Fondorlat áldozata az egyetem?

[caption id="" align="aligncenter" width="350"] Az egyetemi vizsgálat nem igazolta, hogy bárki is szerveket csempészett volna ki az anatómiai intézetből. Egy boncmester kétségkívül hibázott.
[/caption]Lezárult a vizsgálat, nem találtak jogsértést a Debreceni Egyetem vizsgálóbizottságának tagjai az anatómiai intézetben. A vizsgálat megállapította, hogy az emberi szervek, preparátumok, boncolásra felajánlott testek kezelése megfelelt a jogi és etikai normáknak. Kiderült: nincs semmi arra utaló jel vagy bizonyíték, hogy a bonctermekből bármilyen emberi tesztrész vagy tartósított szerv kikerült volna. Az egyetem birtokában lévő preparátumok ugyanis évekre visszamenőleg hiánytalanul megvannak, a leltár semmilyen hiányt nem mutatott. Egyesek azt sem tartják lehetetlennek, hogy nem is Debrecenből származnak a norvég tévéadásban bemutatott szervek. Az események fényében a Debreceni Egyetem fontolgatja, hogy feljelentést tesz a norvég TV2 ellen.

Mindeddig egyetlen olyan diákot sem találtak az intézményben, aki bevallottan részt vett volna a bonctermi szabálytalanságokban. A Reggelnek Paragh György, az egyetem orvoskarának dékánja elmondta, egy névtelen feljelentő két diákot résztvevőként nevezett meg. E hallgatók a vizsgálat során azonban tagadták, hogy közük lenne az ügyhöz.

Az is bebizonyosodott, az egyetem egyik boncmestere valóban megengedte a hallgatóknak, hogy a boncterembe használati időn kívül bejárjanak. Ezt maga a boncmester is elismerte, azt azonban tagadta, hogy ezért pénzt fogadott volna el. Az egyetem fegyelmi vizsgálatot indított munkatársa ellen, ezt azonban a szintén folyamatban lévő rendőrségi nyomozás idejére felfüggesztették. A boncmestert az éjszakai esetek miatt egyébként többször figyelmeztette Antal Miklós, az anatómiai intézet korábban szintén felfüggesztett, majd tegnap állásába visszahelyezett igazgatója.

Az egyetem sajtótájékoztatóján a külföldi hallgatókat képviselő Ramzi Azbarga, a Külföldi Orvostanhallgatók Egyesületének elnöke elmondta, a norvég tévések több medikust is rá szerették volna bírni arra, hogy szerepeljenek riportjukban, azaz csempésszenek ki emberi szervet a kamera előtt. Mindezért – úgy tudjuk – fejenként 30 ezer forintot kaptak volna. Az egyetemi hallgatói szervezetek elhatárolódtak a történtektől.

A Reggelnek Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára elmondta, a tévériport születésével kapcsolatban nem akar felesleges találkozásokba bocsátkozni, azt azonban furcsállja, hogy megszülethetett és ilyen módon látott napvilágot a riport. A kamarai főtitkár szerint a debreceni egyetem belső szabályzata megfelelően kezeli a szervkezeléssel és boncolásokkal kapcsolatos kérdéseket. Mindenesetre úgy véli, az anatómiai intézetben történt eseményekből a kelleténél jóval jelentősebb ügyet csinált a média.

Tárcák: nincs kapcsolat

Rácz Jenő egészségügyi miniszter korábban egyenesen hullarablónak nevezte az ügyben tevőlegesen részt vevő diákokat, hozzátéve azt is, hogy az emberi testet nem tisztelő diákokból ne lehessen orvos. Lapunknak a szaktárcánál elmondták, hivatalos tárcaszintű kapcsolatfelvétel még nem történt a debreceni esettel kapcsolatban. Arra a kérdésünkre, hogy elképzelhetőnek tartja-e a tárca, hogy provokációs céllal készültek a tévéfelvételek, lapzártánkig nem érkezett válasz.

a magyar orvosi diplomához etikai alkalmasságot igazoló dokumentumot kellene csatolni. Angsar Gabrielsen egészségügyi miniszter két alkalommal nyilatkozott az ügyben, mindkétszer visszafogottan. A tárcavezető úgy vélte, a magyar hatóságok vizsgálatai megfelelőek. Hasznosnak tartaná azonban, hogy valamennyi külföldön végzett orvossal praxisuk kezdetén ismertessék a norvég etikai normákat.

A boncolási ügynek óriási sajtóvisszhangja volt Norvégiában. Lényegében minden újság és tévétársaság foglalkozott az esettel. Lapunknak Kuti László, az oslói magyar nagykövetség sajtóattaséja elmondta, a bulvársajtó az eset hátborzongató voltát emelte ki: a lapok először „vásárolható emberi testrészekről” cikkeztek. Kérdésünkre elmondta ugyanakkor, a közvélemény a debreceni esetet nem vetítette ki a teljes magyar orvosképzésre, mint ahogy az sem merült fel a helyi nyilvánosságban, hogy a magyar orvosképzés ne lenne megfelelő.

A Norvég Orvosi Kamara ugyanakkor felvetette, hogy

a magyar orvosi diplomához etikai alkalmasságot igazoló dokumentumot kellene csatolni. Angsar Gabrielsen egészségügyi miniszter két alkalommal nyilatkozott az ügyben, mindkétszer visszafogottan.

A tárcavezető úgy vélte, a magyar hatóságok vizsgálatai megfelelőek. Hasznosnak tartaná azonban, hogy valamennyi külföldön végzett orvossal praxisuk kezdetén ismertessék a norvég etikai normákat. Az egyetemi vizsgálat nem igazolta, hogy bárki is szerveket csempészett volna ki az anatómiai intézetből. Egy boncmester kétségkívül hibázott. -->