Hírek

2007.06.14. 06:08

Ökocímke a biotermékeknek

A bioélelmiszerekre vonatkozó magyar feltételek jó része már most is megfelel az új uniós előírásoknak. Két év múlva egységes ökocímkét kell ragasztani a biotermékekre.

Tóth Marcella

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Felcímkézett ökofalatok egy fővárosi üzletben. Arra a termékre kerülhet a jelölés, amelynek legalább 95 százaléka ökogazdálkodásból származik. Fotó: Kallus György
[/caption]Az egységes uniós ökocímke használatának feltételei nem kényszerítik túl nagy változtatásra a hazai termelőket. A magyar szabályok szerint ugyanis már most is csak azon a terméken lehet „öko” vagy „bio” jelölés, amely összetevőinek legalább kilencvenöt százaléka ökológiai gazdálkodásból származik. Emellett géntechnológiával módosított szervezeteket sem lehet a bioélelmiszerekhez hozzáadni.

Az egységes ökocímke bevezetéséről kedden döntöttek az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei. A címke 2009 januárjában kerülhet fel legkorábban a magyar biotermékekre, mivel az erről szóló rendelet akkor lép hatályba. A jelölés használata ugyan kötelező lesz, ám amellett a biojelleget még jobban kiemelő nemzeti vagy magánlogót is lehet az árucikkekre ragasztani. Magyarországon ugyan jelenleg nem kötelező címkével jelölni a bioélelmiszereket, de jogszabály rögzíti, hogy milyen követelmények mellett lehet egy termék „bio” vagy „öko” jelölésű – tudtuk meg Gelencsér Margittól, a Magyar Biokultúra Szövetség munkatársától. A szabályozás hatálya kiterjed a mezőgazdasági termékekre, élelmiszerekre és takarmányokra, a termeléstől kezdődően a feldolgozáson át a forgalmazásig, beleértve az importot is.

A jogszabályokban meghatározott feltételek teljesítését kizárólag a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert két szervezet, a Biokontroll Hungária Kht. és a Hungária Ökogarancia Kft. ellenőrizheti. A vizsgált ökogazdaságok tanúsítványt kapnak arról, hogy mely termékeikre kerülhet fel a bio megjelölés – mondta el érdeklődésünkre Kovács Dóra, a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezetője. A magyar szabályok szerint tilos az ionizáló sugárzással történő kezelés, és csak ártalmatlan adalékanyagokat lehet felhasználni, mint például a tejsav, az almasav vagy a citromsav.

A termesztésnél nem kerülhetnek a növényekbe szintetikus szerek. Ugyanakkor néhány vegyszer használata megengedett, ilyenek például a réztartalmú és kéntartalmú növényvédők. A feltételrendszer nemcsak a mezőgazdasági termékekre, alapanyagokra, hanem a termékelőállítás minden lépésére vonatkozik. A bioélelmiszereken fel kell tüntetni az utolsó ellenőrzést végző szervezet nevét és kódszámát is.

Az agrárminiszterek megállapodása szerint továbbra is tiltott a géntechnológiával módosított szervezetek (gmo) felhasználása. Ellenben legfeljebb 0,9 százaléknyi módosított génű adalék véletlenszerű előfordulása megengedett. Ezt a kitételt a biotermékekre is jóváhagyták a tárcavezetők. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az ülést követően elmondta: Magyarország négy másik tagországgal mindvégig azt szerette volna elérni, ha nulla szintben határozzák meg a biotermékek lehetséges gmo-szennyezettségi szintjét.

A magyarok negyede eszik bioélelmiszert

Uniós adatok szerint 2005-ben a huszonöt tagállamú közösségben mintegy hatmillió hektáron már zajlott vagy kialakuló félben volt a biogazdálkodás. Magyarországon a rendszerváltozás idején még kevesebb mint háromezer hektár felelt meg az ökológiai termelés kritériumainak, ez 2004-re megközelítette a 130 ezer hektárt. Az elmúlt két évben azonban csökkent a hazai bioterület, és ma 116-117 ezer hektárt tesz ki. Ennek oka, hogy a területek két-három év alatt állíthatók át biotermelésre. A Gfk legutóbbi felmérése szerint négyből három magyar fogyasztó egyáltalán nem vásárol bioélelmiszert, ezért az előállított termékek célállomása már ma sem a belpiac. Az áruféleségek nyolcvan-kilencven százaléka külföldön, elsősorban az Európai Unióban talál gazdára.

Ezek is érdekelhetik