Hírek

2005.07.27. 00:00

Szabira jár az elítéltek harmada

Általános gyakorlat, hogy az elítéltek néha szívnak egy kis szabad levegőt. Ez a legnagyobb ajándék, nem is szoktak visszaélni vele.

Reggel-összeállítás

[caption id="" align="alignleft" width="275"] Zalatnay Sarolta mosolyogni próbál. Lehet, hogy Mádl Ferenc megkegyelmez a 120 milliós csalás miatt elítélt énekesnőnek?
[/caption]Cini ül a kertben, arcán többnapos fáradtság és több réteg smink. Zalatnay Sarolta a tévének nyilatkozik éppen, nyugodt, fáradt. Tíz hónap után hétfő reggel hagyhatta el a börtönt. A televíziónak nyilatkozva elmondja, hogy sorsába már beletörődött, de végleges szabadulása után újra akarja kezdeni életét. „A börtönben nem kivételeztek velem, nem volt kívánságműsor – mondja. „Nincs információm az áprilisban beadott kegyelmi kérvényem elbírálásáról, az ügyvédem nem tájékoztatott arról, hogy bármiféle új fejlemény lenne az ügyben” – teszi hozzá végül. Zalatnay Saroltát három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Az énekesnő kilenc évvel ezelőtt televízióstúdiót tervezett építeni, ehhez egy vállalkozáson keresztül magánszemélyektől 120 millió forintot gyűjtöttek össze, a befektetőknek 10–15 százalékos kamatot ígérve. A vádirat szerint azonban a pénzből nem épült a beruházás, az – a közvetítői és ügyvédi jutalékoktól eltekintve – egyenesen Zalatnayhoz vándorolt. A megtévesztettek között akadt, aki öngyilkosságot követett el; az énekesnőnek – mondta ki a bíróság – ígéretei ellenére esélye sem volt a pénz visszafizetésére.  A Fővárosi Bíróság Zalatnayt végül harmadrendű vádlottként marasztalta el tavaly többrendbeli, bűnszövetségben elkövetett csalás bűntettében.

Tíz hónappal ezelőtt vonult börtönbe, és most jó magaviselete miatt néhány napra kijöhetett. Az eltávozás gyakorlata általános Magyarországon. 2004-ben a 16500 fogva tartott személy közül összesen 5188 személy kapott rövidebb időre eltávozást a büntetés-végrehajtási intézetekből. A jogszabályok több kategóriába sorolják ezeket a lehetőségeket.

[caption id="" align="alignright" width="124"] Akik nem adják fel, újra építhetik önmagukat a börtönben
[/caption]ELTÁVOZÁS. Az elítélt példamutató magatartásáért, a munkában elért eredményéért, a tanulásban tanúsított szorgalmáért, nevelésében való eredményes közreműködéséért, élet vagy jelentős anyagi érték megmentéséért vagy súlyos veszély elhárításáért részesíthető efféle jutalomban – mondta a Reggelnek Yazbekné Szabó Katalin büntetés-végrehajtási alezredes, osztályvezető szóvivő. A családi kapcsolatok ápolása szempontjából a fogvatartottak számára engedélyezhető, hogy soron kívül csomagot kapjanak, hogy soron kívül fogadhassanak látogatót, vagy bizonyos időre elhagyhassák a büntetés-végrehajtási intézetet. Ez utóbbi az elítéltek körében az egyik legrangosabb jutalom.

Ez a kedvezmény azonban csak alapos előkészítés után adható. Az intézeti magatartáson kívül fontos, hogy a „szabadságvágyó elítélt” milyen bűncselekményt követett el, van-e újabb büntetőeljárás ellene, visszaeső vagy első bűntényes. Ezenfelül megvizsgálják, hogy milyen az elítélt családi kapcsolata, milyen a lakókörnyezete, és kiemelten figyelembe veszik a rendőrség véleményét is. Abban az esetben, ha tartani lehet attól, hogy az érintett személy újabb bűncselekményt követ el vagy veszélyt jelenhet környezetére, nem engedélyeznek számára eltávozást. A legszigorúbb intézményben, a fegyházban legfeljebb öt, börtönben tíz, fogházban maximum tizenöt nap adható. A szabadon töltött idő ráadásul még a szabadságvesztésbe is beleszámít.

KIMARADÁS. Az eltávozástól eltérő forma a kimaradás. Ennek a jutalomfajtának az időtartama  a huszonnégy órát nem haladhatja meg. Annak engedélyezhető, aki fegyházban legalább büntetése felét, börtönben minimum hat hónapot, míg fogházban legalább három hónapot töltött el. A kimaradás idejére a „kiránduló ” rab költőpénzt is vihet magával.

FÉLBESZAKÍTÁS. A büntetés végrehajtása fontos okból félbe is szakítható. Ezt az illetékes büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka engedélyezheti egy évben maximum tíz napra. Lehetőség van arra is, hogy az elítélt huszonnégy órát, kivételesen pedig negyvennyolc órát meg nem haladó időre, havonta legfeljebb négy napon elhagyja börtönét, de csak azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát. A fogvatartott viszont mindig köteles bejelenteni azt, hogy az eltávozás ideje alatt hol, esetleg kinek a társaságában tartózkodik.

KEGYELETI ESETEK. A raboknak lehetőségük van kegyeleti jogaik gyakorlására is. Beteget látogathatnak és részt vehetnek közeli családtagjuk temetésén is.

Túl lehet élni a börtöndepressziót

„Az emberek többsége azt hiszi, hogy az elítéltek nagy része félőrülten, eredeti nemi vonzódását elveszített lelki roncsként szabadul a hosszú távú szabadságvesztésből – mondja a Reggelnek Boros János pszichológus. A szakértő nemrégiben fejezte be az „életfogytos” elítéltekről szóló tanulmányát. Ötvenkét embert vizsgált meg 1994-ben, akik mindannyian a Szegedi Fegyházban töltötték büntetésüket. 2004-ben újra visszatért hozzájuk, hogy ugyanazokat a teszteket végezze el. Mind az ötvenkét rab emberölésért kapta a büntetését. A börtönhatás alaptétele – derül ki a tanulmányból –, hogy minden esetben depressziót, szorongást és az önértékelés alacsony szintjét eredményezi a büntetés kezdetén. Onnantól két út áll az elítélt előtt. Vagy felveszi a harcot a tünetek ellen, vagy pedig feladja a küzdelmet. Akik feladják, azokon elhatalmasodik a depresszió, a börtöntársadalom aljára kerülő, akarat nélküli emberekké válnak vagy öngyilkosok lesznek. Akik nem adják fel, újra építhetik önmagukat, ennek azonban a szabálykövető magatartás, a konformizmus az ára. Barabás Tünde kriminológus Börtön helyett egyezség című könyve abból a tapasztalatból indul ki, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények miatt kirótt, három év alatti végrehajtandó büntetéseknek sokszor nagyobb a kára, mint a haszna. Magyarországon tízezer ilyen büntetést róttak ki 2002-ben. A kutató arra céloz, hogy a kis időre ítéltek családi kapcsolatai megszakadnak, munkahelyüket elveszítik, újat büntetett előélettel nem találnak. Ezek a körülmények pedig a bűnismétlést valószínűsítik. Adataik szerint a kevésbé és közepesen súlyos bűncselekmények miatt elítéltek körének legalább a fele visszaeső. Majzik Mátyást a hazai börtönpasztoráció apostolaként emlegeti a sajtó. Az általa vezetett Mécses Szeretetszolgálat jól átgondolt rendszert hozott létre, amely a szabaduló elítélteket földművelésre, állattartásra tanítja. Kapcsolatuk már a börtönben elkezdődik, céljuk, hogy a volt rabok ne egy számukra teljesen idegen környezetbe térjenek vissza. Tanyagazdákat próbálnak nevelni belőlük, sok rab számára a szabadságkép már odabenn azonos ezzel: kimenni a Majzik-tanyára, és nyugodtan, békességben élni.

Mádl a napokban dönt Zalatnay kérvényéről

„Azt hiszem el, amit a kezemben tartok” – így reagált lapunknak a pletykára Hegedűs László, Zalatnay Sarolta ügyvédje arról, hogy Cini állítólag megkapja-megkapta a kegyelmet Mádl Ferenctől. Hivatalosan senki nem erősítette meg ezt az információt. Lapunk úgy tudja, a héten mindenképpen döntés születik az ügyről, amelyben nagy lobbicsoportok mozdultak meg. Hegedűs szerint, ha védence az eltávozás alatt megkapná a kegyelmet, akkor azonnal a büntetés-végrehajtási intézetbe sietnének, és elintéznék a formaságokat. Kegyelmi kérvényt a terhelt, a védő, valamint az ítélet elszenvedőjének hozzátartozója terjeszthet elő nem közvetlenül a Köztársasági Elnöki Hivatalba, hanem az eljáró hatósághoz. A kérvényeket minden esetben az igazságügy-miniszternek kell az államfő elé terjesztenie. A köztársasági elnök döntéséhez nem fűz indoklást. A határozat csak akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügy-miniszter is ellenjegyzi. Általában évente ezer feletti kérvényt utasít el a köztársasági elnök; évi húsz–negyven esetben kegyelmez meg az államfő.

Ismertebb kegyelmi ügyek

Göncz Árpád köztársasági elnök 1995-ben kegyelmet adott a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő lányát a halálba segítő Binder Gyöngyinek, kétéves börtönbüntetését felfüggesztettre változtatta.

1998-ban Göncz Árpád helyt adott a vesztegetésért elítélt Kunos Péter korábbi Agrobank-vezető kegyelmi kérvényének: az üzletembernek eredetileg két évre kellett a börtönbe vonulnia. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter azonban nem ellenjegyezte az államfő kegyelmi döntését.

Mádl Ferenc a második kérvényre kegyelmezett meg 2004-ben a sándorfalvi Kurunczi Kingának: a fiatal lányt drogügyek miatt ítélték több mint háromévi fegyházbüntetésre.

Nem kellett a börtönbe vonulnia Simek Kittinek, a nevelőapját 2002-ben megölő, tizenéves lánynak. Mádl Ferenc idén januárban kegyelmezett meg a tinédzsernek, akinek két évet kellett volna a börtönben töltenie.

Mind az ötvenkét rab emberölésért kapta a büntetését. A börtönhatás alaptétele – derül ki a tanulmányból –, hogy minden esetben depressziót, szorongást és az önértékelés alacsony szintjét eredményezi a büntetés kezdetén. Onnantól két út áll az elítélt előtt. Vagy felveszi a harcot a tünetek ellen, vagy pedig feladja a küzdelmet. Akik feladják, azokon elhatalmasodik a depresszió, a börtöntársadalom aljára kerülő, akarat nélküli emberekké válnak vagy öngyilkosok lesznek. Akik nem adják fel, újra építhetik önmagukat, ennek azonban a szabálykövető magatartás, a konformizmus az ára.

Barabás Tünde kriminológus Börtön helyett egyezség című könyve abból a tapasztalatból indul ki, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények miatt kirótt, három év alatti végrehajtandó büntetéseknek sokszor nagyobb a kára, mint a haszna. Magyarországon tízezer ilyen büntetést róttak ki 2002-ben. A kutató arra céloz, hogy a kis időre ítéltek családi kapcsolatai megszakadnak, munkahelyüket elveszítik, újat büntetett előélettel nem találnak. Ezek a körülmények pedig a bűnismétlést valószínűsítik. Adataik szerint a kevésbé és közepesen súlyos bűncselekmények miatt elítéltek körének legalább a fele visszaeső.

Majzik Mátyást a hazai börtönpasztoráció apostolaként emlegeti a sajtó. Az általa vezetett Mécses Szeretetszolgálat jól átgondolt rendszert hozott létre, amely a szabaduló elítélteket földművelésre, állattartásra tanítja. Kapcsolatuk már a börtönben elkezdődik, céljuk, hogy a volt rabok ne egy számukra teljesen idegen környezetbe térjenek vissza. Tanyagazdákat próbálnak nevelni belőlük, sok rab számára a szabadságkép már odabenn azonos ezzel: kimenni a Majzik-tanyára, és nyugodtan, békességben élni. Mádl a napokban dönt Zalatnay kérvényéről „Azt hiszem el, amit a kezemben tartok” – így reagált lapunknak a pletykára Hegedűs László, Zalatnay Sarolta ügyvédje arról, hogy Cini állítólag megkapja-megkapta a kegyelmet Mádl Ferenctől. Hivatalosan senki nem erősítette meg ezt az információt. Lapunk úgy tudja, a héten mindenképpen döntés születik az ügyről, amelyben nagy lobbicsoportok mozdultak meg. Hegedűs szerint, ha védence az eltávozás alatt megkapná a kegyelmet, akkor azonnal a büntetés-végrehajtási intézetbe sietnének, és elintéznék a formaságokat.

Kegyelmi kérvényt a terhelt, a védő, valamint az ítélet elszenvedőjének hozzátartozója terjeszthet elő nem közvetlenül a Köztársasági Elnöki Hivatalba, hanem az eljáró hatósághoz. A kérvényeket minden esetben az igazságügy-miniszternek kell az államfő elé terjesztenie. A köztársasági elnök döntéséhez nem fűz indoklást. A határozat csak akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügy-miniszter is ellenjegyzi. Általában évente ezer feletti kérvényt utasít el a köztársasági elnök; évi húsz–negyven esetben kegyelmez meg az államfő. Ismertebb kegyelmi ügyek Göncz Árpád köztársasági elnök 1995-ben kegyelmet adott a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő lányát a halálba segítő Binder Gyöngyinek, kétéves börtönbüntetését felfüggesztettre változtatta.

1998-ban Göncz Árpád helyt adott a vesztegetésért elítélt Kunos Péter korábbi Agrobank-vezető kegyelmi kérvényének: az üzletembernek eredetileg két évre kellett a börtönbe vonulnia. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter azonban nem ellenjegyezte az államfő kegyelmi döntését.

Mádl Ferenc a második kérvényre kegyelmezett meg 2004-ben a sándorfalvi Kurunczi Kingának: a fiatal lányt drogügyek miatt ítélték több mint háromévi fegyházbüntetésre.

Nem kellett a börtönbe vonulnia Simek Kittinek, a nevelőapját 2002-ben megölő, tizenéves lánynak. Mádl Ferenc idén januárban kegyelmezett meg a tinédzsernek, akinek két évet kellett volna a börtönben töltenie. Zalatnay Sarolta mosolyogni próbál. Lehet, hogy Mádl Ferenc megkegyelmez a 120 milliós csalás miatt elítélt énekesnőnek? Akik nem adják fel, újra építhetik önmagukat a börtönben -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!