Hírek

2007.11.27. 06:11

Hadüzenet a kalózkodásnak

Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) létrehozását javasolja Kondorosi Ferenc, az „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos. Magyarországon az érintett iparágaknak évente százmilliárd forintos kárt okoz a szerzői jogok megsértése.

Tóth Marcella

[caption id="" align="alignleft" width="250"] A zeneipart is érzékenyen érintik a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértések fotó: AFP
[/caption]Egy éven belül tizenöt-húsz százalékkal, öt éven belül pedig akár a felére is csökkenhet a szellemi tulajdon elleni bűncselekmények száma, ha a kormány is rábólint a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület létrehozására – véli Kondorosi Ferenc. A javaslat heteken belül a tárcavezetők asztalán lesz. A HENT a kormány javaslattevő, véleményező és tanácsadói feladatokkal felruházott testülete lenne, amely az állami szervek, illetve a társadalmi és a gazdasági szervezetek közötti együttműködést segítené a szellemi tulajdon védelmében. A testület egyebek mellett részt venne a hamisítás elleni nemzeti stratégia kidolgozásában, s tudatosságnövelő, felvilágosító kampányokat is kezdeményezne.

Hamis termékek aránya az egyes árucikkeknél a termékcsoporton belül Magyarországon

Parfümök 50 százalék, üzleti szoftverek 42 százalék, szórakoztató programok 40 százalék, zenei lemezek 35 százalék, dohánytermékek 20 százalék. (Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal)

A testület elnöke – a javaslat szerint – az igazságügyi és rendészeti miniszter, elnökhelyettese a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, tagjai pedig a szellemi tulajdonnal összefüggő feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek, illetve a szellemi tulajdon védelmével érintett társadalmi és gazdasági érdekképviseleti szervezetek lennének. A szellemi tulajdonnal összefüggő jogsértések világszerte leginkább az óraipart, a dohányipart, a gyógyszeripart, a kozmetikai ipart, a repülőgép- és autóalkatrészgyártást, a játékipart, a zeneipart, a filmipart, a videogyártást, a szoftveripart, a fogyasztói elektronikát, a bőripart, a cipőipart, illetve a könyvkiadást érinti. Az Európai Bizottság adatai szerint 2005-ben az európai vámszervek 26 ezer esetben 75 millió darab hamis árucikket foglaltak le, amelyből több mint tízmillió ruhanemű, s több mint ötmillió élelmiszer, illetve italcikk volt. A lefoglalt hamis áruk hatvan százaléka Kínából származott. Tavaly a lefoglalt áruk mennyisége 250 millió darabra nőtt, amelyre a hatóságok több mint 36 ezer ellenőrzés során bukkantak rá. A lefoglalt termékeken belül egyes árucikkek aránya lényegében nem változott, de a hamisítványoknak már a nyolcvanhat százaléka érkezett Kínából.

A hamis termékek nemcsak az érintett cégeknek, s az államnak, hanem a fogyasztóknak is kárt okozhatnak. Hiába kell értük ugyanis általában kevesebbet fizetni, a kalóz termékek gyakran gyenge minőségűek. S ez például a gyógyszereknél és az élelmiszereknél komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.

Tízből kilenc letöltés törvénytelen

Magyarországon sem túl rózsás a helyzet: az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) közlése szerint a filmipar az elmúlt évben hatmilliárd forint bevételtől esett el a kalóz termékek miatt, ami a nettó forgalom ötödét teszi ki. A jogvédő szervezetek szerint Magyarországon tízből kilenc letöltés illegális, illetve tíz DVD-ből hét nem eredeti. A hazai jogvédő szervezetek becslése szerint a szerzői jog megsértése miatt az érintett iparágakat évente nagyságrendileg százmilliárd forint kár éri Magyarországon.

Hamis termékek aránya az egyes árucikkeknél a termékcsoporton belül Magyarországon Parfümök 50 százalék, üzleti szoftverek 42 százalék, szórakoztató programok 40 százalék, zenei lemezek 35 százalék, dohánytermékek 20 százalék. (Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal)

A zeneipart is érzékenyen érintik a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértések fotó: AFP -->

Ezek is érdekelhetik