Kincseire vár Sárospatak

[caption id="" align="alignleft" width="237"] Nemrég a mennyezet egy darabja is leszakadt a sárospataki könyvtárban. A műszaki állapotok ellenére ide várják az elrabolt könyvállományt.
[/caption]Hatvan év után visszakaphatja a Budapestről elhurcolt sárospataki könyvek egy részét Magyarország. Valószínű, hogy a könyvek újra Sárospatakra kerülnek. Ebben az esetben tulajdonosuk, a Református Nagykönyvtár veszi gondozásba a műkincseket. – Nem tudom, miért ne kerülnének ide vissza, hiszen a mi tulajdonaink” – mondta lapunknak Dienes Dénes, a Sárospataki Református Nagykönyvtár gyűjteményigazgatója. – Mind a tárolási, mind a restaurálási kapacitásunk megfelelő, így bármikor el tudjuk helyezni a könyveket” – emelte ki az igazgató. Ugyanakkor vannak gondok is a Bodrog-parti Athénban. – A könyvtár nagytermének mennyezete bármikor leszakadhat. Mivel a kormányzattól kapott támogatás csak a minimális működési költségekre elegendő, az egyházkerület kénytelen volt kölcsönt felvenni a felújításra – mondta Dienes.

A terem mennyezetéről korábban már levált mintegy 4 négyzetméternyi darab. Az akkor végzett felmérések igazolták, hogy a felület bármikor leszakadhat. – A minisztérium máig sem jelezte, hogy anyagilag hozzájárulna a felújításhoz, de a munka már nem tűrt halasztást, el kellett kezdeni – hangsúlyozta a gyűjtemény igazgatója. Dienes szerint az intézmény állapota a könyvek visszaszerzését nem befolyásolhatja. Sárospatakon korábban már teljesen lemondtak a műkincsek visszaszerzéséről. – 1947 után a hivatalos álláspont az volt, hogy a művek elvesztek, és nem is volt ildomos bolygatni ezt a kérdést – mondta Dienes. A világ csak 1991-ben szerzett tudomást az elhurcolt műkincsekről egy orosz napilap írásából. A magyar fél ezután jelentette be igényét a művekre. Az 1998-ban megszületett orosz törvény azonban meglehetősen szűk határok közé szorította a várakozásokat. Ez a jogszabály az egykori háborús ellenfelek területéről a volt Szovjetunióba került műkincseket a jogszabály az Orosz Föderáció tulajdonának minősítette, kivételt elsősorban a fasizmus által üldözöttek, illetve a nácikkal nem együttműködő egyházak tulajdonában volt értékek jelentenek. A sárospataki könyvek minden tekintetben megfelelnek az utóbbi kritériumoknak. A könyvtár legértékesebbnek minősülő köteteit még 1938-ban helyeztette el az iskola két pesti bankban. Bár pontos adatok nem ismertek, a becslések szerint 170-180 kötetről lehetett szó. – Jelenleg az oroszok 134 kötetről ismerik el, hogy Magyarországról származik, de a szakértők szerint még néhány van a Nyizsnyij Novgorod-i könyvtárban – mondta Dienes Dénes.

A kutatók úgy vélik, hogy alighanem az Első Hazai Takarékpénztár széfjeiben őrzött könyvek kerültek később Nyizsnyij Novgorodba; a könyvtár legértékesebb kötete, a nevezetes Lengyel biblia. Nyizsnyij Novgorodban kötött ki viszont 150 festmény is. A kérdéses állomány komoly értéket képvisel, hiszen El Greco egyik korai munkája mellett egy Auguste Renoir-tól származó mű is van köztük, az 1866-os Madarat figyelő nő. Magyarország nem mondott le a II. világháborúban elrabolt művekről, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma már jelezte hazánk igényét a gyűjteményre, de konkrét előrelépés az ügyben még nem történt.

Szűcs Gergely, a külügyminisztérium munkatársa szerint egyelőre nem is lehet szó más műkincsek visszaszolgáltatásáról. – Ez az egyetlen konkrét követelésünk Oroszország felé, más műkincsekről egyelőre nem esett szó – tette hozzá a külügyi tárca munkatársa. A II. világháború után a Szovjetunióba jutott könyvek visszaadásáról szóló kormányhatározatot a felsőházi duma első olvasatban júliusban megszavazta, de a végleges döntés előtt még két további alsóházi, egy felsőházi szavazás és Putyin államfő jóváhagyása szükséges.

A nagy visszatérők

A sárospataki református kollégium könyvei először a Nyizsnyij Novgorod-i Művészeti Múzeumba, 1960-ban pedig a város könyvtárába kerültek, további 750 Európából származó könyvvel. Csak a három évtizeddel későbbi feldolgozásukkor derült ki, hogy a könyvek egy része Sárospatakról érkezett. A jelenleg 134 könyvből álló gyűjteményben 95 latin, 33 magyar, hat német nyelvű könyv van. Huszonnégy a 15. századból, egy tucat a 16.-ból, 87 a 17.-ből, tíz pedig a 18. századból származik. Az állományban három kőnyomat, hat kézirat, huszonkét ősnyomtatvány és 103 egyéb könyv van.