Húszmillióra nő a munkaügyi bírság

Ezt az összeget azonban a munkaadói oldal elfogadhatatlannak ítélte tegnap az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén. Bár a kabinet – a korábbi munkaadói kérésnek megfelelően – differenciálta a szankciók mértékét, Dávid Ferenc szóvivő, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (Áfeosz) főtitkára szerint a jelenlegihez képest jóval komolyabb mértékű büntetés sérti a vállalkozások érdekeit.

Herczog László, a munkaügyi tárca államtitkára így fogalmazott: a legmagasabb bírság „csak” az ismételt jogsértőkre vonatkozik, sőt az ellenőrzések során a felügyelők azt is mérlegelik, hogy egy vagy több munkavállalót érint-e a cég mulasztása. A kormányoldal elképzelése szerint ha a vizsgált vállalkozást egyetlen munkaügyi szabálytalanságon érik a felügyelők, és ez mindössze egy dolgozót érint, akkor harmincezertől hárommillió forintig terjed a szankcionálás. Ám ha több vétséget is elkövet a cég, amely több dolgozót érint, akkor már nyolcmillió lehet a büntetés plafonja.

A munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvényhez hasonlóan a munka törvénykönyvének (Mt.) módosító javaslatai is népszerűtlenek voltak a munkaadók előtt. Rolek Ferenc, a gyáriparosok képviseletében azt kifogásolta: olyan módosításokat is tartalmaz a törvénytervezet, amelyben nincs egyetértés. Például a munkaköri leírás kötelezővé tétele, s a munkaerő-kölcsönzés adminisztrációs terheinek növelése. Rolek elismerte, komoly viszszaéléseket követnek el a cégek a munkaerő-kölcsönzés során, ám ezt csak szigorúbb ellenőrzése szüntetheti meg.
Csizmár Gábor munkaügyi miniszter kijelentette: egyetértés hiányában sem fél a kormány egyoldalúan a parlament elé terjeszteni elképzeléseit.