Diplomás takarítónő minimálbéren

Vajon ha egy diplomás vagy érettségizett olyan munkakörben dolgozik, amihez nincs szükség felső- vagy középfokú végzettségre, akkor kénytelen lesz a cége jövőre lecserélni egy képzetlenebb emberre? Vagy ez esetben mégsem lesz kötelező megadni neki a kormány által most javasolt, magasabb minimálbért?

A Reggel megpróbált utánajárni, de mind az illetékes minisztériumoktól, mind az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkájában részt vevőktől azt a választ kaptuk, hogy ez még nincs eldöntve. Mivel többek szerint az a valószínű, hogy nem a papír megléte, hanem az ellátott munkakör számít majd, felmerül: egy diploma nélküli ügyvezetőnek kötelezően meg kell-e adni a magasabb bért  vagy sem. Illetve hogy nem sorolják-e majd át a munkáltatók a magasabb végzettségűeket más munkakörökbe, például a fejlesztőmérnököt takarítónak, miközben persze csinálja továbbra is azt, amit eddig? Ezek a példák azért nem életszerűtlenek, mert elemzők úgy vélik, hogy a differenciálás miatt a kis- és középvállalkozások tömegeinél merülhet majd fel a probléma. Nem beszélve az egyéni vállalkozókról, akik önmaguk után adóznak, és nekik a minimálbér-emelés nem többletjövedelmet, csak többletterhet jelent. Egy kisvállalkozás vezetője szerint bizony meg kell majd fontolniuk, hogy a diplomásokat inkább lecserélik képzetlenebbekre. Vagy esetleg – keresve a kiskapukat – a munkáltató és a munkavállaló közösen eltitkolja a hatóságok előtt a végzettséget.

Vannak tehát érvek a differenciált minimálbérek ellen. Ám mivel úgy tűnik, hogy az OÉT-ben mindhárom oldal (a kormány, a munkaadók és a munkavállalók) egyetért a három különféle összegű minimálbérrel, ez alighanem már eldöntött. Ami ma még kérdés, az a bérek közötti eltérés lehetséges mértéke.

De vegyük sorra az eddig ismert tényeket! A kormány által most, jövőre javasolt minimálbérek közel azonosak azzal, amit még nyáron, a száz lépés program keretében megismerhettünk. Eszerint a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy jövőre háromlépcsős minimálbért vezessenek be. A képzetlen munkavállalók pedig legalább annyit kapjanak, amennyi az egykeresős, egyszemélyes háztartások létminimuma, ami jelenleg 63 ezer forint. Ez volt az eredeti  nyári javaslat is.

A középfokú végzettségűek számára kilátásba helyezett 70 ezer forinttal szemben a mostani kormányzati elképzelés, hogy 10 százalékkal kapjanak többet, mint a képzetlenek, ami 69 300 forint, tehát kerekítve 70 ezer. A diplomások ugyanakkor 20 százalékkal kapjanak többet – áll a kormány anyagában –, ami 75 600 forint lenne. Ez kompromisszumokkal valószínűleg 77 ezer lesz.

A hatályos jogszabályok szerint kormányrendeletben kell meghatározni a kötelezően fizetendő legkisebb munkabért. Más kérdés, hogy jobb ezt az érintettekkel előre egyeztetni, és a kormány alighanem ezért is gondolta úgy, hogy – ahogy az szokás – az elképzeléseit mégis csak az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé viszi. Eddig egyszer, a Fidesz-kormány idején, 2000-ben volt példa arra, hogy megegyezés hiányában a kormány döntött az akkor igen jelentős, közel a duplájára, azaz 25 500-ról 40 ezer forintra történő emelésről.

A munkavállalókat képviselő szakszervezetek a képzettebbek számára magasabb szorzókat akarnak elérni, vagyis: a középfokú végzettségűek 1,25-ös szorzóval kapjanak többet, mint a képzetlenek. Ez 78 750 forint lenne, amit kerekítsünk 79 ezerre. A diplomások esetében azonban még nagyobb lenne a különbség: a szakszervezetek 1,5-szeres szorzója ugyanis 94 500 forintos, kerekítve 95 000 forintos minimálbért jelentene.