Gubás Gabi és Az égő zsiráf fiókjainak titka

– Legnagyobb hatást rám eddig Salvador Dali művészete és egyénisége tette. Borzongok, amikor nézem képeit, lebilincsel formavilága és a mögötte rejlő irtózatos mélység – mint egy vallomás, olyan Gubás Gabi (31) hangjának őszinte árnyalata. Így csak a hitelesen befogadó beszél. – Kisgyerek voltam, amikor egy művészeti albumban megláttam Az égő zsiráf című festményt. Ettől kezdve nem tudtam szabadulni Dalitól, beleástam magam párját ritkító, rendkívül egyedi, határtalan képzelettel megáldott álomvilágába. Először mint különlegességet szemléltem, majd ahogy „kapargattam” a felszínt, feltárult előttem a csoda. Aztán  belemerültem Dali világába, megismertem élettörténetét.

A művészi útját kereső Salvador Dali (1904–1989) és a kibontakozó szürrealizmus 1927-ben találkozott. Első kiállítását 1929-ben André Breton, a szürrealizmus pápája nyitotta meg Párizsban. Az álom és valóság határait feszegető művészi módszerről így vall Dali: „Ami a festészetet illeti, minden vágyam, hogy a konkrét ésszerültlenség képeit valami mindent elsöprő, pontosságra törekvő dühvel ragadjam meg a maguk anyagiságában.” Kalandos élete, sokfelé ágazó művészete sűrősödik ebben a hitvallásban. Az égő zsiráf (1940) groteszk, már-már horrorisztikus nőalakja és a háttérben lángoló zsiráf a képzettársítá-
sok özönével árasztja el a befogadót. – Nagyon fontos, hogy a nő lába teli van fiókkal. Ezt a fiókos motívumot, Dali több művén is látni. Freud hatását érezni: a titkos fiókok zárva vannak, kulcsa hozzá csak a mélylélektannak van.

Játsszunk el egy gondolattal. Csoda folytán Gabi hálószobájának falán lángol a zsiráf. – Dali eléri azt, amit akar: felzaklat és belső kutatásra késztet. Hihetetlenül erős feszültség vibrál a képen… Boldog lennék, ha együtt lakhatnék vele, de a hálószobámba inkább egy Rembrandt-művet kívánnék. A fény- és árnyékhatás utolérhetetlen mesterének világa megnyugtat és álomba ringat.