Kvízkirállyá lett a tisztviselő

Aznap jóval többen választották a Vágó-játékot, mint a másik nagy kereskedelmi csatornán futó vetélkedőt, ami pedig az elmúlt hetekben megelőzte évek óta futó vetélytársát. Cserey Gábor 56 éves köztisztviselő a tizenötödik kérdésre is helyesen válaszolt a Vágó István vezette televíziós kvízjátékban. A történelemtanári diplomával is rendelkező legújabb milliomosnak néhány perc töprengés kellett ahhoz, hogy eldöntse: „Mikor lett a magyar országgyűlések intézményes székhelye Pozsony?”. A válasz után – a mohácsi vész évében – először Vágó István műsorvezető, majd a szülők gratuláltak a hat éve futó játék első fődíjasának.

„Könnyű volt a 40 milliós kérdés, ha a játék korábbi szakaszában kapom, akkor biztosan gyorsabban válaszolom meg” – mondta egy keddi sajtótájékoztatón Cserey Gábor. A kétgyermekes budapesti férfi bevallása szerint a zavaró körülmények – a magas szék, a zene és a fények – egyáltalán nem hatottak rá. „Kizártam a külvilágot, és csak a kérdésre koncentráltam” – árulta el a siker receptjét az 1950-es születésű nyertes.

Az RTL Klub adatai szerint a 2000. február 29-én indult műsor során hozzávetőleg tízezer játékosjelölt fordult meg az arénában, de hétfőig csak hárman távoztak húszmillió forinttal gazdagabban. Vágó István szerint Cserey Gábort elsősorban a kockáztató kedve segítette a főnyereményhez. „Már a húszmilliós kérdés megválaszolása is kockázatos volt, de akkor még volt segítsége a jelöléshez. Az utolsónál azonban csak magára számíthatott, rossz válasz esetén pedig visszaesett volna 1,5 millióra” – hangsúlyozta Vágó István. A műsorvezető hozzátette, hogy a hétfői tapasztalatok szerint a végső győzelemhez műveltség, bátorság és szerencse kell. Cserey Gábor számláján végül 25,6 millió forint fog megjelenni, hiszen a nyereményeket 36 százalékos adó terheli.

„Nem kellett volna hat évet várnia a csatornának és a nézőknek, ha hamarabb elfogadják a jelentkezésemet a játékra. Bármikor szívesen eljövök újra” – mondta a boldog milliomos. Az eredetileg a brit ITN csatornán sugárzott Legyen ön is milliomos! játék 160 oldalas „adásbibliával” rendelkezik, amely a legapróbb részletekig szabályozza a vetélkedő menetét. Olyan részletekre is kiterjed, hogy milyen mértékben kell csökkenteni a fényerőt, ahogyan nő a megnyerhető összeg. A licenc lényegi része a kérdések összeállítása és generálása is.

Kerényi Péter, a magyar adás főszerkesztője azt mondja, egy négy-öt fős kérdésíró szakértői csapattól kapja meg a lehetséges feladványokat. Ezeket nehézség és tematika szerint kategorizálják. Az így adásonként rendelkezésre álló 2-3000 kérdést számítógépbe táplálják. Amikor egy játékos beül a székbe, a komputer azonnal összeállítja neki a 15 kérdésből álló feladványsort. Ezen a főszerkesztő csak akkor változtathat, ha a különböző témakörök tartalmilag átfedik egymást, például ugyanarról a személyről szólnak. Ebben az esetben a számítógépen újragenerálja a kérdéssort. Így nem is vehetik figyelembe, hogy a játékos melyik szakterületen erős vagy gyenge.

Kerényi Péter az adások felvétele alatt egy szuperbiztonságos számítógépteremből irányítja a versenyt. Ide rajta kívül csak egy producer és a technikai személyzet ülhet be. „A hétéves adássorozat első fázisában – hasonlóan a nyugat-európai és amerikai gyakorlathoz – nálunk is ott ült a vezérlőben egy biztosítási kárbecslő. A nemzetközi gyakorlat szerint ugyanis a nyeremény kifizetését „káreseménynek” tekintik, és a biztosító fizeti ki. A biztosítási szakember dolga pedig az volt, hogy ellenőrizze, tiszta körülmények között nyeri- e meg valaki az összeget. „Kezdetben engem még a vécére is elkísért a biztosító embere” - mondja Kerényi Péter. Ma már nem is ül a gépszobában. Csalás gyanúja eddig még nem vetődött fel.

Vágó Istvánról legalább annyiszor gondolják azt, hogy túlzottan segít, mint hogy szándékosan vezeti tévútra a játékost. Valójában neki egy szerkesztői instrukciója van: tegye próbára a játékost abban, hogy biztos-e a dolgában.  „Biztos benne? Ez az utolsó szava?” Ezeket a kérdéseket feltenni szinte munkaköri kötelessége. Kerényi szerint a hét év során azért nem volt főnyeremény, mert még azok a játékosok is elbizonytalanodtak a végén, akik tudták a válaszokat. Volt játékos, aki a negyvenmilliós kérdés válaszát is helyesen tudta, de nem vállalta a kockázatot.

Bár az adás igyekszik élőnek látszani, valójában havonta egy alkalommal, néhány nap alatt vesznek fel 24-25 részt. Vagyis naponta hat adást rögzítenek. A lehetséges játékosokat ezért arra kérik, több váltás ruhával érkezzenek. Cserey Gábor, a nyugdíjbiztosító osztályvezetője nyolc percet használt fel a 40 milliós kérdés megválaszolására. Órabérben nem rossz.

[caption id="" align="aligncenter" width="350"] fotó: RTL KLub
[/caption]A történész szerint az utolsó kérdésnél nem szerepelt a helyes válasz. Cserey Gábornak ugyan a negyvenmilliós fődíjat hozta a válasz, de ehhez igen nagy szerencse is kellett, mert nem a megfelelő dátumot adta meg. Sőt, valójában a helyes válasz nem is szerepelt a lehetőségek között.

„A kérdésre adott válasz messze-messze nem fedi a valóságot – mondja a reggel.hu-nak dr. Gebei Sándor, az egri Eszterházy Károly Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára. A helyes megfejtés nem 1526 lett volna, hanem 1608. Ugyanis ezt az országgyűlést tartják a későbbiek mintájának, mert a tematika ekkortól intézményesült. Külön ülésezett az alsó- és felsőtábla, és ez 1848-ig meg is maradt. Az intézményesség fogalmával és értelmezésével van baj, magyarázza Gebei Sándor. Magyarországon ugyanis 1526- ban kettős királyválasztás történt. Székesfehérvárott Szapolyai Jánost, Pozsonyban Habsburg Ferdinándot választották meg magyar királynak.

Amint látható, 1526-ban valóban volt egy országgyűlésnek nevezett országos gyűlés Pozsonyban, és 1535- ben I. Ferdinánd király – Szapolyai Budájával szemben – Pozsonyt fővárosának nyilvánította. Sőt, az ekkor megtartott országos gyűlésen elhatározták a Magyar Helytartótanács létesítését is. De ha az intézményesülés feltételének az országgyűlés formai elemeinek kimunkálását tekintjük (alsó- és felsőtábla stb.), akkor 1608 a helyes válasz.

A konkurencia nyomására nyertek?

Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója a reggel.hu kérdésére visszautasított minden olyan vádat, amely szerint nem teljesen véletlen, hogy éppen most született meg az első „mindentvivő”. Internetes fórumokon ugyanis már megkezdődtek a találgatások. Az ok: a Legyen ön is milliomos! kritikus időszakot élt az elmúlt hetekben. A TV2-n futó Gundel Takács Gábor-féle Áll az alkut kétszázezerrel többen nézték. „A Gundel-műsor a Barátok közt riválisa, de ott is mi jövünk ki győztesen” – mondta Kolosi. Igaz, a szappanopera után sokan átkapcsolnak a TV2-re.

„A kérdésre adott válasz messze-messze nem fedi a valóságot – mondja a reggel.hu-nak dr. Gebei Károly, az egri Eszterházy Károly Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára. A helyes megfejtés nem 1526 lett volna, hanem 1608. Ugyanis ezt az országgyűlést tartják a későbbiek mintájának, mert a tematika ekkortól intézményesült. Külön ülésezett az alsó- és felsőtábla, és ez 1848-ig meg is maradt. Az intézményesség fogalmával és értelmezésével van baj, magyarázza Gebei Károly. Magyarországon ugyanis 1526- ban kettős királyválasztás történt. Székesfehérvárott Szapolyai Jánost, Pozsonyban Habsburg Ferdinándot választották meg magyar királynak.

Amint látható, 1526-ban valóban volt egy országgyűlésnek nevezett országos gyűlés Pozsonyban, és 1535- ben I. Ferdinánd király – Szapolyai Budájával szemben – Pozsonyt fővárosának nyilvánította. Sőt, az ekkor megtartott országos gyűlésen elhatározták a Magyar Helytartótanács létesítését is. De ha az intézményesülés feltételének az országgyűlés formai elemeinek kimunkálását tekintjük (alsó- és felsőtábla stb.), akkor1608 a helyes válasz. Mikor lett a magyar országgyűlések intézményes székhelye Pozsony?

A. A tatárjárást követő évben

B. A mohácsi vész évében . Mária Terézia megkoronázásakor

D. Az 1844-es nyelvtörvény után fotó: RTL KLub -->