KINCSEK A FOLYÓK, TAVAK MÉLYÉN

[caption id="" align="alignleft" width="307"] Nemrég a Balatonból sikerült egy különleges leletet kiemelni. A második világháborúban lelőtt orosz harci repülőt igen bonyolult művelettel emelték ki a tóból.
[/caption]– Mivel a kereskedelem és az utazás a vasút kiépüléséig a folyókon, tavakon volt a leggyorsabb, rengeteg tárgyi emlék van a hazai vizek alatt is – mondja Tóth János Attila, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főosztályvezetője, gyakorló régész-búvár. A hazai vizek, elsősorban a Dráva, a Tisza, a Maros, a Rába, de a leghosszabb európai vízi út, a Duna is forgalmas folyószakaszok voltak már az ókorban is. A hazai víz alatti feltárások története azonban meglehetősen rövid múltú, mivel a munka alig három éve, 2002-ben vett lendületet. Ezt megelőzően a nyolcvanas években történt merüléseken kívül nem zajlott kutatás a vizek mélyén. A feltárásokat jelentősen nehezíti, hogy a régészet e válfaját a költségvetés egyetlen forinttal sem támogatja. Elmozdulást a közelmúltban egy, az UNESCO által finanszírozott nemzetközi program jelentett – a nemzetközi szervezet százezer eurót különített el a víz alatti lelőhelyek feltárására, amelyben többek között szlovén és francia régészekkel vehettek részt a magyar kutatók. A munka a franciaországi Charente folyó felderítésével kezdődött meg. A búvárok ott tucatnyi hajóroncsot, cölöpépítményeket és sok középkori fegyvert találtak.

Magyarországon többek között a Mosoni-Dunában, egészen pontosan Kunszigetnél végeztek UNESCO-támogatással merüléseket a hazai régészek. E lelőhelyen római kori kikötőerőd maradványára bukkantak. A több száz méteres hosszúságban átkutatott folyószakaszon nem csak őrtornyok csonkjait, hanem hosszan húzódó rakpartmaradványokat is találtak. De nem csupán épületek kerülnek a régészek látóterébe: 2003-ban szintén leletritkaságot, egy fatörzsből kifaragott, úgynevezett bödönhajót sikerült Harta község mellett a Dunából kimenteni. A mintegy nyolc méter hosszú vízi jármű vélhetően a 18. században készülhetett.

A víz alatti feltárások munkálatai jelentősen eltérhetnek a szárazföldi régészek tevékenységétől. Mivel ugyanis a víz alatti költségek az egekbe szökhetnek egy-egy feltáráskor, rendkívül ritkán emelnek ki tárgyakat a víz alól – legtöbbször mindössze regisztrálják és megerősítik a lelőhelyeket a kutatók.

[caption id="" align="alignleft" width="276"] A tengeren dolgozó búvárok műkincseket, városrészeket is találtak már
[/caption]A folyókban, tavakban általában speciális leleteket találnak a régészek: a hajózás, a kereskedelem emlékei, a hajózáshoz kapcsolódó épületek romjai mellett a víz gyakran a tárgyak, fegyverek fából készült részeit is megőrzi: ez a szárazföldi leleteknél sosem fordul elő.^Magyarország folyóvizein a régmúltban több ezer vízimalom működött, ezek romjaira is rábukkantak már a hazai kutatók. Ókori bronzkincset nemegyszer kifejezetten a víz alá helyeztek el: a gázlók környékén kultikus célból kerültek fémtárgyak, ötvösmunkák a folyókba.

Idehaza eddig még csak véletlenszerűen kerültek elő jelentősebb értékek a folyamokból: így például egy római kori, aranyból és drágakövekből készült sisakot fordított ki a Dunából a hetvenes években egy kotrógép Budapesten. A hazai vizekben zajló kutatást ugyanis jelentősen nehezítik a körülmények: nagy a sodrás, kifejezetten roszszak a víz alatti látási viszonyok.

Ugyanakkor a történelmi kincsek nemcsak a régészek, de gyakran a szó szoros értelmében a zavarosban halászó kincskeresők figyelmét is felkeltik. Bár világszerte gyakori, hogy kalandorok próbálják felderíteni a tavi, folyami lelőhelyeket, Magyarországon a fémdetektoros kutatás csak az utóbbi években „lendült fel”: gyakran külföldiek fosztogatják a hazai vizek mélyét. A közelmúltban a Kis-Balaton melletti Fenékpusztán próbáltak kincsvadászok római kori értékekre bukkanni. Pedig nem árt tudni: Magyarországon minden régészeti feltárás, így az ilyen „kincsvadászat” is engedélyhez kötött. Minden régészeti érték, amit a földben vagy a víz alatt találunk, az állam tulajdona. A leleteket vagy a területileg illetékes megyei múzeumban, vagy a helyi jegyzőnél kell bejelenteni. A kincskeresés tilos, aki muzeális értéket kutat fel és vesz birtokba, bűncselekményt követ el.

2. Duna – A bölcskei szikla: A Dunában álló bölcskei szikláról azt derítették ki a régészek, hogy az valójában egy római kori erőd maradványa.

3. Tisza – Attila koporsója: A legenda szerint a Tisza őrzi a hun király, Attila hármas koporsóját. A temetést végző szolgákat íjászok végezték ki, hogy ne árulhassák el senkinek Attila sírjának helyét. Az elképzelést semmilyen tudományos kutatás sem támasztja alá.

4. Balaton – Eltűnt városok: Több elveszett települést említenek a mai Balaton területén a források: így például a mai napig nem találták meg a kutatók a tihanyi apátsághoz tartozó Losta nevű falut. Kétszáz éve az örvényesi öbölben alacsony vízállásnál falak bukkantak ki a vízből – a romok vélhetően római kori villák maradványai.

Elsősorban az a jellemző, hogy a vizek második világháborús fegyver- és repülőgép-maradványokat rejtenek: a világégés idején az ország légterében meglehetősen sok ütközet zajlott. Egyes becslések szerint közel kétezer repülőgép zuhanhatott le Magyarország teljes területén, ezek egy része tavainkban, folyóinkban landolt.

A magyar repülőgéproncs-kutatók hivatalos honlapja szerint a leletek megmaradása szempontjából külön jelentősége van annak, hogy a lezuhanó gépek hová hullottak. Ennek megfelelően például az állóvízi nádasokban talált roncsokon a beütött és felfestett jelzések meglehetősen jó állapotban maradtak meg. De nem csupán repülőroncsokra, hanem második világháborús lőszerre, bombára szintén bukkantak már az iszapban.

Tibay Gábor Aranyat, városokat őriznek a hazai vizek 1. Duna – Mária királyné hajói: 1526-ban süllyedt el a királyi udvar kincseit szállító flotta néhány hajója a Dunakanyarban. Habsburg Mária királynő Bécsbe akarta menekíteni a kincstár egy részét, Visegrádnál azonban elsüllyesztették hajóit.

2. Duna – A bölcskei szikla: A Dunában álló bölcskei szikláról azt derítették ki a régészek, hogy az valójában egy római kori erőd maradványa.

3. Tisza – Attila koporsója: A legenda szerint a Tisza őrzi a hun király, Attila hármas koporsóját. A temetést végző szolgákat íjászok végezték ki, hogy ne árulhassák el senkinek Attila sírjának helyét. Az elképzelést semmilyen tudományos kutatás sem támasztja alá.

4. Balaton – Eltűnt városok: Több elveszett települést említenek a mai Balaton területén a források: így például a mai napig nem találták meg a kutatók a tihanyi apátsághoz tartozó Losta nevű falut. Kétszáz éve az örvényesi öbölben alacsony vízállásnál falak bukkantak ki a vízből – a romok vélhetően római kori villák maradványai. Repülők, fegyverek a Balatonban A fémdetektoros kutatás legális fajtája a roncskeresés: a közelmúltban a Balatonból sikerült különleges leletet, egy, a második világháborúban elsüllyedt orosz harci repülőt, egy IL–2 Sturmovik kétüléses harcigépet kiemelni. Találtak harcirepülő-maradványokat a Velencei-tóban és a Dunában is.

Elsősorban az a jellemző, hogy a vizek második világháborús fegyver- és repülőgép-maradványokat rejtenek: a világégés idején az ország légterében meglehetősen sok ütközet zajlott. Egyes becslések szerint közel kétezer repülőgép zuhanhatott le Magyarország teljes területén, ezek egy része tavainkban, folyóinkban landolt.

A magyar repülőgéproncs-kutatók hivatalos honlapja szerint a leletek megmaradása szempontjából külön jelentősége van annak, hogy a lezuhanó gépek hová hullottak. Ennek megfelelően például az állóvízi nádasokban talált roncsokon a beütött és felfestett jelzések meglehetősen jó állapotban maradtak meg. De nem csupán repülőroncsokra, hanem második világháborús lőszerre, bombára szintén bukkantak már az iszapban. Nemrég a Balatonból sikerült egy különleges leletet kiemelni. A második világháborúban lelőtt orosz harci repülőt igen bonyolult művelettel emelték ki a tóból. A tengeren dolgozó búvárok műkincseket, városrészeket is találtak már -->