Hírek

2008.03.11. 19:00

Ha vizitdíj nincs, pénz sincsen

Továbbra sem tudni, miből pótolják a kieső pénzeket a háziorvosok és kórházak, ha a kormány jövő hónaptól eltörli a vizit- és kórházi napidíjat. Kedden vitáztak, jövő héten szavaznak.

Tibay Gábor

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szakmai párbeszédet kezdeményez a kieső források pótlására – fotó: Darnay Katalin
[/caption]Az érintettek körében tanácstalanság, a parlamentben a népszavazás előtti érvek ismételgetése mindkét oldalon – itt tartott kedden az egészségügy és a Tisztelt Ház. Továbbra sem tudni ugyanis, mi lesz a vizit- és kórházi napidíjról, továbbá a tandíjról szóló vasárnapi referendum nyomán eltörlésre ítélt díjak miatt kieső bevételekkel. Volt önkormányzat, mely már kedden jelezte: alkalmazott orvosai nem szedik tovább a hozzájárulásokat. Az orvosi kamara szerint egy biztos: ha nem pótolják a hiányt, a háziorvosi praxisok jó része tönkremegy. „Az egészségügy és különösen a háziorvosi ellátás nem tudja nélkülözni azt a pénzt, amit nem jó technikával, nem jó filozófiával, de igenis eddig az elmúlt egy esztendőben a vizitdíjból megkapott” – mondta Éger István elnök. A MOK szerint a túlélés és az öregedő háziorvosi szakma vonzóvá tétele érdekében a doktorok finanszírozását a duplájára kellene emelni.

Bár az eredeti kérdések szerint a díjakat 2009. január elsejétől kellene megszüntetni – csak így nem befolyásol ugyanis elfogadott költségvetést a döntés –, a kormány sietett leszögezni: ha döntött a nép, viselje is a következményeit, mégpedig mihamarabb, lehetőleg április elsejétől. A kieső bevételek pótlására pedig nincs pénz. A vonatkozó előterjesztéseket kedden tárgyalta először a parlament: a kormánypártok közölték, a kabinet áprilisi megszüntetésre vonatkozó javaslatát támogatják. A Fidesz is benyújtotta saját verzióját: ebben az ellenzéki párt kitart a díjak 2009. január 1-i eltörlésének dátuma mellett, egyúttal felsorolja azokat a forrásokat, melyből pótolná a kieső pénzt. A párt a szerencsejáték-adóból befolyó pénz „pántlikázott” irányítása mellett minisztériumi költségvetések kontójára oldaná meg az ágazat problémáit.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a parlamenti vitában azt mondta: szakmai párbeszédet kezdeményez arról, hogy a társadalombiztosítás keretei között miként tudják enyhíteni a károkat. A miniszter szerint kérdés az is, mi legyen azokkal, akik – mintegy kétmillióan – kompenzációt kaptak a vizitdíj-bevezetés miatt. Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető azt igyekezett leszögezni: a kormánynak az a dolga, hogy végrehajtsa a szavazók akaratát. Közölte: nem kívánják csökkenteni a kompenzációval emelt minimálnyugdíj összegét. Mikola István (Fidesz) szerinte a kormánypártok sértettek a népszavazás eredménye miatt, a kabinet pedig egyértelműen meg akarja egyértelműen meg akarja büntetni a népet. „A nép nem mondott kevesebbet, mint azt, hogy állj meg, ne tovább!” – mondta. A díjak eltörléséről jövő hétfőn szavaz a parlament.

Módosítanák a népszavazás szabályait

A Századvég és a Political Capital közvélemény-kutató cégek ellentmondásokat észleltek a népszavazás szabályozásán, ezért javítanának azon. A cégek kezdeményezik a keretek újragondolását, mégpedig az alábbi szempontok szerint:

1. Küszöbemelés. Az országos ügydöntő népszavazás érvényességi küszöbét felemelnék, mégpedig úgy, hogy akkor érvényes a referendum, a választók legalább fele részt vesz azon. A helyi népszavazásoknál maradna a jelenlegi rendszer.

2. Pénzügyek. A népszavazás mindennemű költségét az államnak kellene állnia, a kezdeményezők, a kormány és a pártok pedig kötelesek lennének nyilvánosan elszámolni.

3. Átfutási idő. Le kellene rövidíteni a népszavazási kezdeményezés benyújtása és a népszavazás megtartása közötti időszakot úgy, hogy a kezdeményezés fél éven, háromnegyed éven belül a szavazók elé jusson.

4. Komolytalanság. Tehermentesíteni kellene az OVB-t a nyilvánvalóan komolytalan kezdeményezések elbírálása alól. Ezért kauciót vezetnének be, melyet visszakap az, akinek kezdeményezésével kapcsolatban az OVB hitelesítette az aláírásgyűjtő íveket.

5. Parlament. A Háznak a népszavazás eredményéről legfeljebb három hónapon belül törvényt kell alkotnia.

6. Érvényesség. A döntés öt évre kötné meg a parlamentet.

Mikola szerint vészforgatókönyv kellene

Napokon belül kinevezi a kormányfő az egészségbiztosítási rendszer átalakítását felügyelő kormánybiztost – mondta egy tegnapi konferencián Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke. A politikus közölte: április végéig kilenc kormányrendelet és két törvénymódosítás készül el ezzel kapcsolatban. Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa szerint azonban „ami itt készül, ez már nem társadalombiztosítás”. Szerinte a kabinet ebben a ciklusban idő hiányában már nem tudja megalkotni az új egészségbiztosítási rendszert. Mikola úgy vélte: a kormánynak vészforgatókönyvet kellene készítenie, mert „kontrollálhatatlan” folyamatok indulhatnak el.

1. Küszöbemelés. Az országos ügydöntő népszavazás érvényességi küszöbét felemelnék, mégpedig úgy, hogy akkor érvényes a referendum, a választók legalább fele részt vesz azon. A helyi népszavazásoknál maradna a jelenlegi rendszer.

2. Pénzügyek. A népszavazás mindennemű költségét az államnak kellene állnia, a kezdeményezők, a kormány és a pártok pedig kötelesek lennének nyilvánosan elszámolni.

3. Átfutási idő. Le kellene rövidíteni a népszavazási kezdeményezés benyújtása és a népszavazás megtartása közötti időszakot úgy, hogy a kezdeményezés fél éven, háromnegyed éven belül a szavazók elé jusson.

4. Komolytalanság. Tehermentesíteni kellene az OVB-t a nyilvánvalóan komolytalan kezdeményezések elbírálása alól. Ezért kauciót vezetnének be, melyet visszakap az, akinek kezdeményezésével kapcsolatban az OVB hitelesítette az aláírásgyűjtő íveket.

5. Parlament. A Háznak a népszavazás eredményéről legfeljebb három hónapon belül törvényt kell alkotnia.

6. Érvényesség. A döntés öt évre kötné meg a parlamentet. Mikola szerint vészforgatókönyv kellene Napokon belül kinevezi a kormányfő az egészségbiztosítási rendszer átalakítását felügyelő kormánybiztost – mondta egy tegnapi konferencián Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke. A politikus közölte: április végéig kilenc kormányrendelet és két törvénymódosítás készül el ezzel kapcsolatban. Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa szerint azonban „ami itt készül, ez már nem társadalombiztosítás”. Szerinte a kabinet ebben a ciklusban idő hiányában már nem tudja megalkotni az új egészségbiztosítási rendszert. Mikola úgy vélte: a kormánynak vészforgatókönyvet kellene készítenie, mert „kontrollálhatatlan” folyamatok indulhatnak el. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szakmai párbeszédet kezdeményez a kieső források pótlására – fotó: Darnay Katalin -->

Ezek is érdekelhetik