Hírek

2008.03.16. 16:37

Sóval hintik be a szerencsi cukorgyár helyét

Utolsó napjait éli a hazai cukorgyártás. A héten bejelentették: bezár a szerencsi üzem is. Ezzel már csak egy működő cukorgyár marad az országban, a kaposvári. A rendszerváltás idején a számuk még 12 volt.

Fábos Erika

[caption id="" align="alignleft" width="250"] A szerencsi gyár bezárásával egyetlen működő cukorgyár marad az országban – fotó: Schmidt János
[/caption]A macskanyelv, a boci csoki, a piros mogyorós és persze maga a cukor. Ezek miatt emlegetik Szerencset a cukor városának. Idén pont 120 éve, hogy a borsodi városban felépült a cukorgyár. Akkor a település szélén állt, azóta körbevette a város a klasszikus, mai is a békebeli idők hangulatát árasztó  gyárépületeket.

Az üzem gyorsan fejlődött, az 1980-as évek végén már a környék legnagyobb munkaadójaként ezer embert foglalkoztatott. A német Nordzucker 2003-ban vette meg, a Mátra Cukor Zrt. részeként a szolnoki és a hatvani gyárral együtt. Azokra már az elmúlt években lakat került. Év végére a szerencsire is ez a sors vár.

„110 ember dolgozik az üzemben, de a beszállítókkal és az egyéb kapcsolódó munkákban részt vevőkkel együtt legalább kétszer ennyi ember érint a bezárás – mondta Runda Sándor, a dolgozók képviselője. A munkásaink átlagéletkora 49 év. Ennek a korosztálynak esélye sincs, hogy Szerencsen elhelyezkedjen. Legtöbben hosszú évtizedeket töltöttek az üzemben, sok család generációk óta itt talált megélhetést. Kedd óta gyászolnak a szerencsi emberek…”

Aznap jelentették be: a Nordzucker befejezi a répacukorgyártást Magyarországon és bezárja utolsó, még működő magyar gyárát, a szerencsit is. A döntés oka az volt, hogy a megkötött szerződések alapján mindössze 280 ezer tonna cukorrépa beszállítására számíthatnak idén, pedig a gyárnak 700 ezer tonnára lenne szüksége, de a felvásárlási árról nem tudtak megegyezni.

A gyárban ezekben a napokban már a kampányra kellene készülni. A százhuszadikra. Ehelyett konganak az épületek az ürességtől, vérfagyasztó a csend, mindössze két teremben csomagolnak az asszonyok. Nincs jó kedvük. Nem is szívesen beszélnek a történtekről.

Sokat ér a felszámolás

Az uniós cukorreform lényege, hogy az EU a támogatott cukortermelés korábbi 17,4 millió tonnás mennyiségét 4,5 millió tonnával, a felvásárlási árat pedig 36 százalékkal tervezi csökkenteni 2009-re. Ennek hátterében a világpiac és az európai túltermelés áll. A cukorrépa termelők ennek ellensúlyozásaként támogatást kapnak, méghozzá nem is keveset: hektáronként 150-160 ezer forintot. Mivel azonban tavaly november 30-ig volt joguk a répatermelőknek kártérítésért cserébe visszaadni a kvótájukat, most már csak úgy juthatnak pénzhez ha rábírják a gyárat a cukorgyártás felszámolására. Ezt ugyanis szintén támogatja az unió. Cukortonnánként 625 eurót fizetnek a gyártóknak amelyből 10 százalék illeti meg az alapanyag beszállítókat. (A Mátra Cukor ZRT 146 ezer tonnás kvótát ad vissza gyárai bezárásával, amiért 80 millió euró, vagyis 20 milliárd forint támogatás jár.)

„ Én 35 éve dolgozok itt, a kolléganőm meg 25 – mondja egyikük. – Mindketten elmúltunk ötven évesek. Mi lesz most velünk? El lehet képzelni. A mi családunkban egyedül én keresek. De nem mi vagyunk egyedül így. Az elmúlt napokban aludni sem bírok, egyfolytában csak ez jár a fejemben. Mondják, aki tud, menjen el Szerencsről. De hova és hogyan? Amit itt egy házért kapni lehet, az máshol egy szobára se elég.”

A kialakult szomorú helyzet és a döntés oka ugyan a cukorrépa hiánya, de a gondok eredője sokkal inkább az Európai Unió cukorreformja – erről már azon a rendkívüli testületi ülésen számolt be Pokol Balázs, a Mátra Cukor Zrt. igazgatósági tanácsának elnöke, amit a szerencsi önkormányzat hívott össze a gyárbezárás hírére.

Pokol Balázs a képviselőknek részletesen vázolta: a cukorrépa termelési kedv visszaesése mögött az EU cukorpiaci szabályozásának reformja húzódik meg, amely - a jobbára exportált cukorfelesleg  csökkentése érdekében - megváltást fizet a cukortermeléssel felhagyó gyáraknak, illetve a nekik beszállító cukorrépa-termelőknek. Méghozzá nem is keveset. Egy gazda négy-öt év hasznát kaphatja meg egy összegben, miközben bármi mást termelhet azon a földön, amelybe korábban cukorrépát vetett. Pokol Balázs szerint ez a valóban kecsegtető összeg volt az, ami miatt nem tudtak megegyezni a termelőkkel és végül nem jutottak cukorrépához. Répa nélkül pedig cukrot előállítani nem lehet, ahogy messziről szállítani sem. Egyszerűen nem éri meg, mert a cukorrépának olyan magas a víztartalma, hogy a költségek irracionálisan magasak.

Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere azt mondta: a térségben húsz százalékos, a városon belül pedig 7-8 százalékos a munkanélküliség, ezért nagy érvágás, hogy újabb száz ember utcára kerül. Ahogy nem mellékes az sem, hogy ezzel az éves 700 milliós iparűzési adóbevételből 120-150 millió forint kiesik.

„Két multinacionális cég nyit bevásárlóközpontot Szerencsen az idén, ahol több mint száz embernek lehet munkája és a szalmatüzelési erőmű építői is azt ígérik, hogy akit lehet, foglalkoztatnak majd 2009-től – mondta Rónavölgyi Endréné.- Ettől függetlenül akkor lennék nyugodt, ha mielőbb valamilyen termelő üzemet lehetne betelepíteni a cukorgyár helyére.” A polgármester azt szeretné, ha a dolgozók és a város kárát is enyhítené a Mátra Cukor Zrt. abból az összegből, amit az uniótól kap a gyárbezárásért cserébe. A gyártás befejezésének bejelentésével ugyanis hosszú kártérítési folyamat veszi kezdetét.

A tárgyalások meg is kezdődtek. Erről egyelőre annyit mondtak: két hét elég lesz ahhoz, hogy a munkavállalók és a munkaadó megegyezzenek egymással. Példátlanul magas bánatpénz fizetését ígérik ugyanis. A gyárban szeptember végéig még eltart a munka, hivatalosan utána zárhatják be, majd a területrendezés következik, aminek 2010-re lehet vége.

"Amennyiben bezárásra kerül sor, az EU szabályai szerint olyan állapotba kell hozni az ingatlant, hogy cukorgyártásra soha többet ne lehessen használni – mondta Pokol Balázs.- Le kell szerelni a gépeket és meg kell szüntetni a környezetszennyezést is, fél méter mélyen kell rekultiválni a talajt. A tulajdonos ezután elsősorban azt fontolná meg, hogy a gyártelepre valamilyen másfajta tevékenységet hozzon, és például leányvállalatként nemcsak cukrot hanem bármit, akár sót is csomagolhatnának itt.”Ez azonban még odébb van, addig is – mondják a keserű cukrosok - bevetik vele a gyár helyét…


Magyarországi cukorgyárak

Bezárás éve

Sárvár (1999), Petőháza (2007), Ercsi (2001), Ács (2001), Szolnok (2006), Szerencs (2008), Kaba (2007), Mezőhegyes (1997), Sarkad (1998), Hatvan (2004), Selyp (1991), Kaposvár (működik)

Kaposvár hosszútávon gondolkodik

Az osztrák Agrana és a csoporthoz tartozó Magyar Cukor Zrt. hosszú távon kíván cukrot gyártani cukorrépából az ország egyetlen megmaradó cukorgyárában, Kaposváron. A cég a szerencsi gyár bezárásának hírére adott ki közleményt. Eszerint a cég stabilizálja a kaposvári üzem kapacitását, úgy, hogy képes legyen a vállalat 105 ezer tonnás cukorkvótájának megfelelő mennyiségű cukor legyártására. Az Agrana az elmúlt években jelentős beruházással napi 5000 tonnáról 7000 tonnára emelte a kaposvári üzem feldolgozó kapacitását. Ezen kívül a gyárban olyan biogázüzemet létesítettek, amely a cukorrépaszeletből előállított biogáz révén részben függetleníti a gyár energiaellátását a földgáztól.

Ezek is érdekelhetik