A Nyugat Bécsből ostromolja Kelet-Európát

A Spiegel német magazin bécsi tudósítója a Beiersdorf kozmetikai céget hozza fel jellemző példaként. A hamburgi óriás osztrák leányvállalatának kereskedelmi igazgatója szerint az egykori Varsói Szerződés országai a hajdani Jugoszláviával együtt óriási, méretét tekintve 500 ezer négyzetkilométernyi – de ami még ennél is fontosabb -, rendkívüli fejlődés előtt álló piacot jelentenek vállalatának. A Beiersdorf bécsi igazgatója a lapnak elmondta, hogy miközben a nyugat-európai piac alig mozdul, virágzik az üzlet Budapesten, Bukarestben, Pozsonyban. A Beiersdorf mindenképpen ki akarja használni a 93 millió lélekszámú kelet-európai piac egyre növekvő vásárlóerejét, amely 2005-ben már 110 millió euró bevételt eredményezett egyedül ennek az egyetlen vállalatnak. Hasonlóan vélekedik a Henkel is, amelyik szintén Bécsből irányítja kelet-európai üzletét. Az ugyancsak németországi székhelyű óriásvállalat az osztrák fővárosból tartja rajta a szemét 29 kelet-európai vegyes vállalatán.

Lépésről lépésre Bécs – és a korábbi magyarországi elképzelésekkel ellentétben nem Budapest – lett tehát az a központ, ahonnan a keleti üzletkötésekre vadászó nyugati cégek nyújtogatják a csápjaikat az új tagországok felé. Több mint 300 nyugati konszern tart fenn képviseletet az osztrák fővárosban, hogy kihasználja az unió kibővült lehetőségeit. Ott van mindenki, aki számít, az IBM-től a Nike-n át a Coca Coláig. Bécsből gyorsabban el tudnak jutni a kiszemelt keleti városokba, mint otthon a kedvenc sípályájukra, mondta az egyik cég bécsi vezetője. Az osztrák fővárosból ugyanis a legtöbb fontos kelet-európai központ közvetlenül elérhető repülővel. A nyugati üzletemberek különösen a hajdani Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó országokat dícsérik. Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Horvátországban könnyű a dolguk, mondják, mert itt jól képzettek, nyugati szemléletűek a szakemberek, beszélnek idegen nyelveket. Amit nem kedvelnek, az a még mindig sok helyen jelen levő korrupció és időnként a munkahelyi slendriánság.

Ausztria azonban mindent összevetve egyértelműen jól járt az unió keleti bővülésével. Szakértők számítása szerint az alpesi ország éves gazdasági növekedésének nagyjából egyötödét köszönheti valamilyen formában a kelet-európai üzletkötéseknek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy számos osztrák vállalat, mint például a Billa, a Meinl vagy az Erste Bank már a bővítést megelőzően kitaposta az utat a többi nyugati cég előtt a szomszédos kelet-európai országokban. Azzal az ügyes gazdaságpolitikai döntéssel pedig, amelyet a Schüssel-kormány hozott, vagyis, hogy az osztrák cégek külföldi érdekeltségeinél keletkező veszteséget az otthoni anyacég adócsökkentő tényezőként számolhatja el, példaértékű lehetőséget adott az ausztriai vállalatok keleti terjeszkedéséhez, mondta el a Spiegelnek nyilatkozó egyik neves gazdasági szakértő. Nem véletlen, hogy egyre több nyugati, főleg német vállalat próbál osztrák kooperációs partnerrel összefogva a kelet-európai piacra betörni.