2007.07.04. 18:07
Nem a kistérségi darabolásra
Nem ért egyet a köztársasági elnök a kistérségi társulások „fentről jövő” átalakításával – a vonatkozó törvényt visszadobta a parlamentnek. A kormánytöbbség a helyiek megkérdezése nélkül szüntetett volna meg kistérséget – holott ez ellentmond a vonatkozó jogszabályoknak.
[caption id="" align="alignleft" width="250"] Fotó: Lehoczky Péter
[/caption]Visszaküldte megfontolásra a parlamentnek Sólyom László köztársasági elnök a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt. Az államfő által aggályosnak talált anyag a fenti jogszabály mellékletét módosítja, amely a kistérségeket, a kistérségbe tartozó településeket és a kistérségek székhelyeit rögzíti.
Az előzményekről: a melléklet módosításáról az Országgyűlés június 18-án hozott döntést. Ebben a többi között a sarkadi kistérség megszüntetése, és településeinek más kistérséghez csatolása szerepelt. A törvény mellékletének módosításához egyébként az ország 168 kistérségéből 51 kérelem érkezett tavaly október, vagyis az önkormányzati választások után: ezek részben új kistérségek megalakításáról, valamint a térséghatárok eltolásáról, azaz egyes települések más-más térséghez csatolásáról szóltak – éppen csak a sarkadi kistérségből nem kezdeményezett senki változást.
Márpedig a kistérségi társulások átalakítása, megszüntetése, összetételük módosítása, a határok eltolása a vonatkozó törvények értelmében alulról jövő kezdeményezésekkel kell történjen. Mindezt maguknak az érintett településeknek kell kezdeményezniük, ehhez be kell szerezniük a megyei területfejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács és a közigazgatási hivatal véleményét.
Az államfő a parlament koalíciós többségének döntését a fentiek miatt találta a jogszabályokkal ellentétesnek. Az érintett települések kezdeményezése hiányában beterjesztett és elfogadott módosító indítványok nem tartják tiszteletben az Országgyűlés által saját maga számára szabott eljárási rendet – áll az államfői közleményben.
„Különösen aggályos a sarkadi kistérséggel kapcsolatos döntés. Ez ugyanis egy teljes kistérséget szüntet meg anélkül, hogy más kistérségbe való átsorolását egyetlen érintett önkormányzat is kezdeményezte volna, és anélkül, hogy a kistérség megszüntetéséről a jogszabályban előírt szakmai és közigazgatási vélemények megszülettek volna” – olvasható a közleményben. A másik elfogadott módosító javaslat Mikepércs és Bocskaikert átsorolására tett javaslatot a debreceni kistérségbe, holott az érintett települések szintén nem kérték átsorolásukat.
A településekről és a kistérségi átsorolásokról az Országgyűlés legkorábban szeptemberben hozhat új döntést: nem lehetetlen, hogy a kérdésben rendkívüli paralmenti ülésnap összehívását kezdeményezik.
Kollektív sikerként értékelte a köztársasági elnök döntését Tóth Imre, Sarkad polgármestere, a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. „A helyes jogérzés, jogértelmezés gyÕzedelmeskedett a parlamentben többségben lévÕ. MSZP-s jogorzás felett” – adott hangot véleményének Tóth Imre. A polgármester szerint az Országgyűlés az alkotmány, az önkormányzati törvény, a területfejlesztési törvény, illetve a többcélú kistérségi társulásokról szóló jogszabály szellemével
ellentétes döntést hozott, durván sértve ezzel az önkormányzati autonómia, a szabad társulás és az önkéntesség elvét. Aczél Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) sajtótitkára lapunknak azt mondta: a TÖOSZ elnökségének az ügyben kialakított korábbi állásfoglalása gyakorlatilag megegyezik a köztársasági elnök döntésével.