Hírek

2005.07.14. 00:00

Sorsára hagyták a csarnokot

Bár húsz évre terveztek, három év után búcsút vett a Papp László Sportarénától a francia Bouygues. A cég a veszteségek miatt mondott le az üzemeltetésről. A csarnokot átmenetileg tulajdonosa, a magyar állam üzemelteti. Az épületben mindössze tíz alkalmazott lézeng.

Kiss Gergely– Körmendi Gábor

Három év után bedobta a törülközőt a francia Bouygues tulajdonában lévő Aréna Üzemeltető Rt. A Papp László Sportaréna építői ugyan húsz esztendőre kapták meg az üzemeltetői jogokat, de számításaik nem jöttek be. Veszteségük nagyobb volt a vártnál. – A szerződés közös megegyezés alapján szűnt meg. Csendben elváltak útjaink, egyik félnek sincs a másik felé anyagi kérése – mondta a Reggelnek Ábrahám Attila sportot felügyelő államtitkár. Az átmeneti időszakban Szutrély Gergő, a francia cég magyarországi képviselője felel a működtetésért. Ő azt mondja, hogy miután a Bouygues az öszszes alkalmazottját elbocsátotta, csak a minimális szolgáltatásokat tartják fenn. A lekötött rendezvények megtartását azonban nem fenyegeti semmi. Sem az augusztusi Marilyn Manson-koncert, sem a szeptemberi birkózó-világbajnokság nem marad el. Októberre pedig pályázat útján talán megtalálják az új üzemeltetőt.

A francia cég úgy vonul ki az üzemeltetésből, hogy arról előnyösnek tűnő szerződést kötött az Orbán-kormánnyal. Hivatalosan 26 milliárdért építette meg a csarnokot és környezetét, és 20 évre megkapta az üzemeltetési jogokat is. Ennek fejében 2,2 milliárd forintot a francia cég „fektetett be”, más értelmezés szerint ennyi árkedvezményt adott. A Bouygues-nak ezután évi 40 millió forint bérleti díjat kellett fizetnie, ennél többet pedig csak akkor, ha az üzemeltetés elér bizonyos nyereséget. Ennek ellenőrzésére az üzemeltetési szerződés szellemében a magyar állam egy igazgatósági és egy felügyelőbizottsági tagot delegálhatott volna a francia tulajdonú üzemeltető cég menedzsmentjébe. Ehelyett az állam inkább azzal a jogával élt, hogy bármikor betekinthetett a cég könyvelésébe. A betekintések során az „állami szem” nem látott nyereséget a cégnél, látta azonban, hogy valamelyest nőnek a bevételek, és egyre több az arénában a rendezvény, tehát látszólag beindult az üzlet.

Az aréna nagytermét, ahová maximum 12 500-an férnek be, napi hatmillió forint + áfáért lehetett kibérelni. A bérleti díj befolyt ugyan az üzemeltetőhöz, de abból kellett fedezni a rezsit. Megtudtuk, ha teljes kapacitással dolgoznak, például egy könnyűzenei koncerten működnek az épület klímaberendezései, akkor csak a villanyszáma mértéke meghaladja a másfél-két millió forintot. Információnk szerint a veszteséges üzemeltetéshez a francia cég tapasztalatlansága vezetett. A hétköznapok emiatt az állam és az üzemeltető közötti vitáktól voltak hangosak. – Az állam nevében másfél éve folyamatosan kifogással éltünk az üzemeltetéssel kapcsolatosan – mondta lapunknak Görözdi György, a területet felügyelő miniszteri biztos. Kiderült például, hogy az állami ingyennapok sincsenek teljesen ingyen. Az üzemeltetési szerződés ugyanis az állam számára fenntartott 26 ingyenes napot. Erről egy miniszteri utasítás rendelkezik, és tartalmazza, hogy milyen időközönként kell a pályázatokat kiírni és elbírálni. Ingyenes napokra sportszövetségek és kulturális programok pályázhatnak, illetve évente két nap áll a három történelmi egyház rendelkezésére. A franciák egy-egy ilyen grátisz napon adtak ugyan 50 biztonsági őrt, de ennyi ember kevés egy többezres rendezvény biztosítására. A vita akkor folytatódott, amikor kiderült, hogy az arénában csak az üzemeltető által megjelölt biztonsági szolgálat dolgozhat. Tehát hiába tudott volna a programszervező olcsóbb biztonságiakat szerződtetni, az üzemeltető ezt nem hagyta jóvá. Ugyanez volt a helyzet a büfék kapcsán is. Csak a franciák által jóváhagyott cég árulhatott szendvicset és üdítőt az általuk szabott áron. Ez akkor volt hátrányos, amikor egy állami rendezvény alkalmával kispénzű emberek előtt nyíltak meg az komplexum kapui. Értetlenséget okozott, hogy a jegyforgalmazást kizárólag egy cégen, a Ticket prón keresztül lehetett bonyolítani. Ez több jelentkezőt elriasztott. Panaszaikkal ők is a tulajdonos magyar államhoz fordultak.

A nézeteltérések végül oda vezettek, hogy már a kormányzat érvelt az üzemeltetési szerződés felmondása mellett. A vita oka Görözdi György miniszteri biztos szerint az volt, hogy a korábbi kormányzati ciklusban kötött üzemeltetési szerződés több pontja nem volt világos. Az Aréna Üzemeltető Rt. végül június végén adta át az épületet a Nemzeti Sporthivatalhoz tartozó Rendezvénycsarnok Rt.-nek. A Nemzeti Sporthivatal tájékoztatása szerint augusztus elejére írják ki a pályázatot az új működtető kiválasztására, és szeptember végén pont kerülhet az ügy végére. Valószínűleg az eddigi huszonhat ingyennap helyett harmincat kér majd az állam. A működtetésből befolyó összeget az NSH a magyar sport támogatására fordítja.

2000. május 23.: az Országgyűlés elfogadja a BS újjáépítésével kapcsolatos törvényjavaslatot. Az SZDSZ nem támogatta a jogszabályt: szerintük ugyanis az arról szól, hogy mely törvényeket kell betartani és melyeket nem.

2000. november 23.: az Ifjúsági és Sportminisztérium bejelenti: a francia Bouygues konzorciummal közösen építi fel az állam az új csarnokot.

Határidőként 2002. augusztus 31-t jelölik ki.

2001. február 27.: megkezdődik a BS lebontása.

2001. augusztus 23.: Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter leteszi a Budapest Sportaréna alapkövét. Az átadás határidejét 2002. december 15-re módosítják.

2002. november 26.: Szerkezeti problémák miatt vissza kell bontani a csarnok tetőszerkezetét: repedéseket találtak rajta a szakemberek. A munkálatokat lassítja, hogy a szakértők sporttechnológiai hiányosságokat is észleltek, amelyeket szintén javítani kell, nélkülük a csarnok nem adhatna otthont sporteseményeknek. Az új határidő 2003. március 15.

2003. február 24.: az épület átvételét megtagadja a sporttárca. Deutsch Tamás korábbi és Jánosi György akkori tárcavezető vitába keverednek az épület körüli botrányokkal kapcsolatban. Jánosi szerint nincs tisztázva, mit lehet követelni az építő francia cégtől, elődje rossz szerződést kötött.

2003. március 13.: ünnepélyesen megnyitják a Budapest Sportarénát. A munkálatok az utolsó pillanatig folynak, az épületben számtalan kisebb hiba maradt, melyeket folyamatosan javítanak.

2004. május 28.: Papp László háromszoros olimpiai bajnok nevét vette fel a Budapest Sportaréna. A kormány ingyenes napjain tartott legutóbbi rendezvények Junior Judo-világbajnokság 2004. okt. 14.-17. 4 nap

Teremlabdarúgó-bajnokság 2005. január 16. 1 nap

Jótékonysági gála a szökőár-károsultakért 2005. február 6. 1 nap

Táncháztalálkozó és kirakodóvásár 2005. április 2–3. 2 nap

„Xtreme” Sportsziget 2005. június 11–12. 2 nap A Papp László Sportaréna esti fényben. A veszteséges üzemeltetéshez a kormány szerint a francia cég módszerei vezettek. A hétköznapok az állam és az üzemeltető közötti vitáktól voltak hangosak. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!