Trükkös élelmiszercímkék

„Zsírszegény”, „káros anyagtól mentes”, „light”, „multivitaminos”, „magas tápanyagtartalmú” – sok gyanútlan vásárló dől be az élelmiszerek csomagolásán olvasható hasonló feliratoknak, amelyek azt sugallják, hogy az adott termék egészségesebb, értékesebb a többinél. Pedig gyakran előfordul, hogy egyszerű marketingtrükkről van szó, és a jól csengő fogalom csupán üres lufi.

Gyakran előfordul például, hogy egyes gyártók annak ellenére feltüntetik a termékük tartósítószer-mentességét, hogy az a árucsoporton belül minden cikkre igaz. Ezáltal viszont mégis kitűnik a termék, egészségesebbnek látszik a többinél. Ilyen termék volt például a tej, ami alapjáratban nem tartalmaz tartósítószert, hiszen hőkezeléssel érik el, hogy sokáig elálljon. Ennek ellenére korábban mégis sok dobozon tüntették fel nagy betűkkel, hogy nincs benne tartósítószer.. Arra is volt már példa, hogy az adott termékben valóban nem volt tartósítószer, ellenben a hozzáadott rengeteg cukor tette hosszabb ideig fogyaszthatóvá.
Előfordult, hogy egy virsliről hirdették büszkén a gyártói, hogy nincs benne mesterséges színezőanyag, pedig ez az érvényes előírások szerint az összes kapható virslire igaz. „Ez ahhoz hasonló, mintha az ásványvizet azzal hirdetnénk, hogy ciánmentes” – érzékeltette Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértője. Hangsúlyozta: az alapvető szabály szerint azt kell ráírni a csomagolásra, hogy mit tartalmaz egy termék, nem pedig azt, hogy mitől mentes. Akkor szabad csupán feltüntetni a mentességet, ha annak van jelentősége. Például a kenyér gluténmentességét az arra érzékenyek miatt, vagy a rágógumik esetén a cukormentességet, ami a fogszuvasodás elkerülése miatt fontos.

Megtévesztő trükk lehet az is, ha egy zacskó csipszre ráírják, hogy „zsírszegény”, „light”, vagy hogy 30 százalékkal kevesebb zsírt tartalmaz. „A vásárló ugyanis nem tudhatja, hogy mihez képest csökkentették a zsírtartalmat, illetve mi minősül zsírszegénynek” – magyarázta Dömölki Lívia. A gyártók az élelmiszerekhez felhasznált adalékanyagok, aromák feltüntetésénél is gyakran alkalmaznak kreatív elnevezést, hogy eladhatóbbá varázsolják termékeiket. A „természetazonos aroma” hiába cseng jól, tulajdonképpen azt takarja, hogy mesterségesen állították elő, kémcsőben keverték ki az ízt adó, természetben is megtalálható molekulát.

A közelmúltban bírságoltak is a csomagolásokon szereplő megtévesztő feliratok miatt a hatóságok. A Danone élelmiszeripari céget pédául tízmillió forintra büntette tavaly a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a joghurthirdetései miatt. „A gyártó azzal hirdette a joghurtját többek közt, hogy az alacsony kalóriatartalom mellett magas tápanyagtartalmú, emellett könnyen emészthető. Ez azonban a többi joghurtra is ugyanúgy igaz” – magyarázta lapunknak Mihálovits András,a GVH szóvivője. De a közelmúltban a megtévesztő címkék miatt a Naturaqua ásványvíz gyártóját, a Coca-Colát, valamint a felirat ellenére nem magyar származású őrleményei miatt a Szegedi Paprika Fűszer-és Konzervgyártó Zrt.-t is megbírságolták.