Szigorúan ellenőrzött kosarak

„Mióta ehetünk olyan termékeket, amelyek dioxinnal szennyezettek? Ezt senki sem tudja megmondani”. A nem túl megnyugtató felvetésre ezt a választ Süth Miklós országos főállatorvos adta tegnap. Rövid időn belül tegnap megháromszorozódott azoknak a vállalkozóknak a száma, akik bejelentették: termékeikben van guargumi, illetve használnak olyan összetevőt, lekvárt, kechupot, amelyek tartalmazzák az E 412-es kódjelű adalékanyagot. Így száz körülire nőtt azoknak a vállalkozóknak a száma, akik importálhattak indiai sűrítőanyagot, vagy termékeik tartalmazhatnak ilyet. Becslések szerint azonban csak Magyarországon több százezer lehet azoknak a cégeknek a száma, akik kapcsolatba kerülhettek guargumival, így dioxinnal szennyezett alapanyaggal is.

Mint arról tegnap beszámoltunk, az Európai Bizottság július végén közölte valamennyi tagállammal: a svájci hatóság értesítése szerint magas dioxin és pentaklorfenol szennyezettségű guargumi adalékanyag került Indiából Európába. Feltehetően szemetet égettek egy ültetvény közelében, így a rákkeltő dioxin a levegőbe, a talajba, végül pedig a táplálékláncba került. Két svájci cégen keresztül kilenc EU-tagállamba kerülhetett dioxinnal mérgezett guargumi szállítmány, köztük Magyarországra. Bár növekszik azoknak a szállítmányoknak a száma, amelyek Európába érkeztek és szennyezettek az anyaggal, azt hogy mi is kaptunk-e dioxinos sűrítőanyagot, legkorábban csütörtökön lehet kijelenteni, mert ekkorra készülnek el az első vizsgálati eredmények.

Lapunk kérdésére, hogy pontosan milyen mennyiséget kellene a mérgező anyagból elfogyasztanunk ahhoz, hogy annak egészségkárosító hatása legyen, Süth Miklós elmondta: a határérték rendkívül kis mennyiség. Ráadásul a guargumit előkeverékben dolgozzák fel, ezután lesz belőle adalékanyag, amelyből jellemzően egy százaléknyi kerül az élelmiszerekbe. Ugyanakkor a főállatorvos hozzátette: „más európai országban egyes élelmiszerek 30 grammjában a határértéket meghaladta a mért dioxin-szint, így nem zárható ki itthon sem az egészségkárosodás veszélye”.

A dioxin amellett, hogy rákkeltő, károsítja a hormonrendszert, az idegrendszert és az immunrendszert. Ha bekerül az emberi szervezetbe, hosszú időre elraktározódik a zsírszövetben, hét év alatt bomlik le. Jellegzetes mérgezési bőrtünet a klórakne, mely jól látható a 2004-ben, az ukrán elnökválasztási kampány során nagy mennyiségű dioxinnal megmérgezett Viktor Juscsenko arcán. Attól mégsem kell tartanunk, hogy némi péksütemény, joghurt, kefír, üdítő, jégrém, húskészítmény vagy salátaöntet elfogyasztása után hasonló következményekkel kell számolnunk, Juscsenkót a határérték több százszorosával mérgezték meg.

A hatóságok azt javasolták a vállalkozóknak, akik Indiából importáltak be guargumit, hogy tavalyi készleteiket is vizsgáltassák be. A fogyasztóknak pedig azt: olvassák el a termékek címkéjén, hogy tartalmaz-e E-412-es jelzésű állományjavítót, stabilizátort. Ha az adalékanyag szerepel a tájékoztatón, inkább ne tegyük az élelmiszert a kosárba.

A Fidesz szerint a kormány magukra hagyta a magyar vásárlókat a dioxinnal szennyezett élelmiszerekkel – jelentette ki Koszorús László, az ellenzéki párt fogyasztóvédelemmel foglalkozó szakpolitikusa. Úgy véli, nem modern fogyasztóvédelmi politika az, ha a vásárlónak kell megbizonyosodnia arról, hogy egy minden engedéllyel rendelkező boltban egészséges, vagy egészségtelen terméket vásárol.