Megmenekült Verespatak és Csepel, de a Rába habzik

Megmenekülni látszik azonban a Maros a ciánszennyezés veszélyétől. A romániai gyulafehérvári fellebbviteli bíróság megsemmisítette szerdán a 2002-es területrendezési tervet, amely lehetővé tette volna, hogy Verespatakon megnyissák Európa legnagyobb aranybányáját. Így a kanadai-román bányászati vállalatnak elölről kell kezdenie az engedélyeztetést, amely eddig tíz évet vett igénybe.

Várhatóan pénteken kezdik elszállítani a fővárosból a 600 tonna csepeli galvániszapot és a beszennyeződött 190 tonna földet. A közbeszerzési eljáráson győztes cég 25,7 millió forintért végzi el a munkát, az iszap az aszódi hulladéklerakóba kerül.

Közben csütörtökön José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, a tagállamoknak 2020-ig átlag 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben ötödére kell növelni a megújuló energiaforrások arányát, párhuzamosan az energiahatékonyság 20 százalékos javításával. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter szerint teljesíthető a hazánkra rótt 13 százalékos szén-dioxid kibocsátás-csökkentés.