Hírek

2008.03.12. 06:03

Nincs még itt a gázkánaán

Nem éri meg kitermelni egy tavaly talált magyarországi földgázmezőn az energiahordozót – derült ki nemrég. Az olajipari cégek folyamatosan vizsgálják, hogy a Magyarországon közelmúltban talált gázmezők közül melyeknél gazdaságos a kitermelés.

Németh Márk

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A makói mező egyes becslések szerint 100 éven át is el tudná látni Magyarországot
[/caption]Újonnan felfedezett óriási földgázmezők és sikeres próbafúrások hírétől zengett a magyar sajtó egy évvel ezelőtt. Azóta viszont egyáltalán nem lehet hallani arról, hogy elkezdődött volna a kitermelés. Sőt, nemrégiben a brit Matra Petroleum (MP) bejelentette, hogy a tavaly nagy reményekkel beharangozott, Marcali közelében lévő Horvátkút-1 nevű kútnál található földgázt nem lehet gazdaságosan kitermelni. A brit cég egy évvel ezelőtt két kútnál kezdett el felmérő fúrásokat végezni, az előbb említett mellett a tőle öt kilométerre fekvő Marcali-1 kútnál is, ahol a tavalyi közleményük szerint jelentős készlet lehet. Most az utóbbi kúthoz viszik át a berendezéseket, és kezdik meg a próbafúrásokat abban a reményben, hogy nagyobb sikerrel járnak. Az MP 7,8 millió eurós program keretében kutat hazánkban szénhidrogének után. Ebben mintegy 150 négyzetkilométernyi terület feltérképezése, és két kút fúrása szerepel.

Sikeres évet zárt tavaly a Mol, amely évente mintegy 8-9 milliárd forintot költ hazai földgázmezők felkutatására, kiaknázására. „Tavaly 13 fúrásunkból 8-nál találtunk földgázt, a hatvan százalékos sikerességi mutató pedig kiemelkedően jónak mondható” – nyilatkozta lapunknak Holoda Attila, a Mol eurázsiai kutatás-termelési igazgatója. Hozzátette, hogy világviszonylatban átlagosan tíz furásból négy eredményes. Tavaly egy jelentős földgázlelőhelyet találtak a Dunántúlon az ország déli határánál, horvát szakemberekkel együttműködve. A Zaláta 1-es kút az első eredmények alapján 300-400 ezer köbméteres napi hozamra képes. Szintén találtak földgázt a Somogy megyei Okány mellett végzett fúrásukkal. Nem jártak viszont sikerrel Monor és Jászberény térségében, ahol meddő kutakat találtak. A többi olajipari cég nem bizonyult ennyire közlékenynek. Megkerestük Ernyei Ibolyát, a Magyar Horizont Energia Kft. ügyvezető igazgatóját, aki előbb visszahívást ígért, majd közölte, hogy nem kíván a kérdésben nyilatkozni. Így azt sem árulta el, cégük kutatásai jelenleg milyen fázisban vannak, illetve mennyire kecsegtetnek sikerrel.

Szintén nem lehet sok újat tudni a Makói-árok mélyén lapuló, egyes becslések szerint 600-1500 milliárd köbméteres földgázmezőről. Ez a mennyiség elegendő lenne ahhoz, hogy önállóvá válhasson Magyarország gázellátása. A TXM Olaj- és Gázkutató Kft. által talált mező nem hagyományos készlet, sokkal lejjebb, 5-6 ezer méter mélyre kell érte fúrni, és csak különleges technológiával lehet a felszínre hozni. Szabó György, a TXM ügyvezetője lapunknak egy évvel ezelőtt azt mondta, hogy a próbatermelést elkezdték, s várhatóan a nyár végére kiderül, hogy sikerül-e az Egyesült Államokban használt módszert a makói gázlelőhelyen is alkalmazni. Azóta viszont nagy a csend. Szabó György kérdésünkre nem kívánt nyilatkozni a próbafúrások eredményeiről. Így arról sem lehet tudni, mikor derül ki, hogy gazdaságosan felszínre lehet-e hozni a Makó térségében lévő földgázt.

A magas olajár kedvez a hazai fúrásoknak

Magyarország területének nagyjából 70-72 százalékára rendelkezik kutatási engedéllyel 11 különböző olajipari vállalat. A Mol vizsgálódhat az ország legnagyobb részén: a cég 29 kutatási helyszínen, 30 ezer négyzetkilométernél is nagyobb területen végez felméréseket. A második legnagyobb szereplő az amerikai érdekeltségű Magyar Horizont Energia Kft., amely főképp a Kisalföldön és a Dél-Dunántúlon rendelkezik kutatási engedéllyel. A harmadik domináns cég a kanadai Falcon magyar leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. Az egyfolytában emelkedő és a napokban rekordot döntő olajár miatt még a költségesen kitermelhető földgázt is nyereségesen lehet eladni.

Ezek is érdekelhetik