Hírek

2007.12.02. 05:27

Nincs megállás

Az euróra még egy darabig várni kell, de ha pénteken a tagországok is rábólintanak, nálunk is megvalósul az EU-integráció másik látványos eredménye: Magyarország a schengeni övezet része lesz. A belső határellenőrzés megszüntetésének azonban nem mindenki örül.

Dián Tamás - Gyükeri Mercédesz

[caption id="" align="alignleft" width="250"] A határ átkelését nem akadályozhatja semmiféle létesítmény, ám az elbontott őrbódékat bármikor visszaállíthatja egy tagország
[/caption]- Miért éppen schengeni rendszer?

Nem ez az egyetlen furcsa nevű település, amely egy európai egyezményről vált híressé. A luxemburgi Schengent azonban nem véletlenül választották 22 évvel ezelőtt a Benelux-államok, Németország és Franciaország vezetői a közös határszakaszaikon történő személyellenőrzés leépítéséről szóló szerződés aláírásának helyéül. A másfélezres kisváros még a miniállamban sem vívott ki jelentős nevet, hacsak azzal nem, hogy egyszerre fekszik a német és a francia határon – ám a hírnévre való tekintettel tavaly azt a járást is Schengenre keresztelték, ahol a település található. Más szerepe ma már nem is nagyon akad az egykori határvárosnak, hiszen a személyek szabad mozgása 1995-ben meg is valósult, immár a spanyolok, az olaszok, a portugálok és a görögök közreműködésével. Mára a rendőri együttműködést is vállaló országok köre kibővült Ausztriával, Dániával, Svédországgal, Finnországgal, Norvégiával, Izlanddal és Svájccal, s decembertől az övezet 3,6 millió négyzetkilométeres lesz.

- Útlevél nélkül át lehet a határon?

A határ átkelését nem akadályozhatja semmiféle létesítmény, ám az elbontott őrbódékat bármikor visszaállíthatja egy tagország. A labdarúgó Európa- és világbajnokság idején is volt határellenőrzés a portugál, illetve a német határokon. 2005 júliusában, a londoni terrortámadások után pedig Párizs döntött úgy: lezárja európai határait. Nagy-Britannia nem része az övezetnek, így a brit–francia határon amúgy is ellenőrzik az átkelőket, egy londoni terroristának mégis sikerült a kontinensre lépnie. Az már Párizsnak volt kínos, hogy a támadó Rómáig jutott, mielőtt elfogták. Hiába lehet tehát akadálytalanul elhaladni a határkő mellett, igazoltatásra bárhol lehet számítani. Nemrég a München és Bécs között közlekedő vonaton egy német fiatalt ellenőriztek rendőrök, s mivel a bankkártyáján kívül semmilyen igazolvány nem volt nála, szó szerint gatyára vetkőztették. A férfinak – aki Linzben élő barátnőjéhez utazott – hosszas telefonálások után sikerült igazolnia magát.

Megalapozatlanok az osztrák félelmek

A határ mentén élő osztrákok körében hallani olyan hangokat, hogy tartanak a schengeni nyitástól, de ezek a félelmek abszolút megalapozatlanok – jelentette ki lapunknak Horváth István, hazánk ausztriai nagykövete. A diplomata elmondta: ilyen aggodalmak a két ország között kormányszinten egyáltalán nem fogalmazódtak meg, sőt, Ausztria régóta elismeri Magyarország schengeni erőfeszítéseit. „Az efféle szorongás egy magasabb életszínvonalon élő ország részéről szinte törvényszerű is – mutatott rá. – Amikor például Ausztria schengeni tagállam lett, a bajorok is egy ideig fenntartották a mélységi ellenőrzést.”

Az, hogy Ausztria a jövőben fokozott mélységi ellenőrzést tart fenn, Horváth István szerint nem nekünk, magyaroknak szól, hanem a belső közvélemény megnyugtatását szolgálja. „Ez társadalmi pszichológia – jelentette ki a nagykövet. – A változás ugyanis az eddigi gyakorlathoz képest minimális. Most is már csak lassítani kell a határon, az útlevelet vagy a személyi igazolványt elég felvillantani. Ezért aztán nem is számítunk arra, hogy a szabad átjárhatóság élénkíti majd az idegenforgalmat. Eleinte persze biztos lesznek olyanok, akik azért kerekednek fel, hogy megtapasztalják a határnélküliség érzését, de aztán ezt is megszokjuk.”- Magyar vízum kell Norvégiába is?

Decembertől Magyarország is a tagországokban egységes schengeni vízumot bocsátja ki. Ennek ára 60, szezonális munkavállalás esetén 40 euró (15, illetve 10 ezer forint), ehhez a kötelező egészségbiztosítás napi 1–2 eurós díja járul. A vízumot annál az országnál kell igényelni, amelyik a fő célpont, ám az egész övezeten belül érvényes – nem is lehetne ez másképp, hiszen elvileg ellenőrzés nélkül lehet eljutni akár Oslóba.
Az Ukrajnában vagy Szerbiában élők – így a kárpátaljai vagy vajdasági magyarok – továbbra is csak engedéllyel léphetnek be Magyarországra. Esetükben a vízum díja 35 euró (9 ezer forint) lesz. Marad a kishatárátlépő kártya is, a 20 eurós okmány 50 kilométeren belül érvényes, és 90 nap helyett akár öt évre érvényes. Mivel Románia már az EU tagja, a magyar–román határon továbbra is csak egy ellenőrzésre kell számítani, és továbbra is elég lesz a személyi igazolvány, hasonlóan a horvát határhoz.

- Megkerül a lopott kocsi Párizsban?

Három Hajdú-Bihar megyéből elszökött fiatal nyomára akadt a rendőrség egy bécsi szállodában a múlt héten. A fogást a szeptember óta Magyarország számára is elérhető schengeni információs rendszer (SIS) első eredményeként ünnepelték, hasonló történetekből – a kontinens túlfelén felfedezett lopott személyautók, szökött gyerekek – azonban akad bőven Európában. A SIS a tagállamok körözési adatbázisait összefogó hálózat, strasbourg-i szerverén nagyjából 15 millió adat található, amelyeket akár évekig (gépkocsik esetében például öt évig) tárolnak. Ennek szükségessé vált – és jelenlegi remények szerint legkorábban 2009-re elkészülő – megújítása egyébként jobban hátráltatta az új tagországok schengeni csatlakozását, mint a hipermodern külső határátkelők kiépítése. Nem csak a monitoron lehet nyomon követni egy eltűnt, körözött személyt vagy lopott, bizonyítéknak keresett tárgyat: a rendőrségnek ahhoz is joga van, hogy a határ túloldalára kövessen valakit.

- Sokba kerül, hogy nem ellenőriznek?

Megbízik vajon egy német rendőr vagy határőr cseh vagy lengyel kollégájában? A jelek szerint nem: hiába a milliárdos fejlesztések a külső határokon, hiába a mélységi ellenőrzések, állásukat és tulajdonaikat féltő kelet-német rendőrök nemrég több százan vonultak az utcára Odera-Frankfurtban a belső határőrizet eltörlése ellen tiltakozva.
Állásukat féltik a magyar határőrök is, főleg szervezetük rendőrséggel való integrálása után, pedig Takács Albert rendészeti és igazságügyi miniszter is nyugtatgatja az érintetteket és a közvéleményt: nyugdíjazásokkal és átszervezéssel megoldják a leépítést.
Miközben az egyik irányban már nosztalgiáznak (pénteken a Vas megyei Apátistvánfalván például határőremlékhelyet avattak), a 655 kilométeres külső határszakaszon komoly munka fejeződött be. 33 kirendeltség marad, ezek modernizálásához és a mélységi ellenőrzések biztosításához az Európai Unió 165 millió eurós (42 milliárd forintos) támogatást nyújtott.

- Át lehet kelni úszva a Dunán?

Megfelelő felszereléssel, úszástudással és egy személyivel akár valamelyik határfolyót átszelve is el lehet jutni december 21-től Szlovéniába, Szlovákiába és Ausztriába. Aki azonban hajóval szeretne átutazni, annak várnia kell jövő tavaszig: a légi és a vízi határokon ugyanis csak 2008. március 30-án – a repülőjáratok nyári menetrendjével együtt – lép életbe a schengeni ellenőrzési rendszer. Ez követően Mohács lesz az új folyami határátkelő – a hárommilliárd forintból felújított állomást a héten adták át –, de Budapesten, a Belgrád rakparton például megszűnik a határátkelő. A schengeni övezeten belül utazók megsprórolják az útlevélellenőrzést Ferihegyen is, ahol várhatóan a 2A terminált különítik el az ilyen járatok számára. Igaz, csak a határőröknek nem kell igazolni magunkat, a jegy átvételekor továbbra is szükség lesz személyazonosítóra, és az átvilágítások alól sem kapnak felmentést az utasok.

Elérhető közelségben a szlovák síparadicsomok

A schengeni bővítés nyomán „légiessé váló” határ olyan településeket hoz közelebb, amelyek egykor szorosan kötődtek egymáshoz. Ez járhat azok fejében, akik a csaknem 700 kilométeres magyar–szlovák határszakasz két oldalán élnek. Heizer Antal, hazánk rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövete példaként Hollóházát említette, ahol egy 800 méteres utat kell rendbehozni ahhoz, hogy az eddigi 40 kilométeres kerülő helyett percek alatt elérhető legyen Kassa. „Bár egy jelentős szakaszon folyó jelenti a természetes határt, ez sem akadály – mondta a diplomata. – A II. világháború előtt az Ipolyon több mint negyven híd volt. A két ország között nemrég született megállapodás arról, hogy kettőt ezek közül felépítünk. Ezzel a besztercebányai síparadicsomok olyan közelségbe kerülnek, hogy a magyarok akár egy-egy napra is átugorhatnak.”

Bár az egymásra találást a szlovák nacionalisták előszeretettel értik félre, a nagykövet szerint az emberek többsége pontosan tudja, hogy a határ „schengenizálódása” nem érinti az országok területi szuverenitását. Pszichológiai következménye azonban lehet az átjárhatóságnak: a magyar cégek nagyobb számban telepedhetnek le Szlovákiában, a munkavállalók pedig még inkább számolnak majd a másik oldalon adódó lehetőségekkel.

Az, hogy Ausztria a jövőben fokozott mélységi ellenőrzést tart fenn, Horváth István szerint nem nekünk, magyaroknak szól, hanem a belső közvélemény megnyugtatását szolgálja. „Ez társadalmi pszichológia – jelentette ki a nagykövet. – A változás ugyanis az eddigi gyakorlathoz képest minimális. Most is már csak lassítani kell a határon, az útlevelet vagy a személyi igazolványt elég felvillantani. Ezért aztán nem is számítunk arra, hogy a szabad átjárhatóság élénkíti majd az idegenforgalmat. Eleinte persze biztos lesznek olyanok, akik azért kerekednek fel, hogy megtapasztalják a határnélküliség érzését, de aztán ezt is megszokjuk.” Elérhető közelségben a szlovák síparadicsomok A schengeni bővítés nyomán „légiessé váló” határ olyan településeket hoz közelebb, amelyek egykor szorosan kötődtek egymáshoz. Ez járhat azok fejében, akik a csaknem 700 kilométeres magyar–szlovák határszakasz két oldalán élnek. Heizer Antal, hazánk rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövete példaként Hollóházát említette, ahol egy 800 méteres utat kell rendbehozni ahhoz, hogy az eddigi 40 kilométeres kerülő helyett percek alatt elérhető legyen Kassa. „Bár egy jelentős szakaszon folyó jelenti a természetes határt, ez sem akadály – mondta a diplomata. – A II. világháború előtt az Ipolyon több mint negyven híd volt. A két ország között nemrég született megállapodás arról, hogy kettőt ezek közül felépítünk. Ezzel a besztercebányai síparadicsomok olyan közelségbe kerülnek, hogy a magyarok akár egy-egy napra is átugorhatnak.”

Bár az egymásra találást a szlovák nacionalisták előszeretettel értik félre, a nagykövet szerint az emberek többsége pontosan tudja, hogy a határ „schengenizálódása” nem érinti az országok területi szuverenitását. Pszichológiai következménye azonban lehet az átjárhatóságnak: a magyar cégek nagyobb számban telepedhetnek le Szlovákiában, a munkavállalók pedig még inkább számolnak majd a másik oldalon adódó lehetőségekkel. A határ átkelését nem akadályozhatja semmiféle létesítmény, ám az elbontott őrbódékat bármikor visszaállíthatja egy tagország -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!