Miből lesz a villanyszámla?

Hétfőn Orbán Viktor javaslatot tett a villamos energia árának csökkentésére és az áramon keresett „luxusprofit” letörésére. Mint mondta, Ausztriában kevesebbet fizetnek az emberek az áramért, mint hazánkban. Kedden Batiz András kormányszóvivő kijelentette: Orbán valószínűleg tévedett, amikor azt állította, hogy szomszédunknál kevesebbet kell fizetni, mint nálunk. Az ellenzéki politikus ugyanis olyan kimutatásból dolgozott, amely a lakosság és a kisebb kereskedelmi fogyasztók tarifáit együttesen tartalmazta, tehát nem derül ki, hogy mennyit fizetnek az áramért a családok. Batiz kijelentette: a magyar családok olcsóbban veszik az áramot, mint az osztrákok.

Békés György, a Magyar Energia Hivatal főosztályvezető-helyettese érdeklődésünkre elmondta: a hazai villamosenergia-árakat bonyolult rendszer határozza meg. Az áram az erőművektől hosszú láncolaton jut el a háztartásokig, az eközben keletkező árak nagy része hatósági ár, mások a piaciak. Az erőművek piaci árakon szerzik be a villamos energia előállításához szükséges tüzelőanyagot, és tőlük szintén piaci áron veszi meg a Magyar Villamos Művek az áramot. Az MVM azonban már hatósági áron, átlagosan 12 forintért ad tovább egy kilowattórát a területi áramszolgáltatóknak. Ha a piaci ár magasabb a hatósági árnál, akkor az állam kifizeti az MVM-nek a különbözetet. A 12 forintért megvett áramra a területi szolgáltatók (Elmű, Démász stb.) körülbelül 1 forintot rátesznek, amelyet nyereségként könyvelhetnek el, ebből kell azonban a fejlesztési költségeket is állniuk. Ezután még különböző rendszerhasználati díjakat kell fizetniük a szolgáltatóknak, amíg eljuttatják az áramot a fogyasztókhoz.

A lakosság esetében a legkomolyabb tétel a rendszerhasználati díjak közül az elosztási díj, amely annak a költségeit fedezi, hogy eljut az áram a villanykapcsolóig. Ez kilowattóránként 8– 10 forintot is jelenthet. Tartalmaz még a villamos energia ára egyfajta adót is, amelyből a környezetbarát, megújuló energiaforrások terjedését támogatja az állam, ez 70 fillér kilowattóránként. A végén pedig kijön az átlagosan 28 forint körüli ár egy kilowattórára. Drágítja az áramot az is, hogy a hazai erőművek korszerűtlenek, nem hasznosítják elég hatékonyan a tüzelőanyagot. További árdrágító tényező a villamos energia esetében az is, hogy egy nagy kapacitású hálózatra viszonylag kevés fogyasztás jut – tudtuk meg Hegedűs Miklóstól, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatójától.

Összességében mégis azt mondhatjuk, hogy az állítólagos „luxusprofit” letörése vélhetően politikai trükk, amely a választások közeledtével érthető – jelentette ki az igazgató.