Tavaszi fagy: télen is hat

Durván száz forinttal emelkedett az alma fogyasztói ára tavalyhoz képest. A KSH felmérése szerint 2006 novemberében átlagosan 152 forintot fizettünk egy kiló almáért, idén pedig 249 forintot kell kiadnunk érte. Az áremelkedés egyik oka, hogy idén áprilisban-májusban éppen virágzáskor érték az almásokat a mínuszok, így egyes termőterületeken szinte 100 százalékos volt a fagykár. A hazai almatermés felét – átlagosan 240 ezer tonnát – produkáló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például csaknem a teljes termés odaveszett. Így a tavalyi 537 ezerhez képest idén csupán 147 900 tonna almát szedtek le a gyümölcsösökben – tudatta Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára a betakarítási koordinációs bizottság záróülése után.

A hazai alma hiányát leginkább olasz és osztrák gyümölccsel fogják pótolni a hazai kereskedők. A külhoni almát százhetven-kétszáz forintos áron veszik, erre teszik rá a hasznukat – értesült lapunk Szabó Tibortól, az Alma Terméktanács tudományos főmunkatársától. Lux Róberttől, Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Gyümölcstermelői Főbizottságának elnökétől pedig azt tudtuk meg, hogy a magyarországi almáskertek elöregedtek, így már csak jelentős fejlesztésekkel lehetne nagyobb termést elérni. Emlékeztetett arra is, hogy a kifogástalan alma minimum hetven milliméter átmérőjű – ennél kisebbet nem igazán vesznek át a kereskedők.

Januártól már az olcsó új-zélandi és chilei portékával lehetnek tele a gyümölcsösstandok: a déli féltekén frissen szedett alma kiszoríthatja a vevők kegyeiből az itthon termett és hónapok óta tárolt gyümölcsöt. Szabó Tibor mindenesetre az Idaredet javasolja azoknak, akik télire szeretnének almát elraktározni. Ez az egyik legjobban eltartható fajta, de természetesen nem mindegy, hogyan tároljuk. Legideálisabb hely az öt-hatfokos, nyolcvan-kilencven százalékos páratartalmú, földes pince. Tartósabb lehet az alma, ha termelőtől vásároljuk, a boltokban tárolt gyümölcsök ugyanis a nem megfelelő hőmérséklet miatt sokat veszítenek nedvességtartalmukból.

A Magyarországon népszerű almákon – a Goldenen, Jonagoldon, Idareden és Gálán – kívül, persze, számos más gyümölcs közül is válogathatunk télvíz idején. Az ilyenkor népszerű déligyümölcsök ráadásul nem is drágultak számottevően tavalyhoz képest. A banán, a mandarin és a narancs mellett már a hazai üzletekben sem számítanak ritkaságnak az egzotikusabb csemegék sem.

Csak a repcére nincs panasz
Gabonából 9,6 millió tonna termett idén, ami alig több, mint az utóbbi idők legszerényebb mennyisége: a 2003-ban learatott 8,7 millió tonna. Ez azért elég a hazai igények kielégítésére, bár az árak magasak – jegyezte meg Benedek Fülöp, az agrártárca államtitkára. Az őszi búza mintegy kilenc százalékkal, a kukorica az előzetes számok szerint 52 százalékkal lett kevesebb 2006-hoz képest. A növénytermesztésben egyedül a repce a sikertörténet: 47 százalékkal több termett. Jövőre további növekedés is várható, hiszen a tavalyinál több mint 10 százalékkal nagyobb vetésterületen, 255 ezer hektáron került mag a földekbe.

[tónusba] Van elég alapanyag a léhez
Az idei gyenge gyümölcstermés ellenére nem okoz gondot az alapanyag-beszerzés a siófoki Sió-Eckes Kft.-nek – nyilatkozták a közelmúltban a Világgazdaság című napilapnak a cég illetékesei. A 25 százalék körüli részesedéssel piacvezető hazai vállalat „megfelelő szervezéssel és termelői kapcsolattartással teszi biztonságosabbá az alapanyag-ellátást”. A korábbi közlések szerint a német Eckes-Granini tulajdonában lévő társaság 12-13 ezer tonna nyers gyümölcsöt dolgoz fel idén, és arra számít, hogy folyamatosan bővül a fogyasztás.