Hírek

2006.02.23. 16:40

Kinyíltak a kincseket rejtő ládák

A kormány és a tulajdonos református egyház képviselői csütörtökön az Országos Széchényi Könyvtárban felnyitották az Oroszországból hazakerült sárospataki köteteket tartalmazó ládákat.

Csák Elemér

A sárospataki könyvtár fenntartója, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke „történelmi pillanatnak” nevezte a kötetek hazakerülését és a ládák felbontását. Az MTI-nek nyilatkozva Csomós József ugyanakkor „kettős érzésének” adott hangot amiatt, hogy az orosz fél tíz kötetet visszatartott. A felbecsülhetetlen kultúrtörténeti értékű ősnyomtatványok, könyvek szerda késő este érkeztek meg Budapestre, a Ferihegyi repülőtérre; a ládákat hétfőn szállították át a Nyizsnyij Novgorod-i Lenin könyvtárból a moszkvai magyar nagykövetségre. A hét ládába csomagolt 136 kötet állapotfelmérésre és állagmegóvásra néhány napra a budavári nemzeti könyvtárba került; a gyűjteményt a nagyközönség március 1-jétől tekintheti meg a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A református püspök, továbbá Vass Lajos, a kulturális tárca politikai államtitkára, az orosz-magyar restitúciós vegyes bizottság társelnöke, Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Monok István együtt törték fel a moszkvai nagykövetség pecsétjeit és vágták át a zöld faládákat körbefonó nemzetiszín szalagokat. Az OSZK restaurátorműhelyének vezetője azt mondta, a könyvek jó állapotban kerültek haza, az első, szúrópróbaszerű ellenőrzés során nem észlelt rajtuk gombásodást. Az állapotfelméréshez azonnal hozzáfognak. Másfél nap és két éjszaka alatt, a tervek szerint szombatra elvégzik a gyűjtemény tisztítását; a köteteket az eredeti ládákba visszacsomagolva szállítják majd át a Nemzeti Múzeumba.

Dienes Dénes, a sárospataki egyházi gyűjtemény igazgatója a sajtó előtt kezébe vette a gyűjtemény egyik legértékesebb darabját: Lorántffy Zsuzsanna 1608-ban, Hannoverben nyomtatott magyar nyelvű Bibliáját. A kötetbe lapozva megmutatta I. Rákóczi György feleségének, a magyar művelődés nagy mecénásának kézírását arról, hogy két év után, 1638-ban fejezte be a Biblia olvasását.

A II. világháború végén 170 sárospataki kötet tűnt el budapesti bankokból; a könyvek egy részének sorsa máig ismeretlen. A magyar fél 1999-ben 146, száz százalékosan beazonosított kötetről adott át jegyzéket Moszkvának, ezzel szemben most csak 136 jött haza. Nem bukkantak nyomára a legnagyobb értékként számon tartott úgynevezett lengyel Bibliának, amelyet sárospataki kódexként is emlegetnek.

A II. világháború végén hadizsákmányként a Szovjetunióba került könyveket 1945 és 1960 között mostoha körülmények között tárolták, a gyűjtemény csak 1960-ban került könyvtárba. A restauráció egy-egy kötet esetében akár több száz munkaórát is igénybe vehet, az egész folyamat több évig eltarthat. A kulturális államtitkár kiemelte, hogy a 136 kötet megérkeztével nem állt le a munka: ha további könyvekről is egyértelműen bebizonyosodik a magyar eredet, igyekezni fognak elérni leggyorsabb hazaszállításukat.

A háború idején voltak különleges orosz egységek, amelyek arra voltak felkészítve, hogy műtárgyakat gyűjtsenek össze a megszállt országokban; természetesen szakemberek voltak, katonaruhába bújtatott szakemberek – mondta Mihály Mária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese. Azok a műtárgyak, amelyek most még nem érkeznek haza, de már ismertek, a Puskin Múzeumban vagy legtöbbje a Grabar Intézetben, egy központi restaurátor műhelyben vannak. Grabar volt egyébként az az orosz festő, művészettörténész, aki listát állított össze arról, hogy a megszállt országok magángyűjteményeiből, bankjaiból, múzeumaiból mit kellene Oroszországba vinni.

Hajdú Éva miniszteri biztos szerint az elhurcolt értékekről több nyilvántartás is készült. Az elmúlt években Oroszországban is rendeztek kiállításokat a Magyarországról elhurcolt festményekről. Az orosz törvények egyértelműen és világosan fogalmaznak: négy esetben lehet visszaadni műtárgyat. Ha a holokauszt áldozataitól vitték el, ha a nácizmus áldozataitól vitték el, ha a Szovjetunióval háborúban nem álló hatalomtól vitték el vagy egyházi, vallási közösségektől vitték el ezeket.

Az orosz alkotmánybíróság kötelezte a kormányzatot, hogy Oroszországnak magának kell készíteni azokat a listákat, amelyek fölsorolják a náluk lévő műveket. Ezeket a listákat a magyar szakemberek még a mai napig nem látták.

Hajdú Éva miniszteri biztos szerint az elhurcolt értékekről több nyilvántartás is készült. Az elmúlt években Oroszországban is rendeztek kiállításokat a Magyarországról elhurcolt festményekről. Az orosz törvények egyértelműen és világosan fogalmaznak: négy esetben lehet visszaadni műtárgyat. Ha a holokauszt áldozataitól vitték el, ha a nácizmus áldozataitól vitték el, ha a Szovjetunióval háborúban nem álló hatalomtól vitték el vagy egyházi, vallási közösségektől vitték el ezeket.

Az orosz alkotmánybíróság kötelezte a kormányzatot, hogy Oroszországnak magának kell készíteni azokat a listákat, amelyek fölsorolják a náluk lévő műveket. Ezeket a listákat a magyar szakemberek még a mai napig nem látták. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!