Hírek

2008.03.15. 12:42

Koncz Zsuzsa: a nemzeti ünnep mindenhol átpolitizált!

Az államfő, a kormányfő és a házelnök jelenlétében kiosztották a legtöbb pénzzel járó, így legnagyobb presztízsű állami díjakat.

Europress-összeállítás Forrás: MTI

Az államfő, a kormányfő és a házelnök jelenlétében kiosztották a legtöbb pénzzel járó, így legnagyobb presztízsű állami díjakat. A művészek Kossuth-, a tudósok Széchenyi-díjat kaptak. Mindkettő hétmillió forinttal jár.

Nem maradt el egyetlen egy kézfogó sem az idei Széchenyi- és Kossuth-díjak átadásán a Parlament kupolatermében. Bár a fotósok nagyon készültek, hogy esetleg megismétlődik a két évvel ezelőtti botrány, amikor is Sólyom László kormányfő Fekete Jánossal, míg Szabad György Gyurcsány Ferenc kormányfővel nem volt hajlandó kezet rázni. A pletykák ugyanis arról szóltak, hogy a Széchenyi-díjat kapó Gerő András történész nem fog parolázni a köztársasági elnökkel, mivel két éve erőteljesen kifogásolta Sólyom tettét. Gerő azonban kezet fogott mindenkivel, így az államfővel, a miniszterelnökkel és Szili Katalinnal is, az Országgyűlés elnökével is. A díjat átadók közül Gyurcsány Ferenc volt a legfeszültebb, de azt nem lehetett tudni, hogy ezt még a népszavazás okozta sokk miatt volt-e, vagy azért volt végig gondterhelt, mert esetleg valamelyik kitüntetett nem fogadja el majd gratulációját.

A botrány a helyszínen ezúttal elmaradt.

„Önök úgy vannak itt jelen, mint a nemzet díszei, akiknek teljesítménye az egész országot minősíti, Önök okot adnak nekünk az önbecsülésre, és ezt köszönettel vesszük” – hangoztatta Sólyom László a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán. Az államfő kijelentette, hogy személyében, a nemzet egységének megtestesítőjeként az egész ország nagyrabecsülését fejezi ki, a nemzet háláját rója le az alkotóknak. Örömmel töltötte el a bőség, a nemzet által felmutatott teljesítmények sokasága.

A köztársasági elnök a különböző díjakról elmondta, hogy nem jelentenek rangsort, azok a három különböző grémium válogatása nyomán azt eredményezi, hogy valóban reprezentatív lista kerül az elnök elé.

Interjú Koncz Zsuzsa Kossuth-díjassal

– Milyen érzés Kossuth-díjas művésznek lenni?

– Nagyon jó, nagy megtiszteltetés a díj. Egyféle visszajelzés a közélet területéről, ami szintén nagyon fontos számomra, csakúgy, mint a közönség tapsa, ami ebben a műfajban nélkülözhetetlen.

– Hogyan értesül kitüntetéséről?

– SMS-ből tudtam meg, hogy kitüntetnek, mivel éppen Ausztriában tartózkodtam. A családtagjaim mondták, hogy jött egy érdekes boríték. A telefonba olvasták be az örömhírt.

– Számított már az elismerésre, az ön műfajában nagyon kevesen kaptak ilyen elismerést?

– Nem figyeltem, hogy a műfajban pályatársaim közül kik kapták meg eddig a Kossuth-díjat. Figyelemfelkeltő dolog, de egy idő után ködbe vész, hogy kit ismertek már el. Egy barátnőmnél azonban a díj ki van rakva a nappaliba, s mindig jól eső érzés fogott el, ha rápillantottam.

– Mennyire változtak jó irányba a dolgok, ahhoz képest, amit remélt pályája elején?

– Pályafutásomat szinte félillegális körülmények között kezdtem el, majd többé-kevésbé hagytak minket működni, bár többször is kerültem elég éles helyzetbe. Szerencsére a dolgok elé jelentősen pozitív irányba változtak Magyarországon. Nem szabad türelmetlennek lenni, a nagy dolgok lassan alakulnak, 18 év nem egy történelmi lépték. A világ lassan változik, és lassan lett ilyen agresszívé és lassan is fog megnyugodni. Magyarország azonban nem erőszakosabb, mint más államok. A nemzeti ünnepek egyébként szinte mindenhol átpolitizáltak, ebben nem vagyunk mások. A zavargások idején Franciaországban mintegy 500 autót gyújtottak fel, nálunk azért nem voltak ekkora károk. Az egész világ kicsit idegesebb, erőszakosabb, mint az indokolt lenne, inkább edzőteremben kellene levezetni az indulatokat.

– Önnek, hogy sikerült megőrizni a nyugalmát, ami árad Önből?

– Mindig igyekeztem tovább látni a dolgokon, mint ami a szemem elé kerül. Nagyon sokat utaztam külföldre, ahol azt láttam, hogy általában Európában nincs ilyen idegesség. Nekünk is ez kellene megtanulnunk.

– Mire a legbüszkébb pályafutása során?

– Az egész folyamatra. Mindig fel kell készülni egy adott feladatra, azt megoldani, majd azt figyelni, hogyan fogadta azt a közönség. Ha jó visszajelzéseket kaptam, abból további erőt, lelkesedést lehetett meríteni. Amikor megkaptam a francia Becsületrendet, az élet akkor sem állt meg, mindig tovább kell lépni.

– Mi a következő lépcső, min dolgozik most?

– Jelenleg egy stúdióalbumon, néhány dal és szöveg már el is készült. Azokkal a kollégáimmal készítem az új anyagot, akikkel a pályáfutásom elejétől együtt alkotok. Tulajdonképpen helyettük is vettem át a Kossuth-díjat.

Interjú Ormos Máriával

Mit jelent Önnek a már korábban megkapott Széchenyi-díj után a az újabb állami elismerés, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal?

Egy történész ugyanúgy örül az elismerésnek, mint a többi kitüntetett. Ez egy igen fontos visszajelzés, hogy valamit letettem az asztalra, adtam valamit másoknak.

Mennyire átpolitizált jelenleg Magyarországon március 15.?

Minden nemzeti ünnep átpolitizált, csak úgy, mint Franciaországban, de ez jellemző egész Közép-Európára is. Magyarországon március 15. különleges helyzetben volt a történelmi köztudatban. Egyes korszakokban a közhatalom egyenesen megtiltotta a megemlékezést. Minden politikai fordulat más viszonyulást hozott március 15. megünneplésével kapcsolatban, attól függően, hogy milyen célokra akarta azt felhasználni. E miatt sokakban még ma is teljes zűrzavar van az ünneppel kapcsolatban.

Mit jelent Önnek március 15.?

1956. október 23-hoz hasonlóan március 15-nek is többféle arculata van. A radikális pesti fiatal értelmiség csak a forradalom egyik szelete. Budán és Pesten is sokan követték őket, de nem mindenben értettek velük együtt. Fontos szerepe volt a pozsonyi országgyűlésnek is, akik még Petőfiék színrelépése előtt megkezdték a reformfolyamatokat. Véghez vitték a polgári demokratizálódást, és megfordíthatatlan folyamatokat indítottak el Kossuthék a diétán. Az országgyűlési képviselők nélkül a pesti radikálisok nem tudtak volna gyökeres változásokat elérni, de erősítették a pozsonyi követelések elfogadását a bécsi udvarnál.

Min dolgozik most?

Egy XX. századi politikai esszétörténeten munkálkodom. Az írás azonban elkerülhetetlenül visszanyúlik a XIX. századba, de a XXI. századi folyamatokat sem volt szíven kihagyni. Pár hónap múlva talán elkészülök a munkával, így jövőre talán meg is jelenhet.

Idén Blaskó Péter nem vette át a Kossuth-díjat, mert félt, ha kezet fog Gyurcsány Ferenccel, akkor utána már nem nyúlhat családtagjaihoz. nevét nem is olvasták fel a kitüntetettek között. Sas Józsefnek is megítélték, de őt Gyurcsány Ferenc húzatta ki a listáról, mert első fokon pont most ítélték felfüggesztett börtönre adócsalásért. Gerő András történész Széchenyi-díjat kapott. Ő azért érdekes, mert egy tévéműsorban beszari alaknak nevezte Sólyom Lászlót, aki a díjat átadta neki. Gerő azért mondta ezt az államfőről, mert 2006 október 23-án nem ment el az Ötvenhatosok terére koszorúzni.

A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére  - nemzeti ünnepünk, március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és  szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország  megszületésének napja alkalmából.

Nyilatkoztak a díjazottak

Elek Judit Balázs Béla-díjas filmrendező, író, dramaturg

„Az a helyzet, hogy az ember nagyon örül neki, ha megbecsülik. Végigdolgozik egy életet, kap közben hideget-meleget. És ha a végén mégis azt mondják neki, hogy érték, amit alkotott, az nagyon jólesik.”

Fischer Ádám karmester, a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója

„Nagyon örülök a kitüntetésnek. Igaz, nem tartom helyesnek, hogy amikor egy karmestert díjaznak, akkor teljesítményét függetlenítik attól a zenekartól, amelynek élén sikereit elérte. Én az utolsó nyolc esztendőben mindent a Rádiózenekarnak köszönhetek, ezért a Kossuth-díjam az ő dicsőségük is. A díjjal járó összeget nem magamra kívánom fordítani, hanem egy olyan projektre szánnám, amely a magyar zenei élet javát szolgálná. A Kossuth-díjjal karmesteri pályám múltját ismerték el, de remélem, hogy a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatójaként túlszárnyalhatom ezt a múltat.”

Kertész Ákos József Attila-díjas írónak, forgatókönyvírónak, dramaturgnak

„Örülök, hogy most kaptam meg a Kossuth-díjat, akkor, amikor még élek. Janikovszy Évának a halálos ágyához vitték oda, Eörsi Pista barátom pedig a rá jellemző akasztófa-humorral „leukémia-díjnak” nevezte. Én is 76 éves vagyok már, de viszonylag jó egészségi állapotban. Külön öröm, hogy a díjat az én esetemben olyan emberek szorgalmazták, akik a barátaim. Jó érzés, hogyők most velem együtt örülnek.”

Lukács Gyöngyi, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Érdemes művész

„Ez a kitüntetések kitüntetése. És nemcsak az, hanem egy művészi pálya megkoronázása. Amikor a férjem telefonált, hogy megkaptam, sírtam örömömben. Napokig fel sem tudtam fogni, hogy igaz. Nem tértem magamhoz. Még vissza is hívtam a férjemet, biztos-e, hogy jó helyre kézbesítették az értesítést. Külön öröm, hogy aktív énekesként kaptam meg, nem mondjuk 25 évvel azután, hogy elhagytam a színpadot. Így bizonyítani tudom: nem hiába nyertem el az elismerért. Ugyanakkor egyik szemem sír, a másik nevet: sajnálom, hogy a szüleim ezt nem érhették meg.”

Pogány Judit, a budapesti Örkény István Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Érdemes Művész

„Köszönöm a gratulációt, de most másra sem tudok gondolni, mint hogy mindjárt fellépésem lesz. Jon Fosse Suzana című darabjából olvasok fel részleteket az Idegen Nyelvű Könyvtárban. Ibsen feleségének három különböző életkorából származó szövegeket adok elő: olvasás közben el is játszom az asszony három különböző arcát. Éppen most választom ki a részleteket, és még öltöznöm, sminkelnem kell. Tegnap Dunaszerdahelyen játszottam. Kész rohanás az életem.”

A díjazottak listája:

A SZÉCHENYI-NAGYDÍJAT

adományozta a diszkrét matematika, és az elméleti számítógép tudomány terén  elért, világszerte kimagasló tudományos eredményeiért, négy  évtizedes hazai és nemzetközi iskolateremtő oktatási és  tudományszervezői tevékenységéért LOVÁSZ LÁSZLÓ Állami-díjas matematikusnak, az MTA rendes tagjának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézete egyetemi tanárának.

A KOSSUTH-DÍJAT adományozza

BARANYI FERENC József Attila-díjas és Nádasdy Kálmán-díjas költőnek, írónak, műfordítónak, több évtizedes művészi pályája során drámai, vígjáték- és  filmszerepekben nyújtott hiteles, karakteres színészi alakításaiért

BLASKÓ PÉTERNEK, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Érdemes Művésznek, az elesettek és kirekesztettek sorsa iránti aggodalmat és mélységes humanizmust tükröző sokoldalú művészi munkássága elismeréseként 

ELEK JUDIT Balázs Béla-díjas filmrendezőnek, írónak, dramaturgnak, több mint félszáz hazai és külföldi egyéni, valamint kollektív kiállításáért és a művészképzésben végzett iskolateremtő tevékenységéért

FAJÓ JÁNOS Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, grafikusművésznek, szobrászművésznek, környezettervezőnek, több évtizedes nagysikerű külföldi és hazai karmesteri működéséért, valamint zenekarvezetői munkásságáért

FISCHER ÁDÁM karmesternek, a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatójának, a világon szinte egyedülálló ütéstechnikai játékáért, méltán újszerű előadóművészi tevékenységéért

HORVÁTH KORNÉL ütőhangszeres előadóművésznek, a Magyar Jazz Szövetség alelnökének, film- és színháztörténeti jelentőségű nyelvteremtő és műfajújító  tevékenységéért

JELES ANDRÁS Balázs Béla-díjas rendezőnek, Kiváló Művésznek, a magyar zenés színház tradíciójának megőrzéséért, új utak fáradhatatlan kereséséért és a mai magyar operakultúra megismertetéséért és népszerűsítéséért

KERÉNYI MIKLÓS GÁBORNAK, a Budapesti Operettszínház Erkel Ferenc-díjas igazgató-rendezőjének, Kiváló Művésznek, a magyar regény- és novellairodalmat megújító munkásságáért 

KERTÉSZ ÁKOS József Attila-díjas írónak, forgatókönyvírónak, dramaturgnak, nemzetközileg is nagyra becsült előadóművészi és koreográfusi munkássága, valamint balettigazgatói tevékenysége elismeréseként

KISS JÁNOS Liszt Ferenc-díjas balettművésznek, Érdemes Művésznek, a Győri Balett igazgatójának, a népszerű zene progresszív formáit a magyar és nemzetközi kultúra legjobb hagyományaival sikerrel ötvöző, maradandó értékeket létrehozó fáradhatatlan munkásságáért

KONCZ ZSUZSA Liszt Ferenc-díjas előadóművésznek, Érdemes Művésznek, gyermekkönyv-illusztrációiért

KOVÁCS PÉTER Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, Kiváló Művésznek, szuggesztív erővel megformált színpadi alakításaiért, film- és  televíziós szerepeiért 

KÚTVÖLGYI ERZSÉBETNEK, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművészének, Érdemes Művésznek, nagy és népszerű operai főszerepek itthon és határainkon túl egyaránt nagysikerű tolmácsolásáért

LUKÁCS GYÖNGYINEK, a Magyar Állami Operaház magánénekesének, Érdemes Művésznek, kiváló operatőri teljesítményéért, amellyel filmtörténeti jelentőségű művek létrehozásának alkotó részese volt

MÁTHÉ TIBOR Balázs Béla-díjas operatőrnek, Érdemes Művésznek, több évtizedes, mesefiguráktól a drámai szerepek megformálásáig  terjedő sokoldalú színészi teljesítménye elismeréseként

POGÁNY JUDITNAK, a budapesti Örkény István Színház Jászai  Mari-díjas színművészének, Érdemes Művésznek, a nyugatos hagyomány egyik képviselőjeként, a tradicionális és modern költői nyelv megújításában elért eredményeiért

DR. RÁBA GYÖRGYNEK, az irodalomtudomány doktorának, Széchenyi-díjas írónak, költőnek, műfordítónak, kiemelkedően sokoldalú hazai és külföldi művészi munkássága  elismeréseként

RÁNKI DEZSŐ Kossuth-díjas zongoraművésznek, Kiváló Művésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docensének,

SZENTHELYI MIKLÓS Liszt Ferenc-díjas hegedűművésznek, a Liszt  Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docensének, a Magyar Virtuózok  Kamarazenekar művészeti vezetőjének,

SZIRTES ÁGINAK, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas  színművészének, Érdemes Művésznek,

UTASSY JÓZSEF Babérkoszorú-díjas költőnek, a magyar költészet nyelv- és formai megújításában elért eredményeiért, műveiért

VARGA LEVENTE Ybl Miklós-díjas építészmérnöknek, az Atlant Épülettervező Kft. ügyvezetőjének, számos középület, főként oktatási, nevelési és egészségügyi létesítmények tervezéséért és szakmai közéleti tevékenységéért.

A SZÉCHENYI-DÍJAT adományozza

DR. BÓNIS FERENCNEK, az MTA doktorának, Erkel Ferenc-díjas  zenetörténésznek, a Magyar Kodály Társaság és az Erkel Ferenc  Társaság elnökének, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ny.  tanárának,

DR. GERGELY PÁLNAK, az MTA levelező tagjának, a Debreceni  Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma tudományos  elnökhelyettesének, egyetemi tanárnak,

DR. GERŐ ANDRÁS történésznek, az MTA doktorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és  Társadalomtörténeti Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárának,

DR. GERSZI TERÉZ Móra Ferenc-díjas művészettörténésznek, a  művészettörténeti tudomány doktorának, a Szépművészeti Múzeum  főmúzeológusának, a Belga Királyi Akadémia tagjának,

DR. HETÉNYI MAGDOLNA geokémikusnak, az MTA rendes tagjának, a  Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kara tanszékvezető  egyetemi tanárának,

HORVÁTH ADRIÁN építőmérnöknek, a FŐMTERV Zrt. szerkezettervezési  igazgatójának,

DR. KÁLMÁN ERIKA vegyészmérnöknek, az MTA doktorának, az MTA  Kémiai Kutatóközpont Felületkémiai és Katalízis Intézete  igazgatójának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem  egyetemi magántanárának,

DR. KENYERES ZOLTÁN József Attila-díjas irodalomtörténésznek, az  irodalomtudomány doktorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem  Bölcsészettudományi Kara egyetemi tanárának,

KIEFER FERENC nyelvésznek, az MTA rendes tagjának, az MTA  Nyelvtudományi Intézete ny. kutatóprofesszorának,

KOVÁCS LÁSZLÓNAK, az MTA rendes tagjának, a Debreceni Egyetem  Orvos és Egészségtudományi Centrum egyetemi tanárának,

DR. NAGY FERENCNEK, a biológiai tudomány doktorának, az MTA  Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézet  igazgatóhelyettesének,

DR. SCHIPP FERENCNEK a matematikai tudomány doktorának, az  Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara egyetemi tanárának,

DR. SCHULER DEZSŐNEK az orvostudomány doktorának, a Semmelweis  Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. sz. Gyermekgyógyászati  Klinika ny. egyetemi tanárának, professor emeritusnak,  

 DR. SZENTES TAMÁS Állami-díjas közgazdásznak, az MTA rendes  tagjának, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar  Világgazdasági Tanszék egyetemi tanárának, professor emeritusnak,

DR. SZIRMAI VIKTÓRIA szociológusnak, az MTA doktorának, a Szent  István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, az MTA Szociológiai  Kutatóintézet tudományos tanácsadójának,

VÁMOS TIBOR Állami-díjas villamosmérnöknek, az MTA rendes  tagjának, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet  tudományos tanácsadójának.

A köztársasági elnök a SZÉCHENYI-DÍJAT posztumus adományozza

CSÖRGŐ SÁNDOR matematikusnak, az MTA rendes tagjának, a Szegedi  Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának.

„Az a helyzet, hogy az ember nagyon örül neki, ha megbecsülik. Végigdolgozik egy életet, kap közben hideget-meleget. És ha a végén mégis azt mondják neki, hogy érték, amit alkotott, az nagyon jólesik.”

Fischer Ádám karmester, a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója

„Nagyon örülök a kitüntetésnek. Igaz, nem tartom helyesnek, hogy amikor egy karmestert díjaznak, akkor teljesítményét függetlenítik attól a zenekartól, amelynek élén sikereit elérte. Én az utolsó nyolc esztendőben mindent a Rádiózenekarnak köszönhetek, ezért a Kossuth-díjam az ő dicsőségük is. A díjjal járó összeget nem magamra kívánom fordítani, hanem egy olyan projektre szánnám, amely a magyar zenei élet javát szolgálná. A Kossuth-díjjal karmesteri pályám múltját ismerték el, de remélem, hogy a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatójaként túlszárnyalhatom ezt a múltat.”

Kertész Ákos József Attila-díjas írónak, forgatókönyvírónak, dramaturgnak

„Örülök, hogy most kaptam meg a Kossuth-díjat, akkor, amikor még élek. Janikovszy Évának a halálos ágyához vitték oda, Eörsi Pista barátom pedig a rá jellemző akasztófa-humorral „leukémia-díjnak” nevezte. Én is 76 éves vagyok már, de viszonylag jó egészségi állapotban. Külön öröm, hogy a díjat az én esetemben olyan emberek szorgalmazták, akik a barátaim. Jó érzés, hogyők most velem együtt örülnek.”

Lukács Gyöngyi, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Érdemes művész

„Ez a kitüntetések kitüntetése. És nemcsak az, hanem egy művészi pálya megkoronázása. Amikor a férjem telefonált, hogy megkaptam, sírtam örömömben. Napokig fel sem tudtam fogni, hogy igaz. Nem tértem magamhoz. Még vissza is hívtam a férjemet, biztos-e, hogy jó helyre kézbesítették az értesítést. Külön öröm, hogy aktív énekesként kaptam meg, nem mondjuk 25 évvel azután, hogy elhagytam a színpadot. Így bizonyítani tudom: nem hiába nyertem el az elismerért. Ugyanakkor egyik szemem sír, a másik nevet: sajnálom, hogy a szüleim ezt nem érhették meg.”

Pogány Judit, a budapesti Örkény István Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Érdemes Művész

„Köszönöm a gratulációt, de most másra sem tudok gondolni, mint hogy mindjárt fellépésem lesz. Jon Fosse Suzana című darabjából olvasok fel részleteket az Idegen Nyelvű Könyvtárban. Ibsen feleségének három különböző életkorából származó szövegeket adok elő: olvasás közben el is játszom az asszony három különböző arcát. Éppen most választom ki a részleteket, és még öltöznöm, sminkelnem kell. Tegnap Dunaszerdahelyen játszottam. Kész rohanás az életem.” Interjú Koncz Zsuzsa Kossuth-díjassal – Milyen érzés Kossuth-díjas művésznek lenni?

– Nagyon jó, nagy megtiszteltetés a díj. Egyféle visszajelzés a közélet területéről, ami szintén nagyon fontos számomra, csakúgy, mint a közönség tapsa, ami ebben a műfajban nélkülözhetetlen.

– Hogyan értesül kitüntetéséről?

– SMS-ből tudtam meg, hogy kitüntetnek, mivel éppen Ausztriában tartózkodtam. A családtagjaim mondták, hogy jött egy érdekes boríték. A telefonba olvasták be az örömhírt.

– Számított már az elismerésre, az ön műfajában nagyon kevesen kaptak ilyen elismerést?

– Nem figyeltem, hogy a műfajban pályatársaim közül kik kapták meg eddig a Kossuth-díjat. Figyelemfelkeltő dolog, de egy idő után ködbe vész, hogy kit ismertek már el. Egy barátnőmnél azonban a díj ki van rakva a nappaliba, s mindig jól eső érzés fogott el, ha rápillantottam.

– Mennyire változtak jó irányba a dolgok, ahhoz képest, amit remélt pályája elején?

– Pályafutásomat szinte félillegális körülmények között kezdtem el, majd többé-kevésbé hagytak minket működni, bár többször is kerültem elég éles helyzetbe. Szerencsére a dolgok elé jelentősen pozitív irányba változtak Magyarországon. Nem szabad türelmetlennek lenni, a nagy dolgok lassan alakulnak, 18 év nem egy történelmi lépték. A világ lassan változik, és lassan lett ilyen agresszívé és lassan is fog megnyugodni. Magyarország azonban nem erőszakosabb, mint más államok. A nemzeti ünnepek egyébként szinte mindenhol átpolitizáltak, ebben nem vagyunk mások. A zavargások idején Franciaországban mintegy 500 autót gyújtottak fel, nálunk azért nem voltak ekkora károk. Az egész világ kicsit idegesebb, erőszakosabb, mint az indokolt lenne, inkább edzőteremben kellene levezetni az indulatokat.

– Önnek, hogy sikerült megőrizni a nyugalmát, ami árad Önből?

– Mindig igyekeztem tovább látni a dolgokon, mint ami a szemem elé kerül. Nagyon sokat utaztam külföldre, ahol azt láttam, hogy általában Európában nincs ilyen idegesség. Nekünk is ez kellene megtanulnunk.

– Mire a legbüszkébb pályafutása során?

– Az egész folyamatra. Mindig fel kell készülni egy adott feladatra, azt megoldani, majd azt figyelni, hogyan fogadta azt a közönség. Ha jó visszajelzéseket kaptam, abból további erőt, lelkesedést lehetett meríteni. Amikor megkaptam a francia Becsületrendet, az élet akkor sem állt meg, mindig tovább kell lépni.

– Mi a következő lépcső, min dolgozik most?

– Jelenleg egy stúdióalbumon, néhány dal és szöveg már el is készült. Azokkal a kollégáimmal készítem az új anyagot, akikkel a pályáfutásom elejétől együtt alkotok. Tulajdonképpen helyettük is vettem át a Kossuth-díjat. Interjú Ormos Máriával Mit jelent Önnek a már korábban megkapott Széchenyi-díj után a az újabb állami elismerés, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal?

Egy történész ugyanúgy örül az elismerésnek, mint a többi kitüntetett. Ez egy igen fontos visszajelzés, hogy valamit letettem az asztalra, adtam valamit másoknak.

Mennyire átpolitizált jelenleg Magyarországon március 15.?

Minden nemzeti ünnep átpolitizált, csak úgy, mint Franciaországban, de ez jellemző egész Közép-Európára is. Magyarországon március 15. különleges helyzetben volt a történelmi köztudatban. Egyes korszakokban a közhatalom egyenesen megtiltotta a megemlékezést. Minden politikai fordulat más viszonyulást hozott március 15. megünneplésével kapcsolatban, attól függően, hogy milyen célokra akarta azt felhasználni. E miatt sokakban még ma is teljes zűrzavar van az ünneppel kapcsolatban.

Mit jelent Önnek március 15.?

1956. október 23-hoz hasonlóan március 15-nek is többféle arculata van. A radikális pesti fiatal értelmiség csak a forradalom egyik szelete. Budán és Pesten is sokan követték őket, de nem mindenben értettek velük együtt. Fontos szerepe volt a pozsonyi országgyűlésnek is, akik még Petőfiék színrelépése előtt megkezdték a reformfolyamatokat. Véghez vitték a polgári demokratizálódást, és megfordíthatatlan folyamatokat indítottak el Kossuthék a diétán. Az országgyűlési képviselők nélkül a pesti radikálisok nem tudtak volna gyökeres változásokat elérni, de erősítették a pozsonyi követelések elfogadását a bécsi udvarnál.

Min dolgozik most?

Egy XX. századi politikai esszétörténeten munkálkodom. Az írás azonban elkerülhetetlenül visszanyúlik a XIX. századba, de a XXI. századi folyamatokat sem volt szíven kihagyni. Pár hónap múlva talán elkészülök a munkával, így jövőre talán meg is jelenhet. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!