Hírek

2007.11.24. 16:47

Harcmezőn fekszik a magyar főváros

Az Északi összekötő vasúti híd budai hídfőjénél talált világháborús bombák rekordot döntöttek. A helyszínen megtudtuk, hogy a Tűzszerészet még soha sem talált egy területre zsúfolva ekkora mennyiségű világháborús robbanóanyagot.

Kun Tamás

Szerdán emelték ki a vízből azt az öt amerikai gyártású repeszromboló bombát, amit az újpesti északi összekötő vasúti híd lábánál találtak meg egy héttel korábban a Hídépítő Zrt. búvárai. A művelet reggel kilenc órakor vette kezdetét, amikor a rendőrség, a vízi rendészet, valamint a Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred biztosítása mellett a tűzszerész búvárok alámerültek, hogy megvizsgálják a robbanószerkezet állapotát. Ezt követően megkezdődött a biztonságos kiemelés, melynek során a bombákat egy daruval egy aknamentesítő hajóra helyezték át, ami aztán a kikötőbe szállította a veszélyes hadieszközöket. A tűzszerész búvárok az egyik repeszrombolón gyútószerkezetet is találtak, ezt még az elszállítás előtt hatástalanították.

A helyszínen Horváth Tibor mérnök alezredes, a tűzszerészek parancsnok-helyettese tájékoztatta a sajtó képviselőit. „Ötszáz kilós repeszromboló bombákkal van dolgunk. A kiemelést követően központi gyűjtőhelyre szállítjuk őket, ezt követően biztonságos körülmények között gondoskodunk a megsemmisítésükről.” A megsemmisítés várhatóan az erdőkertesi bázison fog megtörténni, ez év decemberében. 

Lapunk felkereste a Hadihajós és Tűzszerész Zászlóalj parancsnokát, Hajdú Gábor ezredest is, aki elmondta, hogy idén novemberig 2304 bejelentés érkezett hozzájuk robbanószerkezet észleléséről, ebből 255 Budapestet érintette. Ez nem mind bomba volt, volt közöttük tüzérségi lövedék, aknavető gránát is. „Budapest kiemelt célpont volt a világháborúban. Nagyon komoly bombázást szenvedett el a hat hónapon keresztül. És mivel itt zajlik napjainkban a legtöbb építkezés, így nem meglepő, hogy nagy számban kerülnek elő robbanószerkezetek.

Ezek mindig veszélyesek, még ha kívülről nem is látszik rajtuk. Az északi összekötő hídnál talált GP1000-es is rozsdásodott kívülről, de a belső szerkezete teljesen tiszta és sértetlen volt, mintha most gyártották volna”
A világháborús bombák történelmi hátterének megismerése érdekében megkérdeztük Dr. Kovács Vilmos muzeológust, a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményi osztályvezetőjét, aki a honvédségnél alezredesi rangban van állományban. „Leggyakrabban második világháborús bombákat találnak, de előkerülnek első világháborús robbanószerkezetek is.

Érdekes korszak ebből a szempontból a trianoni békeszerződés időszaka, amikor a leszerelést elkerülendő a magyar hadsereg sok fegyvert és lőszert elásott a földbe. Ám ezek közül később nem került elő mindegyik. A második világháborúban szintén kerülhettek magyar hadieszközök a föld alá, az 1944-1945-ös védelmi hadműveletek során.” – meséli.  „A magyarokon kívül a háború menete okán leggyakrabban szovjet gyártású tüzérségi lőszerekkel és német eredetű tüzérségi gránátokkal találkozhatnak a tűzszerészek. A légibombákat illetően pedig természetesen a hazánkat a világháború során bombázó angol-amerikai csapatok robbanószerkezetei a listavezetők.”

Ezek is érdekelhetik