Hírek

2007.08.13. 06:00

Kérdőjelek a krumpli körül

A burgonya őszi és téli áráról egyelőre csak feltételezések vannak, a piac az európai terméshez igazodik majd.

Miklay Jenő

A gazdasági kutatóintézetek az év második felében felfelé módosítják idei inflációs prognózisukat. A feltételezett drágulás oka elsősorban a Közép-Európát sújtó szárazság. Az idényáras élelmiszerek, a zöldségfélék, gyümölcsök esetében év közepén 3,4 százalékos áremelkedéssel számoltak az elemzők. Ám ha ezeknél a terményeknél valóban bekövetkezik a 15–25 százalékos áremelkedés, az több tized ponttal is emelheti az inflációt. Kopik Tamás, a GKI kutatásvezetője szerint az aszály piaci hatásai érezhetők jövőre is. A krumpli tavasszal 0,1 százalék körül rontotta a forint vásárlóerejét. Az új termés őszi, téli áráról egyelőre csak feltételezések vannak, de a mezőgazdasági elemzők abban egyetértenek, hogy a tavalyi árakhoz képest 50 százalékos áremelkedés tovább nő, mivel a szokásosnál jóval kisebbek a hozamok.

A csökkenés veszteségessé teheti a hazai termesztést. Több okból is. A termelői árak nagyjából 80 százalékkal emelkedtek az utóbbi két évben, ugyanakkor nőtt az önköltség is. Farkas Zoltán, az FvM Bács-Kiskun megyei hivatalának vezetője azt mondja, hogy jelenleg hektáronként egymillió, azaz kilónként úgy 40 forint a ráfordítás. Ezt csak az étkezési piacokon lehet érvényesíteni, az ipari krumplit termesztőknek 20 forint körül kell tartaniuk az összköltséget ahhoz, hogy gazdaságosan jöjjenek ki. A burgonyatermesztés intenzív technológiával, öntözéses gazdálkodással éri csak meg.

Az idei nyár abban kivételes, hogy most a vízpótlással sem lehetett egészségben tartani a növényállományt. A Kiskunságban csaknem megfőttek a gumók, ráadásul a növényvédelemre is többet kellett költeni. Azok a kistermelők jártak jobban, akik a visszaültetésre alkalmas fajtákkal dolgoznak, mert így az önköltséget leszoríthatták 14–15 forintra. A szüret előtti állapotokból nem mertek komoly következtetéseket levonni a piaci elemzők. Főleg azért, mert az őszi, téli burgonyaárakat a hazai krumplitermés mennyisége ma már lényegesen nem befolyásolja. A nagykereskedők érthetően nem helyhez, hanem piachoz kötik a beszerzést, vagyis az számít, honnan tudják a legolcsóbban megvásárolni. A következtetésekhez mindössze annyi információnk van, hogy a nagy krumplitermesztő ukránok és lengyelek elég jó termést emlegetnek.

Az átlaghozamok kisebbek a szokásosnál

Farkas Zoltán arról tájékoztatott, hogy a megyében ismert 35–40 tonnás hektáronkénti átlaghozamok helyett most csupán 25 tonna körül lehet számítani az öntözött területeken is. Ez abszolút hozamban is fél termés, mert nem változott lényegesen a vetésterület. A megyében 3500 hektáron vetettek a nagy krumplitermesztő gazdaságok, a kiskerti termesztést 600–800 hektárra becsülik. Országosan sem módosult sokat a krumpliágazat, a nyilvántartott összesen 25 ezer hektár mindössze 3 százalékkal több, mint az előző évben.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!