Hírek

2007.11.01. 19:53

Törvény és bizalom

Az MDF legújabb javaslata törvényi garanciákat nyújtana arra, hogy az APEH vagyongyarapodási vizsgálata nem a fenyegetés, a zsarolás egyfajta eszköze, s hogy az eljárás alá vontakat nem politikai megrendelésre választják ki.

BAMA

Ha hiszik, ha nem, a Magyar Demokrata Fórum most az APEH által elrendelt, igen nagy port  felvert vizsgálatok kapcsán állt elő egy ötlettel. Ha jóindulatú vagyok, akkor azt kell mondanom, az MDF lassan-lassan már különb lesz, mint Timur és csapata, azaz, ahol csak tud, segít. Ha viszont kritikusabban szemlélem a dolgot, akkor annyi látszik, hogy a párt egyre-másra rukkol ki olyan javaslatokkal, amelyek egész biztosan népszerűek lesznek az emberek körében (ez igen közel áll az általuk bírált populizmushoz), de amelyeknek esélyük sincs arra, hogy valósággá váljanak. Különösen úgy, hogy azokat maguk az „ötletgazdák” felejtik el a leggyorsabban. A teljesség igénye nélkül említhetném itt a „haláladót”, a Tiszta Kezek Hivatalát, a fővárosi parkolási dolgokat, a tőkepiac élénkítésére szolgáló öt pontot, a gazdaság helyzetének javítását célzó négy pontot, az elhíresült éttermi (áfás) számlaügyet, a közlekedésben a jobbkéz-szabály eltörlését, a friss jogosítvánnyal rendelkezők számára a „T” betű kötelezővé tételét, a spirállal összefűzött tankönyveket, a „minden diáknak legyen saját szekrénye”-féle akciót, a napi kötelező testnevelési órát, és így tovább. Még elolvasni is sok, nemhogy teljesíteni.

A legújabb elképzelés arról szól, hogy a kormány úgynevezett „tisztasági csomagját” ki kellene egészíteni egy nyolcadi törvénnyel, amely garanciát adna arra, hogy a vagyongyarapodási vizsgálat az nem egyfajta fenyegetésnek, zsarolásnak az eszköze, miként arra is, hogy az ilyen eljárás alá vontakat nem politikai megrendelések alapján válogatják ki. A Dávid Ibolya pártelnök által jegyzett MDF-közlemény szerint „...a baj azzal van, hogy nincs Magyarországon ember, aki elhiszi, hogy ugyanolyan elvek, módszerek és következetesség vezényli az APEH-et, mikor a főnökeit, a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vizsgálja, mint mikor vállalkozókat vagy az ellenzéki képviselőket, hiszen az APEH vezetőit a kormány képviseletében a pénzügyminiszter nevezte ki és bármikor fel is mentheti.”

Nos, tényleg nincs ilyen ember. De ne tévedjünk, nem azért, mert az elmúlt napok eseményei aláaknázták azt a közbizalmat, amely az adóhatósággal szemben eddig fennállt. Szó sincs erről. Hiszen – amint arről magam is írtam – már az Orbán-kormány idején is élt a gyanú, hogy a hatalom birtokosai a saját politikai érdekekiknek megfelelően igyekszenek mozgatni az adóhivatalt. Ráadásul hülyeség lenne azt hinni, hogy a sanda feltételezések csak és kizárólag az APEH-re vonatkoznak. Tudvalévő, hogy kísértetiesen hasonló vádakkal illetnek (abba most ne menjünk bele, hogy okkal vagy ok nélkül) más, elvben úgyszintén politikamentes szervezetet: így mondjuk a polgári titkosszolgálatokat, vagy éppen a rendőrséget. Holott ezek tevékenységét (is) szigorúan szabályozzák a törvények.

Következésképpen megkísérelhetünk jogszabályi garanciákat adni, de ezek sem az APEH, sem más esetében nem segítenek a megingott bizalom helyreálításában. Ahhoz ugyanis a mainál sokkal nyugodtabb légkör, bizakodóbb társadalom, kevésbé megosztott ország és jóval hitelesebb politikai elit kellene. Csupa-csupa olyasmi, amit nem lehet megoldani egy egyszerű törvénnyel. 

Ezek is érdekelhetik