Hírek

2008.04.02. 16:11

Cseh-magyar közös nyilatkozat a hármas NATO-bővítésért

Közös nyilatkozatban állt ki Macedónia, Albánia és Horvátország együttes NATO-felvétele mellett a magyar és a cseh külügyminiszter. Göncz Kinga és Karl Schwarzenberg szerdán adta ki közös nyilatkozatát.

MTI

"Szilárd meggyőződésünk, hogy az Albániát, Horvátországot és a volt Jugoszláv Macedón Tagköztársaságot egyaránt magába foglaló hármas bővítés szolgálná legjobban a biztonságot a Nyugat-Balkánon és azon túl is. A három tagjelölt állam következetesen folytatta a reformokat, és komoly haladást ért el többek között a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben is" – olvasható a közös  nyilatkozatban.

A két külügyminiszter rámutatott: mindhárom ország folyamatosan  teljesítette a belépés követelményeit és bebizonyította, hogy kész és képes szerepet vállalni a NATO-küldetésekben. Most a NATO-ra  hárul a lehetőség, hogy bebizonyítsa: komolyan gondolja, amit két éve felvetett a rigai csúcstalálkozón - olvasható a nyilatkozatban. Göncz Kinga és Karl Schwarzenberg ugyanakkor kiemelte: az új tagállamok meghívásáról természetesen az egyéni teljesítmény és  érdemek függvényében kell dönteni. Egyetlen felkészült ország  tagsága sem szenvedhet késedelmet csupán azért, mert mások nem teljesítik a NATO feltételeit - tették hozzá. A három tagjelölt ország bukaresti csatlakozási esélyei  ösztönzést jelentenek a békepartnerségben részt vevő, térségbeli államok, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, valamint Szerbia számára is. A térség az összes nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációjával stabilizálódhat - húzták alá a külügyminiszterek.

Göncz Kinga és Karl Schwarzenberg szerint a NATO előtt álló legnagyobb kihívás az afganisztáni művelet és a koszovói rendezés. A külügyminiszterek szerint az afganisztáni művelet az eddigi legnagyobb kihívás a szövetség számára, ami döntő hatást gyakorol a NATO jelenére és jövőjére is. A diplomáciai vezetők kiemelték: Koszovó jelenleg Európa legbonyolultabb és legkényesebb biztonsági problémája. A függetlenség kikiáltása után kialakult helyzet számos veszélyt és  konfliktust hordoz magában. A helyzet teljes összhangot követel a NATO-tól és az Európai Uniótól is - hangsúlyozta a két külügyminiszter.

A NATO bukaresti csúcsa szerda este kezdődik. A találkozó napirendjén szerepel Ukrajna és Grúzia meghívása a tagsági  cselekvési tervbe, ami tagjelölti státust jelentene, s amit Oroszország hevesen ellenez, de a NATO-szövetségesek sem támogatnak  egységesen. A Balkánról Horvátország és Albánia meghívást kap a tényleges tagságra, illetve Macedónia is kapna, ha nem állna fenn továbbra is  vitája (saját nevéről) Görögországgal. Koszovóval kapcsolatban az észak-atlanti szerződés szervezete békefenntartói eltökéltségének  hangoztatására készül, és az eddiginél szorosabb kapcsolatokat  szándékozik felajánlani Szerbiának, Boszniának és Montenegrónak. Afganisztán ügyében a NATO hosszú távú elkötelezettségének hangoztatására  készül, továbbá az ottani küldetésben részt vevő  országok erőfeszítéseinek megsokszorozását fogja sürgetni. A csúcstalálkozón ott lesz George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is.

Ezek is érdekelhetik