Hírek

2007.06.30. 06:00

Gripenek: belső vizsgálat indul

Alapos és minden részletre kiterjedő vizsgálatot kell lefolytatni a svéd Gripenek beszerzésével kapcsolatban – szögezte le Szekeres Imre. A Honvédelmi Minisztérium MSZP-s vezetője úgy vélte, hogy a megkezdett reformok első éve a legjobb szándék mellett sem tekinthető sikeresnek.

Banka Csaba

[caption id="" align="alignleft" width="180"] „A hadsereg jelentős változásokon ment keresztül, ideje, hogy ennek a végére érjünk”
[/caption]– Egy éve vette át a Honvédelmi Minisztérium irányítását. Sikerült megvalósítania céljait?
– A Magyar Honvédség erősebb és szervezettebb, mint egy esztendővel ezelőtt. A korábbi tizenöt-, tizenhatezer, szolgálatot teljesítő katonával szemben 20350 lesz év végére. A korábbi tizenötezer hivatalnok helyett jóval kevesebb, alig négyezer végzi munkáját. Létrehoztuk az Összhadrendi Parancsnokságot – a NATO-tagállamok közül elsőként –, amely egy teljesen új katonai kultúrát jelent. A modern hadviselésben a szárazföldi erők, a légierő, az egészségügyi egységek vagy épp a logisztika szorosan együttműködnek.

– A kis létszámú Magyar Honvédség hadrafoghatósága miként változott?
– Huszonötezer fő jelentős erő Kelet-Közép-Európában. A hadsereg jelentős változáson ment keresztül az elmúlt 17 évben. Jelenleg 33 hadrendi eleme van a Magyar Honvédségnek a korábbi hetvenöttel szemben. Ezek közül sok csak névlegesen létezett, mégis sok pénzt emésztett fel a fenntartásuk. Az elvünk azt volt az átalakításnál, hogy ha valahol egy zászlóaljnyi katona teljesít szolgálatot, akkor zászlóaljnak tekintsük, és ne magasabb egységnek több vezetői beosztással. Ez a szemlélet megváltoztatta az állomány összetételét. Ma a Magyar Honvédségben a tisztek aránya 8–10 százalék, a tiszthelyettesek aránya 30–40 százalék, és szintén 30–40 százalékot tesz ki a legénységi állomány. A honvédség kötelékében huszonegy tábornok van. Mindez a legmodernebb személyzeti aránynak felel meg. Hadra fogható honvédséget alakítottunk ki. Nagyon sok elismerést kapnak itthon és külföldön is a magyar katonák.

– Mi az erőssége a mai Magyar Honvédségnek?
– A Magyar Honvédség különleges műveleti erőket tud harcba vetni. Rendelkezik azzal a képességgel, amelyet az angol szaknyelvben „force protection”-nak, azaz az erők megóvásának neveznek. E szerint egy-egy művelet során senkit nem lehet a területen hagyni, minden egyes katona maximális védelmet kap. A hadsereg rendelkezik különleges biológiai, nukleáris és vegyi védekező rendszerekkel. Fejlettségét mutatja, hogy az athéni olimpiát vagy a rigai NATO-csúcsot a magyar biológiai egység biztosította. Mi abból indulunk ki, hogy Magyarországot külső katonai támadás veszélye nem fenyegeti. A honvédségnek három egyenrangú feladatot határoz meg az alkotmány. Egyrészt biztosítania kell az ország szuverenitását, természetesen együtt a szövetségesekkel. Feladatunk másrészt természeti, ipari, környezeti katasztrófa esetén az állampolgárok életének és értékeinek védelme. A harmadik, hogy részt veszünk a világ különböző pontjain a béketeremtésben és békefenntartásban. Mindhárom, egyenrangú feladatot képes ellátni a honvédség.

– A hadrendbe állítandó Gripenek korrupció gyanújával kerültek ismét reflektorfénybe. Hogyan vélekedik a korábbi kormányok idején létrejött szerződések részleteiről? Szükségesnek tartja-e a vizsgálatokat?
– Vizsgálat alapján szükséges és lehetséges véleményt nyilvánítani. Ismét felszínre kerültek azok a viták, amelyek végigkísérték a vadászgépek beszerzését Magyarországon. Kellenek-e egyáltalán vadászgépek? Tartsuk meg a MiG–29-eseket, vagy ne? Ha új gépeket vásárolunk, akkor Gripen legyen vagy F–16-os? Ezek a kérdések folyamatosan ott voltak az elmúlt években a „fedő alatt”. A vizsgálatnak az egész folyamatot át kell tekintenie. Azért is fontos tisztában lenni a részletekkel, mert ma a Gripenekre költött pénz a magyar haditechnikai fejlesztés nyolcvan százalékát jelenti.

– Külföldi missziókról sokat hallunk. Ebben terveznek-e bármilyen változtatást, bővülhet-e külföldi szerepvállalásunk?
– Külföldön szolgálatot teljesítő katonáink számát – ami jelen pillanatban ezer fő – nem növeljük. A jelenlegi szinten megfelelően helyt tudunk állni, biztosítani tudjuk a szolgálatteljesítés feltételeit. Két fontos célja van béketeremtésben való részvételünknek. Az egyik, hogy segítsünk a biztonság megteremtésében. Már nincsenek földrajzi távolságok. Ha Afganisztánban nincs béke, és kábítószer-termelés folyik, ez számunkra is nagyon kockázatos. Az afganisztáni küldetésben, amelyben NATO-szövetségesként veszünk részt, kétszáz fővel vagyunk jelen, egy tartomány újjáépítését irányítjuk. Civil segítőkkel bővül ez a létszám, akik az újjáépítés szervezési feladataiban vesznek majd részt. Jövő év tavaszán átvesszük hat hónapra a kabuli repülőtér irányítását, ami különösen magas szintű katonai feladat lesz. 2008 őszétől pedig a különleges műveleti század kisebb, 14–16 fős csoportokban három hónapos kiküldetéssel indul útra. Kinntartózkodásuk idején különleges katonai műveletekben szerezhetnek gyakorlatot. Ha Koszovóban nincs béke, ez is közvetlenül hat ránk. A külföldi missziókban részt vevők kétharmada – több mint hatszázötven magyar katona – itt van a Balkánon, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban. A béketeremtésben való részvétel másik fontos célja katonai. Kiváló ismeretekre, tapasztalatokra tehetnek szert katonáink, gyakorlatban alkalmazhatják a megtanultakat más nemzetek haderejével együttműködve.

[caption id="" align="alignright" width="260"] A Gripenek beszerzése körüli viták folyamatosak voltak az utóbbi években
[/caption]– Vezető MSZP-politikusként hogyan vélekedik az országban kialakult, egyre élesedő társadalmi vitákról? Továbbvihetők ilyen körülmények között a megkezdett átalakítások?
– Az elmúlt egy év után egyértelmű, hogy a legjobb szándék mellett sem voltunk sikeresek. Sok esetben nem tudtuk megértetni az emberekkel – így elfogadtatni sem – elképzeléseinket. Márpedig az élet különböző területein bekövetkező változások akkor lehetnek sikeresek, ha azok, akiknek az életét befolyásolja, megértik, elfogadják és támogatják is. Mindebből le kell vonni a tapasztalatokat. Lehetséges az is, hogy folytatunk mindent úgy, ahogy eddig, feltételezve azt, hogy két–három év múlva mindenki látni fogja a változások hasznosságát. Szerintem azonban, ha nincs meg a társadalmi támogatottság, nem lehet eredményes a folyamat. Azt sem támogatom, hogy most befejezzük a reformokat. Mert akkor a mai, nem feltétlenül pozitív viszonyok állandósulnának. Azt az állapotot konzerválnánk még a megkezdett reformok területén is, amelyeket ez idő szerint még joggal ér kritika. Személy szerint azt támogatom, hogy a kormány és a szocialista párt a következő három év reformlépéseit szisztematikusan tervezze meg. Ennek lényege: világosan meghatározzuk a legfontosabb elérendő célokat. Ismertetjük az intézkedéseket, és lépésről lépésre elindulunk a meghatározott irányba. Közben mindig megszerezzük az adott intézkedéshez a szükséges társadalmi támogatást.

– Nem ez volt a cél eddig is? Hogyan lehet mindezt megcsinálni a gyakorlatban?
– Rajtunk, a képességeinken múlik, hogy mindezt ilyen formán képesek vagyunk-e végigvinni. Ehhez persze világosan meg kell jelölni, hogy mit tartunk elsősorban fontosnak. Nem lehet mindenben egyszerre változtatni. Szükség van arra a képességre, hogy a szakmai szinten és társadalmi téren az érintett csoportokkal lefolytassuk a konzultációt, és minderre megfelelő időt is hagyjunk. Másként kell dolgoznunk, mint eddig.

– Melyeket tartja a legfontosabb területnek?
– Jobb egészségügyi ellátást kell szervezni, amelyben benne van a háziorvosi ellátás, a szakrendelők és a kórházak összehangolt működése. Az ehhez szükséges pénzeszközöket az érintettek rendelkezésére kell bocsátani. Változtatni kell a felsőoktatásban mára kialakult helyzeten. A megszerzett diploma ugyanis jelenleg nem ad valódi életesélyt a fiataloknak. A nyugdíjakat, a nyugdíjrendszert is meg kell változtatnunk: azoknak a csoportoknak, amelyek másokhoz viszonyítva előnytelen feltételekkel vonultak nyugállományba, kompenzációt kell adnunk. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy minél több embernek legyen munkája. Ma Magyarországon furcsa helyzet alakult ki: hivatalosan ugyan kevesen dolgoznak, sokan feketén, ráadásul még a külföldi munkavállalóknak is jut állás az országban. Itt valami nincs rendjén. Nekünk az az érdekünk, hogy minél több aktív korú nőnek és férfinak legyen megélhetése. Ezen a területen is van előrelépés, hiszen már ma is százezerrel többen jelentkeztek be – munkaviszonyukat legálissá téve – a társadalombiztosítási rendszerbe, mint korábban. Ezt a folyamatot kell továbbvinni.

Szekeres Imre

1950-ben született Szolnokon. Vegyészmérnökként diplomázott, 1977-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1969-ben lépett be az MSZMP-be. A megyei reformköri mozgalom egyik elindítója és szervezője. 1989 októberében az MSZP alapító tagja. 1994 és 1998 között a szocialista párt frakcióvezetője és alelnöke volt. 2002 és 2004 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. 2003 és 2004 között újra az MSZP alelnöke. 2006. június 9-étől honvédelmi miniszter, az MSZP-ben az országos elnökség elnökhelyettese. Nős, két gyermeke van.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!