Hírek

2007.08.26. 06:00

Nem biztos, hogy értékes, ami régi

Az idősebb korosztály és a vidéki hallgatók a regionális frekvenciákon hallhatják viszont kedvelt műsoraik egy részét – mondta Such György, a Magyar Rádió elnöke, aki vállalja a felelősséget azért, hogy a Petőfit a fiataloknak adta.

Újvári Miklós

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A teljes létszám az elbocsátások után is nagyjából 1100 fő lesz
[/caption]– Ha az ember végigmegy a Magyar Rádió udvarán, olyan, mintha egy gyárkomplexumban járna. A létszámleépítések után is szükség lesz ennyi épületre Budapest szívében?
– Őszre készítjük el az ingatlanhasznosítási koncepciót, ennek az lesz az alapja, hogy maradjunk itt. Ha hatékonyabb a működés, bizonyos épületek kiüríthetők. Az biztos, hogy a műsorkészítők egy részének nem indokolt például saját szobát biztosítani. A teljes létszám az elbocsátások után is nagyjából 1100 fő lesz. Még mindig több mint a Sláger, a Danubius, a Juventus, az Inforádió, a Klubrádió, a Lánchíd Rádió és a Katolikus Rádió létszáma együttvéve. És ezernél több külsős is dolgozik nekünk. Június 30-ig 144 fő távozott tőlünk. Ők az utolsó munkanapjukon megkapták járandóságaikat, összesen 612 millió forintot.

– Farkasházy Tivadar itt dolgozik még?
– Formálisan igen, az ő utolsó munkában töltött napja szeptember végére esik.

– Talán ő érvelt a legtöbbet és a leghangosabban a létszámleépítések, kvázi ön ellen. Mi a véleménye a Rádiókabaré szerkesztőjének szerepléséről?
– A létszámleépítés egyéni érdeksérelmekkel jár. Egy-egy elbocsátott munkatárs sérelmei súlyosak és méltányolandók. Ezeket – noha sok esetben morálisan is vitathatók lehetnek – egyes munkavállalókra lebontva nem kívánom kommentálni.

– A létszámleépítés, a nagy nevek elbocsátása kapcsán érzett ön politikai nyomást?
– Egy telefont sem kaptam. Nem tudom, hogy máshol is mítosz-e a sok letelefonálás, engem mindenesetre elkerültek. Talán annak is köszönhetem, hogy a megválasztásom előtt jeleztem mindenkinek: afelől biztos lehet, hogy nem vagyok a másik politikai oldal embere, de afelől is, hogy nem vagyok az ő emberük sem. Semmilyen személyi és politikai alkut nem kötöttem senkivel, nem is gondolhatja senki komolyan, hogy olyan megállapodás köttetett, ahol konkrét névsorokat írtak alá a felek.

– Sok klasszikus rádióműsort megszüntetett. Mi volt a gond például a Szabó családdal?
– Nem volt olcsó, és a hagyomány vált benne önértékké. Attól, hogy valami régi, még nem feltétlenül értékes. Nulla új hallgatója volt, folyamatosan csökkent a tábora, párhuzamosan a hallgatóság elöregedésével. Nem láttam a társadalmi üzenetét, nem volt köze a mához, egy rádiós szappanopera műfaji sajátossága a napi adás lenne, nem a heti.

– A Jó ebédhez szól a nóta sem képviselt értéket?
– Alapkérdés, hogy ha ennyi műsoridőnk és ennyi csatornánk van, abba a magyar nóta belefér-e vagy sem. Szerintem belefér: a vidéki regionális frekvenciákon. Az MR1-Kossuth Rádióban nincs önálló zenei műsor, az MR2-Petőfi Rádió a fiataloké, az MR3-Bartók Rádióba nem illik. Minden tartalom a három országos csatornába nem fér bele, ha nem akarjuk tönkretenni a profiljukat.

– És miért szorultak ki a sportközvetítések?
– A körkapcsolás a focibajnokságról már alig érdekel valakit. Abból az időből származik, amikor még nem volt tévé. Ma az összes NB I-es labdarúgó-mérkőzésen együttvéve alig pár tízezer ember van. Ha lenne tömegigény, a sporttévék azonnal reagálnának. Az eredményeket közöljük, és az MR1-Kossuth Rádióban közvetítjük majd az olimpiát is.

– Emblematikus politikai műsorok viszont megmaradtak, holott iszonyatos vitákat szültek. A 16 óráról és a Vasárnapi újságról van szó. Ezek miért élték túl a változást?
– A hétvégi műsorstruktúrához még nem nyúltunk. Világos, hogy szükség van olyan műsorra, amely a napi híreken túl közéleti elemző és hátterező. Másfelől fontosnak tartom azt is, hogy a konzervatív, nemzetben, hazában gondolkodó, istenfélő hallgatók kulturális-politikai ízlését is kiszolgálja a közrádió. De a hétvégi struktúra várhatóan október elsején fog megváltozni.

– Ezt a két műsort érinti majd?
– Az új struktúra még nem dőlt el, várjuk meg az októbert.

– A közrádió országos adói most sorszámneveket kaptak. Miért? Valami baj van Kossuth Lajossal, Petőfi Sándorral vagy Bartók Bélával?
– Felgyorsult az átállás a digitális rádiózásra. Hamarosan megjelenhet egy olyan frekvencia pályázata, amely csokornyi digitális műsor sugárzására lesz alkalmas. Várhatóan nekünk is több csatornánk lesz. Ezeket elnevezhetnénk híres emberekről, megjegyzem, a Kossuth és a Petőfi elnevezést a Rákosi-rendszer kultúrpolitikája találta ki 1949-ben, azelőtt Budapest I.-nek és Budapest II.-nek hívták őket. Úgy gondoljuk, egyszerűbb átvenni azt az európai gyakorlatot, hogy a közszolgálati adókat számozással nevezzük el. Már korábban MR4-nek neveztük a nemzetiségi műsorokat sugárzó adónkat, MR5-nek a parlamenti közvetítést, most pedig beszámoztuk a három országos adót is.

– A történelmi nevek elkoptatása a cél?
– Egyelőre nem tartunk ott, ez a lehetőség is benne van. Minden attól függ, hogy a hallgatók melyik elnevezést fogják használni.

– A Petőfi rádió új formája, egy könnyűzenei adó működtetése közszolgálati feladat?
– Igen. Azt senki sem vitatja, hogy a zene kulturális tartalom, művészeti produkció. Az MR2-Petőfi Rádió tudatos zeneszerkesztési koncepciót valósít meg, minőségi zeneszámokkal.

– Említette a regionális adásokat, ahová sok régi műsor átkerült. Hallgatják ezeket?
– Erre nincsenek megbízható adataink, mert nincs olyan mérési technika, mint a televízió esetében. Gond az is, hogy a regionális frekvenciáink nem egyneműek, van, amelyik középhullámon szól. És foltszerűen az országnak csak mintegy felét érjük el velük. Szeretnénk új, egységes megjelenést a regionális adóinknak. A megszűnt régi kossuthos és petőfis műsorokat, amelyek egyébként különösen vidéken népszerűek, a vidéki frekvenciáinkon sugározzuk majd, egy néprádiós koncepció mentén. Délben a regionális adókon már most is magyar nóta szól, dolgozunk rajta, hogy a Kabarécsütörtök is oda kerülhessen. A bajnoki körkapcsolás szintén ott hallható. Októbertől lesz egységes arculata és egységes műsorstruktúrája a regionális adóinknak. Vállalom annak a döntésnek a felelősségét, hogy az országos adókból kikerültek régi, megszokott műsorok. Nem bánnám, ha a vidéki frekvenciáink lefednék az egész országot, mert azt is elismerem, hogy a nyugdíjas korosztály egy része jogosan sérelmezi mindezt. De az is igaz, hogy a fiatalabbak jogosan sérelmezhették, hogy a Magyar Rádió az elmúlt időszakban számukra alig-alig sugárzott fogyasztható tartalmat.

– A politikai és hírműsorok pártatlanságával elégedett?
– Nem. Még van tennivalók. Ezek a műsoraink most enyhén, de baloldaliak és liberálisak. Nem abban az értelemben, mint a megválasztásom előtti időszakban, amikor sokszor koncepciózusan és szándékosan pártolták a jobboldali ellenzéket. Szerintem inkább oda nem figyelés miatt billen most az egyensúly és/vagy mert idő- és munkaigényes dolog ellenállni a kormányzati kommunikáció nyomásának.

– A Magyar Rádió minden korábbinál nagyobb veszteséget tervezett erre az évre. Mikor lehet majd érezni, hogy a leépítések spórolással jártak?
– Egy átlagos munkavállaló 14 havi járandóságával távozik, ezért csak 14 hónap után érezhető, hogy az ő helyén már nincs költség. Egyelőre a program tehát csak viszi a pénzt, de hosszú távon nincs más megoldás.

– Feltéve, ha a rádió ugyanannyiból gazdálkodik, mint most. Nem áll fenn a veszélye, hogy – mondván, kevesebbe kerül – a parlament kevesebb pénzt szavaz meg a rádiónak?
– Ha ez így történne, azzal az államigazgatás azt üzenné, hogy aki képes takarékosabban működni, kisebb létszámmal minőséget előállítani, annak nem kell annyit adni. Ez az üzenet beláthatatlanul káros lenne. Az én programom az volt, hogy a rádiót lehet üzletileg is jól működtetni, és el lehet érni, hogy a műsorkészítők napi nyolc órában normális pénzért csak itt dolgozzanak.

Such György

1984-ben szerzett közgazdasági diplomát Budapesten. Tudományos kutatóként dolgozott, majd 1990-től a Magyar Narancs rovatvezető szerkesztője. 1991-től 1994-ig a Fidesz tanácsadója, Orbán Viktor kabinetfőnöke. 1994-től a TV3 kereskedelmi és marketingigazgatója, a Magyar Hírlapnál főszerkesztő-helyettes, majd az MTV alelnöke. 1999-ben egy éven át ösztöndíjasként médiatanulmányokat folytatott az Egyesült Államokban. Hazatérve az Antenna Hungária tanácsadója, majd az Inforádió programigazgatója lett. 2004-től kinevezéséig saját tanácsadó cégében dolgozott.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!