Hírek

2006.03.11. 07:00

„Nincs titkos megszorító csomagom”

Az MSZP tízezermilliárdos fejlesztési programjának fele európai pénzből valósulhat meg. A maradéknak egyharmada magyar költségvetési forrás, kétharmada pedig magánpénz – mondja Gyurcsány Ferenc.

Újvári Miklós

– Miniszterelnök úr, van önnek páncélszekrénye itt az irodában?
– Természetesen van, de amint látja, üres, és mindig is az volt.

– Azért kérdezem, mert állítólag az igazi, titkos kormányprogram oda van elzárva, és minden más csak féligazság.
– Nos, igazi kormányprogram csak a választások után képzelhető el a választást nyert párt vagy a vele együttműködő pártok közös programjaként.

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Először is mi nyerjük a választásokat. – fotó: Darnay Katalin
[/caption]– De kell lennie olyan tervnek is, amely azt mondja meg, hogy az államháztartás hiányát hogyan lehet majd csökkenteni, rendbe tenni.
– Van ilyen szándék, benne van a 2006-os költségvetési törvényben, amelynek a végrehajtását a már kint lévő számok igazolják: a hiány csökkentése a tervek szerint történik.

– Hoztam magammal többféle programot is: itt van az MSZP Erős köztársaság programja, mellette az Új Magyarország programja, valamint az úgynevezett fejlesztési leltár, ami az interneten az MSZP és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján is megtalálható. Akkor most melyik Gyurcsány Ferenc programja?
– Ez a piros színű a Magyar Szocialista Párt programja. Ennek a programnak egy elemét, a következő időszakra vonatkozó fejlesztéseket bontja ki az Új Magyarország programja, ennek pedig egy rövid tömörítvénye a fejlesztési leltár.

– Ezek a fejlesztések 2007–2013. évre vonatkoznak. A pénz is megvan rá?
– E program konkrét kidolgozását másnap elkezdtem, ahogy hazajöttem Brüsszelből, az EU-költségvetés elfogadásáról. Az előkészítő munkák irányítását magamhoz vettem. A program forrásairól lényegében döntöttünk Brüsszelben. A lista tízezer milliárd forintnyi fejlesztést takar. Ennek nagyjából a fele európai pénz, a maradéknak mondjuk körülbelül egyharmada magyar költségvetési forrás, kétharmada pedig a beruházásokhoz társuló magánforrás, például idegenforgalmi téren.

– Volt nagy lobby arról, hol legyen út, hol legyen híd?
– Persze.

– Nem maradt sehol tüske?
– Harminc tárgyalást vezettem én személy szerint ebben az ügyben az MSZP megyei, városi vezetőivel. Amikor elkészült a lista, azt a szabályt alkottam, hogy csak akkor lehet előállni új javaslattal, ha azt is megmondják, melyik már eldöntött fejlesztés rovására, vagy melyik helyett gondolják.

– Ha most ezt jobban elemeznénk, kiderülne, hogy melyik megyét vezetik szocialisták és melyiket nem?
– Egyáltalán nem. Szégyellném is magam. Az M9-es, az M8-as dunántúli része, a két legnagyobb fejlesztés olyan megyéket érint csak, amelyekben az MSZP nem játszik vezető szerepet. Vas, Zala, Veszprém nem szocialista vezetésű. Nem lehet politikai alapon utat vagy vasutat építeni.

– Mintha a vasútfejlesztés léptéke, mértéke nem lenne olyan, mint a közúté.
– A közutat be kell fejeznünk, azt nem lehet félbehagyni. Közben a vasútfejlesztés első szakaszát megkezdtük, a fővonalakat építjük és felújítjuk. A közútprogram lényegében befejeződik, megépül az összes autópálya, a másodrangú úthálózat bekötése történik meg.

– Ez egy kész program, az Európai Unió ismeri, európai források állnak rendelkezésre rá. Ha a Fidesz nyer, kénytelen lesz az MSZP programját végrehajtani?
– Először is mi nyerjük a választásokat. Másodszor a kormány a szokásos szabályok szerint kezdeményezhet módosítást. Igaz, Brüsszelben nem túl rugalmasak.

– Az idegenforgalmi fejlesztésekbe szánnak magyar állami pénzt?
– A turizmus alapvetően magánpénzből fejlődik. Az államnak az a feladata, hogy ahol a fejlesztés központja van, oda közlekedést vigyen, alapinfrastruktúrát, kikötőt fejlesszen, legalább részben hosszú lejáratú hitelt nyújtson alacsony kamatra. De annak a vállalkozásfejlesztésnek, amelyik azt ígéri, hogy vissza nem térítendő százmilliókat osztogat bizonyos embereknek, nem vagyok híve.

[caption id="" align="alignright" width="150"] Egy kormány abban tud segíteni, hogy nagyobb tempóban jöjjenek létre munkahelyek. Fotó: Darnay Katalin
[/caption]– Ön azt is mondja, hogy ez a fejlesztési program munkaerő-teremtő hatással is jár majd. De hogyan lesz ebből 400 ezer munkahely?
– A fejlesztésnek egy igen nagy része építési, szerelési munka. Az építés a következő években 170 ezer segédmunkásnak és 130 ezer szakmunkásnak ad munkát az építőiparban. Az idegenforgalom 50-60 ezer új munkahelyet teremthet, a logisztikai központok, gyógyszerkutatás, gyógyszergyártás, az autóipari beszállítás további 50 ezret. De nem rejtem véka alá, hogy közben 200 ezer munkahely meg fog szűnni. Az a kormány, amelyik azt mondja, hogy a munkaerőpiacnak ezt a mozgását meg tudja állítani, az nem mond igazat. Egy kormány abban tud segíteni, hogy nagyobb tempóban jöjjenek létre munkahelyek egy ilyen fejlesztés eredményeként. De ez még nagyon sok kihívást jelent az embereknek. Nélkülözhetetlen, hogy tanuljanak, átképzésen vegyenek részt, és bizony előfordulhat, hogy munkahelyet kell változtatni.

– Hogyan kell elképzelni a programban leírt regionális szakképzési központokat?
– Megyénként kettő vagy három ilyet tervezünk, és sok helyen már épül is ilyen. A mi szüleink még MÜM-nek, majd szakmunkásképzőnek hívták ezeket. Bázisukon darabonként milliárdos fejlesztésekkel létrehozunk regionális hatáskörű és nagyon jól felszerelt technológiával, technikával, például számítógép-vezérelt esztergákkal felszerelt központokat, hogy ugyanaz a minőség legyen a szakképző intézetben, mint a modern gyárban.

– Nemrégiben összeült az Idősügyi Tanács, ahol konkrét vállalások hangzottak el, ajándék a 90, 95 és 100 éveseknek, járadékemelés és hasonlók. Egyet azonban hiányoltam, az időbeosztást. Ha nyernek, időpontokat is mondanak majd?
– A kormányprogramba be fog kerülni, hogy mit vállalunk. De 2006-ra csak egyetlen dolgot konkretizáltunk: a mezőgazdasági járadékosoknak 3500 forinttal felemeljük a járadékát. Olyat nem ígérek, amit nem tudok kifizetni. A másik három javaslat a 62 éven felüliek ingyenes közlekedése, a jubileumi kifizetés és az ötvenszázalékos egészségkárosodottak szociális járadéka. Az Idősügyi Tanáccsal, a nyugdíjasok képviselőivel fogjuk kialakítani az ütemezést.

– Van önnek egy kifejezése: „Hozzá kell nyúlni” valamihez. Az egészségügyhöz vagy a nyugdíjrendszerhez például. Ilyenkor az emberek megszorításoktól tartanak. Joggal?
– Nem. Az egészségügyi rendszer átalakításának a lényege, hogy valóságos biztosítási jogviszony jön létre. Ugyanolyan módon biztosítottak leszünk, ahogyan biztosítási elven működik a lakásbiztosításunk vagy életbiztosításunk. Nagyon világos lesz, hogy szolgáltatást vásárolunk, és nem intézményt finanszírozunk. Végre küzdeni fognak értünk, biztosítottakért. Mondok egy példát Pest megyéből. Tb-finanszírozás mellett egy orvoscsoport átvette az üzemeltetését a budaörsi városi rendelőnek és kórháznak. És mi történt három év alatt? A tb pénzéből nemcsak az orvosok, nővérek jövedelme nőtt, hanem maradt pénz beruházásra is. Egy- és kétágyas kórtermeket találtunk ott. Elégedett az orvos, miközben itt tilos a hálapénz, elégedett a nővér, elégedett a beteg.

– De a többség ellenezte a kórházprivatizációt.
– Ez nem magánosítás. Az intézmény megmaradt önkormányzati tulajdonban, az üzemeltetés jogát vették át az ott dolgozó nővérek és orvosok. Sajátjuknak érzik az intézményt, és látszik, hogy igényes szolgáltatást akarnak nyújtani: reggel 7-kor kezdik a rendelést, és ha van beteg, akkor még este 9-kor is dolgoznak. Márpedig ez nem ritka, hiszen a környéken híre van az egynapos sebészetnek.

[caption id="" align="alignleft" width="230"] "Nekem is megvan az a határvonalam, amely mögött már kizárólag a családom van." - fotó: Darnay Katalin
[/caption]– Számítógépes naplójának legutóbbi bejegyzései a család legbelső ügyeiről is szólnak. Nem engedi túl közel a közvéleményt a magánéletéhez?
– Szerintem nem. Az persze kiderül, hogy ez az ember éppen úgy él, mint mások, de nekem is megvan az a határvonalam, amely mögött már kizárólag a családom van.

– Gyerekeinek a rendszeres jellemzése nem a privát szféra része inkább?
– A blog egy nyilvános magánnapló. Nem látom ennek semmiféle veszélyét, kockázatát. A családban megbeszéljük a blog tartalmát, nem a papa dönt el mindent. Természetesen nem írok le mindent. Az én gyermekeimnek is vannak olyan történetei, amelyek nem tartoznak másra.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!