Hírek

2007.06.14. 18:26

Kiss Péter válthatja Szilvásyt

Újabb minisztercseréket jelent be ma a kormányfő. Szilvásy György kancelláriaminiszter utóda várhatóan Kiss Péter lesz, akinek tárcáját Simon Gábor örökölheti.

Éber Sándor - Tibay Gábor

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyan csak ma jelenti be az MSZP és az SZDSZ közös sajtótájékoztatóján, hogy milyen változások lesznek a kormányban és a kormányzatban, egyes sajtóértesülések azonban a napokban már kész tényekről számoltak be a napokban.

Az MSZP szerdai ülése után több lap biztosra vette Szilvásy György távozását. A kancelláriaminiszter tegnap azt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek, hogy családi okok miatt hagyja el hivatalát, mivel nemrég gyermeke született. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a botrányok is közrejátszanak távozásában. Szilvásy három lehetséges jövőképet vázolt fel: tárca nélküli miniszterként vezetné a polgári titkosszolgálatokat, vagy az újonnan létrejövő Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t vezetné, esetleg a kormányzati informatikát. A helyzetet bonyolította a Kormányszóvivői Iroda tegnapi közleménye, mely szerint Szilvásy György nem nyilatkozott tegnap az újságíróknak, így nem is erősített meg semmilyen, vele kapcsolatos találgatást sem.

Szilvásy utódaként Kiss Pétert, a jelenlegi szociális és munkaügyi minisztert emlegetik. Kiss Péter az előző ciklusban már vezette a kancelláriát, tárcáját valószínűleg Simon Gábor, az MSZP Országos Választmányának elnöke venné át.

A Népszabadság szerint az MSZP-frakcióban sokan csökkentenék Gál J. Zoltán kabinetfőnöki hatáskörét is, de ő hasonlóan Szilvásyhoz a kormányfő bizalmi embere. Kiss és Gál korábban egyébként már dolgoztak együtt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) élén. A MeH-hez állítólag az államreformmal foglalkozó Draskovics Tibor stábja szervesebben kapcsolódhat, míg kérdéses, hogy a Bajnai Gordon irányította Nemzeti Fejlesztési Ügynökség marad-e közvetlen kormányfői irányítás alatt. Az is felmerült, hogy az ügynökség az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban dolgozna tovább – úgy, hogy Lamperth Mónikát Bajnai váltaná.

A napokban felvetődött még, hogy Göncz Kinga külügyminiszterrel sem elégedett a kormányfő – utódaként Dobolyi Alexandra szocialista EP-képviselőt is emlegették –, de Gyurcsány határozottan cáfolta leváltását. A nemrég kinevezett egészségügyi miniszterről, Horváth Ágnesről is olyan hírek jelentek meg, hogy a szocialista körökben szeretnék a távozását, amelyre ősszel sor is kerülhet. Még az is felvetődött, hogy az SZDSZ elnöke, Kóka János év végéig másnak, talán Garamhegyi Ábel államtitkárnak adná át a gazdasági tárcát.

„Gyurcsány Ferencnek és az MSZP-nek egy új kezdetre van szüksége, mivel a februári kordonbontás óta nem ő kezdeményez” – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint ezért van szükség változtatásokra, de ez nem tudatos stratégiának mondható, hanem inkább ad hoc jellegű döntéseknek, kármentésnek, vagy tűzoltásnak. A szakmai kinevezések – mint például Takács Alberté –, a kormányfő pozícióját erősítik, de az olyan új emberek, mint esetleg Simon Gábor, az MSZP-t erősítik. A szavazók ezekből a lépésekből egy egyszemélyes show-t látnak, mintha mindenben Gyurcsány döntene. A választók azonban bizonytalanságot észlelnek, koalíciós vitákat, a reformoklépésekből a pedig azt érzik, hogy rosszabb a helyzetük, vagy stagnál.


A következmények nélküli kormányzás és az ész trónfosztása

Ha azt mondják, hogy ez egy emberes időszak volt, azt mondom: „mi az hogy, nagyon is!” – idézte korábbi szavait Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kormánya egy évét értékelő rendkívüli parlamenti vitanapon. Noha az ülést az ellenzék kezdeményezte, a Fidesz és a KDNP részéről csak a két párt vezérszónokai, Varga Mihály, illetve Hargitai János voltak jelen az ülésteremben.

A miniszterelnök kijelentette: „az elmúlt egy-két évben nagyon sok politikai természetű, buta, sőt, hazug vita” folyt arról, hova lett a pénz, miért kell kiigazítás. A pénzeket a rendszerváltás utáni legnagyobb szociális kiigazítására  és közösségi beruházásaira fordították. A Fidesz kezdeményezésével kapcsolatban azt kérdezte: miért arról készül népszavazás, hogy „mit ne csináljuk, miért nem arról, hogy mit csináljunk”?

Lendvai Ildikó frakcióvezető (MSZP) a tabuk trónfosztását, a kockázatos, ám elkerülhetetlen változtatások „bevállalását” emelte ki. A tabuk trónfosztásával szemben másik politika, az „ész trónfosztása” áll – jelentette ki.

Reformok helyett reform-kapkodás, tényleges intézkedések helyett mellébeszélés és következmények nélküli kormányzás – összegzett Varga Mihály, aki szerint a kabinet intézkedései miatt ma senki nincs biztonságban az országban.

Pénzbehajtás zajlik, a kormány az emberek zsebéből és a nagy állami rendszerekből veszi ki a pénzt – hangoztatta Hargitai János. Az elmúlt év „a kullogás éve” volt, az időszak komoly megpróbáltatás volt az országnak és a középosztálynak – jelentette ki Herényi Károly (MDF). Kóka János gazdasági miniszter szerint az elmúlt egy évben sikerült helyreállítani a gazdasági stabilitást és a költségvetési egyensúlyt, melynek megbillenéséért az előző négy év kormányzását terheli felelősség.

Ezek is érdekelhetik