Schengen-ország kitárja kapuit

Történelmi jelentőségű dátum: éjféltől Magyarország is csatlakozik az 1985-ös schengeni egyezményhez (lásd keretes írásunkat). Ezzel az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása óta először, megszűnt a tényleges határellenőrzés Ausztria, Szlovákia és Szlovénia irányában. A hazánk mellett Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia és Málta területével kibővülő országcsoport egyetlen, összefüggő zónát alkot: közös határaikon nincs ellenőrzés, ami viszont nem jelenti azt, hogy igazolvány nélkül vághatunk neki a Nyugatnak.

Legelőször Bruno Kreisly osztrák kancellár hagyhatta el útiokmányok nélkül a volt keleti blokk országait 1973-ban, igaz csak azért, mert Budapesten elvesztette az útlevelét. Akkor még a politikus különvonatát is három óráig várakoztatták a magyar határőrök Hegyeshalomnál. December 21-étől azonban schengeni övezeten belül mindenki szabadon mozoghat, ám maguknál kell tartani érvényes, az uniós tagállamok hatóságai által elfogadott okmányokat. Ez, magyar állampolgároknál bármilyen, a személyazonosságot igazoló fényképes okirat. A 14 éven aluli gyermekeknek azonban – mivel nekik még nincs személyiük – továbbra is külön útlevelet kell kiváltani.

A schengeni egyezmény életbe lépésének kronológiája:

1985. június 14. - Az egyezmény aláírása Schengenben (Luxemburg)

1995. március 26. - Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg Spanyolország és Portugália

1997. október 26. - Olaszország

1997. december 1. - Ausztria

2000. március 26. - Görögország

2001. március 25. - Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia*, és Izland*

2007. december 21. - Magyarország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia

Ciprus, Bulgária és Románia az övezethez való csatlakozást későbbre tervezi.

Az Egyesült Királyság és Írország nem csatlakozott a szerződéshez.

(* nem uniós tagállam)

Forrás: Euvonal.hu

Fontos tudnivaló: a nyílt határok elve egyelőre még csak a szárazföldi közlekedésben érvényesül. A repülőtereken és a folyami közlekedésben a nyári menetrend életbe lépéséig (vagyis március végéig) még számítani kell határellenőrzésre.

Habár az átlagembernek az Európai Unió egyik legkézzelfoghatóbb előnye a határok átjárhatósága – és a közös pénz, az euró, amire nekünk még néhány évet várnunk kell –, az uniós tagállamok közül nem mindenki osztozik a lelkesedésben. Az osztrákok például kimondottan aggódnak, hogy a könnyen átjárható határok miatt a határközelben növekszik a teherforgalom és a bűnözés. A határmenti önkormányzatok ezért sok helyütt behajtani tilos táblákat tesznek ki az átkelőhelyekre.

A határövezetben élők megnyugtatása érdekében csütörtök éjféltől 1500 osztrák katona járőrözik majd a környéken, de maradnak azok a rendőrök is, akik eddig a határállomásokon teljesítettek szolgálatot. A különbség csak annyi lesz, hogy ők mostantól meglepetésszerűen ellenőriznek a határövezetben.

Alfred Gusenbauer osztrák kancellár tegnap azzal nyugtatta a burgenlandi szavazókat, hogy a külső határok keletre tolódásával egyfajta ütközőzóna jön létre Ausztria és a nem uniós államok között, így növekszik az alpesi ország biztonsága. A politikus azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a schengeni határnyitással eltűnt a Vasfüggöny utolsó öröksége is. „Szabad határok egy szabad Európában – ki mert volna ilyesmiről álmodni 1985-ben?” – magyarázta egy osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Ennek ellenére az osztrákok a nyári futball Európa-bajnokság idejére visszaállítják a határellenőrzést, a schengeni szerződésben engedélyezett harminc napra.

Többféle megoldás külhoni magyaroknak

Az unió határain kívül élő magyar kisebbségek számára egyre könnyebbé válik a kapcsolattartás az anyaországgal. Azon szomszédos országok polgárai, akik EU-csatlakozásunkkor vízummentességet élveztek az EU-ban, Magyarországra is vízummentesen utazhatnak be. Ide tartozik Horvátország, amellyel hazánk már korábban egyezményt kötött, így a határátlépéshez csak új típusú személyigazolványra van szükségünk.

Hazánkkal egy időben csatlakozott az EU-hoz Szlovákia és Szlovénia, így az ezekben az országokban élő magyarok szabadon, ellenőrzés nélkül jöhetnek az anyaországba. A 2007. január 1-jén csatlakozott Románia polgárai, így az erdélyi magyarság is útlevéllel, vízumentesen léphetnek át a magyar-román határon.

Ukrajna, Szerbia állampolgárainak azonban vízumra van szükségük az EU-ba történő beutazáskor, így a kárpátaljai és a vajdasági magyaroknak is ki kell váltaniuk. Ez olcsóbb, mint az egységes vízum, 60 helyett csak 35 euró. A határsávban élők kishatárforgalmi engedéllyel is átléphetik a határt, és megmarad a magyarigazolvánnyal kiváltható nemzeti vízum is.

A magyar külképviseletek által kibocsátott egységes schengeni vízumok és a magyar hatóságok által kiállított tartózkodási engedélyek érvényesek a teljes schengeni térségben.

1995. március 26. - Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg Spanyolország és Portugália

1997. október 26. - Olaszország

1997. december 1. - Ausztria

2000. március 26. - Görögország

2001. március 25. - Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia*, és Izland*

2007. december 21. - Magyarország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia

Ciprus, Bulgária és Románia az övezethez való csatlakozást későbbre tervezi.

Az Egyesült Királyság és Írország nem csatlakozott a szerződéshez.

(* nem uniós tagállam)

Forrás: Euvonal.hu Többféle megoldás külhoni magyaroknak Az unió határain kívül élő magyar kisebbségek számára egyre könnyebbé válik a kapcsolattartás az anyaországgal. Azon szomszédos országok polgárai, akik EU-csatlakozásunkkor vízummentességet élveztek az EU-ban, Magyarországra is vízummentesen utazhatnak be. Ide tartozik Horvátország, amellyel hazánk már korábban egyezményt kötött, így a határátlépéshez csak új típusú személyigazolványra van szükségünk.

Hazánkkal egy időben csatlakozott az EU-hoz Szlovákia és Szlovénia, így az ezekben az országokban élő magyarok szabadon, ellenőrzés nélkül jöhetnek az anyaországba. A 2007. január 1-jén csatlakozott Románia polgárai, így az erdélyi magyarság is útlevéllel, vízumentesen léphetnek át a magyar-román határon.

Ukrajna, Szerbia állampolgárainak azonban vízumra van szükségük az EU-ba történő beutazáskor, így a kárpátaljai és a vajdasági magyaroknak is ki kell váltaniuk. Ez olcsóbb, mint az egységes vízum, 60 helyett csak 35 euró. A határsávban élők kishatárforgalmi engedéllyel is átléphetik a határt, és megmarad a magyarigazolvánnyal kiváltható nemzeti vízum is.

A magyar külképviseletek által kibocsátott egységes schengeni vízumok és a magyar hatóságok által kiállított tartózkodási engedélyek érvényesek a teljes schengeni térségben. -->