulturális Alapba. A törvénymódosításról szóló javaslatot a hónap elején jóváhagyta a Parlament költségvetési bizottsága.

A hír megjelenését követően gyakorlatilag az összes érintett szakmai szervezet erőteljes tiltakozásba kezdett. A legnagyobb hazai alternatív távközlési vállalatokat tömörítő Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSzE) szerint a törvényjavaslat teljesen ellentétes a kormányzat eddigi erőfeszítéseivel, amelyek a világháló magyarországi elterjedését szolgálták. Az egyesület becslései szerint a kulturális járulék bevezetése évi 600 millió forint előre nem tervezett kiadást jelent az internetszolgáltatók számára. Ezt pedig a vállalatok egyből áthárítanák az ügyfeleikre, azaz a törvénymódosítójavaslat elfogadása a teljes hazai internetes piacon drágítaná az előfizetési díjakat. „Az otthoni internetezés terjedésének egyik legfontosabb akadálya még mindig az ár, így a világhálóra kivetett kulturális járulék gátolja a digitális írástudatlanság felszámolására tett törekvéseket” – jegyezte meg Szathmári Géza, az ATSzE elnöke.

Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) szerint az egész infokommunikációs ágazat fejlődését lassítaná a sarc bevezetése. A szervezet úgy látja, hogy az állami bevételek növelését az internetezés további terjesztése szolgálná igazán. Számításaik szerint ha egymillió új előfizető csatlakozna az internetet használók táborához, úgy 160 milliárd forint további bevétel képződne egy év alatt az informatikai szektorban, amiből 32 milliárd forintnyi áfát fizetnének be a cégek az államkasszába. Az Inforum nézete szerint ezért újabb bevételekhez csak úgy lehet jutni ezen a területen, ha bővítik a felhasználók táborát, nem pedig a meglévő felhasználók megadóztatásával. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) szerint azonban nem a 0,8 százalékos kulturális járulékon múlik Magyarország felzárkózása vagy végleges lemaradása az információs nagyhatalmakhoz. Harsányi László, az NKA vezetője szerint ez az összeg egy előfizetés esetén havi 50-70, maximum 100 forint pluszköltséget jelent, ami csupán csekély része a havidíjnak.

Az össznépi felháborodást látva mindenesetre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerdán bejelentette, hogy jövő hétfőre szakmai egyeztetést hív össze az „internetadó” kapcsán. A tárca is valós veszélyt lát ugyanis abban, hogy az új járulék megnehezíti az internet további terjedését, és fontosnak tartja, hogy az internetszolgáltatók bevonásával egyeztessen a jogszabályról. Az egyeztetést követően a GKM javasolni fogja a kulturális tárca vezetésének a járulék kiterjesztésének újratárgyalását.

Mi az a kulturális járulék?

A giccsadónak is becézett járulék eredeti célja, hogy a művészileg értéktelen, de mégis a kultúrához köthető javakat előállító vállalkozásokat megadóztassa, hogy azok anyagilag hozzájáruljanak a valódi értékek megszületéséhez. Végletekig leegyszerűsítve például a pornófilmeket gyártó cégeket adóztatják így a művészfilmek érdekében. Az adóból befolyó pénz a Nemzeti Kulturális Alaphoz kerül. Kiterjesztésétől azt remélte a kormány, hogy a Nemzeti Kulturális Alap költségvetése évi nyolcmilliárdról tízmilliárd forintra emelkedik.