Sokszínű alkalmi munka

[caption id="" align="alignleft" width="308"] Fűnyírás feketén? A munkaügyi ellenőrök vajon hogyan jutnak be a magánkertekbe? Szakértők szerint legalábbis aggályos a helyszíni vizsgálat e módja.
[/caption]Augusztus elsejétől új alkalmi munkavállalói (am-) könyv kerül forgalomba, a jelenlegiek az év végéig még alkalmazhatók. A könyvben a fehér, a kék vagy a zöld színű oldalon kell regisztrálni a munkavégzést, attól függően, hogy az alkalmazó vállalkozás, magánszemély, mezőgazdasági foglalkoztató. A fehér oldalakra a vállalkozásoknak kell bejegyezniük a munkavégzést, ez tulajdonképpen egynapos munkaszerződés, ha a cég és a dolgozó is aláírja az am-könyvet. Egy cégnél egyszerre maximum öt napot dolgozhat az alkalmi munkás. A szabályozás meghatározza, hogy ugyanannál a cégnél egy hónap alatt mindössze 15 napot dolgozhat az am-könyves, egy éves időtartamban 90 nap a maximum. Más a helyzet, ha a dolgozó több vállalkozásnál is tevékenykedik, így ugyanis 120 napot dolgozhat összesen. A kék színű oldalt a háztartási alkalmazottaknak vagy azoknak kell használniuk, akik kiemelten közhasznú szervezetnél vállalnak ideiglenes állást. Itt ha három vagy ennél több munkáltatóval áll kapcsolatban az am-könyves, akkor akár 200 napra is álláshoz juthat. Ha az alkalmi poszthoz jutó mezőgazdasági idénymunkát végez, akkor a zöld színű oldalt kell kitölteni. Az augusztus elsején életbe lépő szabályozó értelmében itt egy hónap alatt már nemcsak 15 napot dolgozhat valaki, hanem több időt is – feltéve, hogy a foglalkoztató biztosítja számára a kötelező pihenőidőt.

A háztartási alkalmazottak legális foglalkoztatásának ösztönzése érdekében még adókedvezményt is igénybe vehetnek a magánszemélyek az általuk vásárolt közteherjegy után. Az szja-törvény módosítása értelmében ugyanis az összevont adóalap adója csökkenthető, ha a magánszemély alkalmi munkavállalói munkakönyvvel foglalkoztat munkavállalót (kertészt, takarítónőt, magántanárt, stb). Az augusztus elsejét követően megvásárolt közteherjegy értékének 75 százaléka számolható el adókedvezményként, de csak abban az esetben, ha a magánszemélynek erről számlája van. A postán különböző címletekben vásárolható közteherjegyről a magánszemélynek számlát kell kérnie, azt megőriznie, s a 2005. évről készített adóbevallásában visszamenőleg számolhatja el a kedvezményt. A magánszemély így az általa megvásárolt közteherjegy értékének 75 százalékával csökkentheti fizetendő adóját.

A háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánszemélynek ezenkívül adminisztrációs kötelezettségei is vannak: az általa alkalmazott munkavállalókról részletező nyilvántartást kell vezetnie. Ennek tartalmaznia kell a munkavállaló természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét, az alkalmi munkavállalói könyv sorszámát, a kifizetett munkadíj összegét, az alkalmi munkavállalói munkakönyvben érvényesített közteherjegy értékét, valamint a munkavállaló aláírását. Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek szintén csak a 2005. augusztus elsejét követően megvásárolt közteherjegyek értékének összegét érvényesíthetik költségként.

Az új szabályok hatálybalépése azt is jelenti, hogy a munkaügyi ellenőrök és az adórevizorok ellenőrizhetik, a magánszemélyek legálisan foglalkoztatnak-e a háztartásukban házvezetőnőt, takarítót, kertészt. Már csak az a kérdés, hogy az ellenőrök ilyen célból bejuthatnak-e a magánlakásokba? Szakértők szerint ugyanis ez aggályos. A szabályozás „fonákságára” utal az is, hogy miközben manapság egy takarítónőnek egész napra 5-6 ezer forintot is fizetnek, alkalmi munkavállalói könyvvel legfeljebb 4 600 forint lehet a napidíj. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy augusztustól a nappali tagozatos diákok is vállaljanak így időszakos munkát.