Hírek

2007.12.04. 18:33

Nem javítottunk a közepesen

Még mindig gyenge a magyar diákok szövegértése, de legalább nem csúsztunk lejjebb a legújabb PISA-listán.

Szabados Balázs

Tegnap délelőtt hozták nyilvánosságra a PISA 2006 vizsgálat eredményeit. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által kezdeményezett felmérés célja, hogy feltérképezze, az iskola mennyire képes a diákokat olyan ismeretekkel, készségekkel ellátni, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy megfelelően tudjanak alkalmazkodni a 21. századi társadalom kihívásaihoz. A háromévente 57 országban elvégzett felméréssorozat három területet vizsgál: szövegértés, matematika és természettudományos ismeretek, melyek közül utóbbi volt a 2006-os vizsgálat kiemelt területe.

A 15 éves magyar tanulók a szövegértés és matematika területén továbbra is gyengén szerepelnek, míg természettudományos területen kis javulás látható 2003 óta. Az európai országok közül Finnország mindhárom területen az első három között szerepel, köszönhetően annak, hogy a hetvenes évektől kezdve óriási összegeket fordítottak oktatásra. Az utóbbi évek legszembetűnőbb fejlődését Lengyelország mutatja. A lengyel elemzések ezt az 1999-es átfogó reformnak tulajdonítják.

Csapó Benő, a PISA Igazgató Tanácsának tagja szerint az eredmény legfontosabb üzenete, hogy egy helyben topog az iskolarendszerünk. A legégetőbb feladatnak az iskolai szegregáció mérséklését tartja, hiszen a vizsgálat azt is kimutatja, hogy nálunk a család kulturális háttere határozza meg leginkább a gyerekek tudását. Ez azt is jelentheti, hogy a nemzetközi összehasonlításban nem túl sok ismeretet sem feltétlenül az iskolában „szedik össze” a tanulók. Leginkább a PISA-felmérés gyenge olvasásadatait tartja elszomorítónak.

A 10 évesekkel még egészen más a helyzet: az egy héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott PIRLS listán, ami az „alsósok” szövegértését vizsgálja, 45 ország közül az előkelő ötödik helyen állunk. Liskó Ilona, oktatás-szociológus rávilágított a két felmérés közti különbségre. A PIRLS azt méri, hogy a 9-10 éves gyerek mit tanult az iskolában, a PISA viszont arra kíván rámutatni, hogy a 15 éves mit tud ebből alkalmazni. A szociológus szerint a magyar oktatásrendszer egyelőre nem közelít az alkalmazhatóság felé. A PIRLS tesztet kitöltő gyerekek 14 százaléka mutat lemaradást, de ez a PISA-felmérésnél már 25 százalék. Úgy véli, a korábban lemaradók fejlesztését folytatni kellene, de ez nem történik meg. A szakember szerint az sem jó, hogy 15 éves korban el kell dönteni, merre tovább (gimnázium, szakiskola, szakközép-iskola), hiszen a kutatások azt bizonyítják, minél későbbi a szelekció, annál nagyobb lehet a teljesítmény.

Arató Gergely, az oktatási tárca szakállamtitkára szerint két alapvető gonddal küzd a magyar oktatás: egyrészt, hogy az egyébként elégséges tudást gyermekeink nehezen alkalmazzák, másrészt nagyok a különbségek az egyes iskolák és tanulók között. A politikus elmondta: a következő tanévtől az alapkészségek oktatását kiterjesztik az általános iskola 5., 6. osztályára, valamint a tanórák 25-40 százalékát is kötelezően erre kell fordítani, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, azok az országok a sikeresek, ahol kitolódik ez az időszak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!