Hírek

2008.03.27. 16:40

Zaklatásmentesítés törvénnyel

Minden foglalkoztatóval esélyegyenlőségi tervet kellene kidolgoztatni annak érdekében, hogy megvédjék dolgozóikat a munkahelyi zaklatástól – szorgalmazza az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH). Tízből négy nőt molesztálnak a munkahelyén.

Boda Veronika

Törvénymódosítást javasol az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a munkahelyi zaklatás kiküszöbölésére. Eddig ugyanis semmilyen jogszabály nem ösztönözte a hazai foglalkoztatókat az ilyen esetek megelőzésére, illetve kezelésére. Pedig az Európai Unió tagállamaiban végzett felmérés szerint a dolgozó nők 40-80, a férfiaknak pedig a 10-15 százaléka szenvedett már el valamilyen zaklatást a munkahelyén.

Furmann Imre, az EBH elnökhelyettese szerint a jelenlegi szabályozási rendszer szinte lehetetlenné teszi ilyen ügyekben az eljárást. Elvileg a zaklatás során az elkövetőnek kell bizonyítania, hogy nem tanúsított olyan magatartást, amely ellenséges, megszégyenítő másra nézve, a valóságban viszont a hatóság feladata a bizonyítékok, tanúvallomások beszerzése – magyarázta. Nehézséget jelent az EBH számára az is, hogy nem az elkövetővel szemben folytat eljárást, hanem a munkáltatói jogokat gyakorló vezetővel szemben. „Ha tudott a zaklatásról, akkor azért vonható felelősségre, mert nem tett ellene, ha nem tudott róla, akkor meg azért” – mesélte Furmann Imre.

A legnagyobb probléma mégis az, hogy a zaklatottak nem mernek lépni – véli Furmann. Leggyakrabban magukat vádolják, és nem mernek a hatóságokhoz fordulni. Pedig egy rövid szoknya, az etnikai vagy nemi hovatartozás még nem ok arra, hogy valakit molesztáljanak.

Az EBH szerint visszatartaná a zaklatókat, ha minden vállalatnak kötelező lenne esélyegyenlőségi tervet készíteni. Jelenleg csak az 50 főnél többet foglalkoztatóknak kell ezt megtenniük. A hatóság azt is el szeretné érni, hogy az esélyegyenlőségi tervekben szerepeljen a szexuális zaklatás fogalma is, valamint egy olyan eljárási rend, amely biztosítja a munkavállaló számára a jogorvoslat lehetőségét. „Elég lenne akár csak egy ember is a cégeknél, aki az ilyen ügyekkel foglalkozik, beszélget az áldozatokkal, és tájékoztatja őket a jogaikról” – hangsúlyozza az elnökhelyettes. Vannak olyan munkahelyek, ahol szexuális szolgáltatáshoz kötik a munkához jutás lehetőségét. Ezért azt is el szeretnénk érni, hogy ilyen esetben is tehessenek valamit a zaklatottak.

Szomor Sándor, az Országos Rendőr-főkapitányság főreferense lapunknak elmondta: 2008. január elsejével életbe lépett ugyan egy büntető törvény módosítás – miszerint bűncselekménynek számít a tartós vagy rendszeres háborgatás, amelynek célja a megfélemlítés –, kevés zaklatott él a jogaival. Pedig az erőszakos beavatkozás más magánéletébe akár 1-3 évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat a zaklatónak. A főreferens hozzátette a hiedelemmel ellentétben nem csak a nyílt szexuális ajánlattétel számít zaklatásnak, hanem például az is, ha valaki levélben, telefonon vagy üzenetrögzítőn keresztül kapcsolat fenntartására törekszik mással, annak akarata ellenére. Bizonyító erejűek lehetnek az elmentett SMS-ek, e-mailek, s a rendőrség a híváslistákat is bekérheti.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!