Hírek

2005.04.20. 00:00

Kocsiba ülünk mindenáron

Órákat töltünk dugóban az autónkban. Idegeskedünk, szívjuk a kipufogógázt. Buszra, villamosra egyre kevesebben ülünk. A tömegközlekedés fejlesztése rendre elmarad.

Horváth K. József

Hende István (50) árukézbesítő tíz éve nem ült metrón. Mindenhova kocsival jár, nemcsak a munkájához használja. – Érden lakom, autóval egyszerűbb bejárni Budapestre. Így viszont reggel és este ott veszteglek a kocsisorban, a bűzben. Ha távolsági busszal mennék, át kéne szállni, meg egységes bérlet sincs. A (P+R Parkolj és Utazz!) megoldást szívesen használnám. Olcsóbb is lenne, meg egészségesebb is, de nincs olyan őrzött parkoló, ahol biztonságosan lerakhatnám a kocsimat, amíg napközben dolgozom.

Az árukézbesítő problémája tipikus. Az érdiek tömegesen dolgoznak Budapesten. A távolsági buszok pedig szinte minden napszakban zsúfoltak, a menetrendszerű járatokra sokat kell várni. Ezért még ha drága is – a mindennapos ki-be járás esetén havi 40 ezer forint csak a benzin – sokan választják az autót.

A legfrissebb adatok megdöbbentőek. Ezek szerint Budapesten is egyre kevesebben közlekednek busszal, villamossal, metróval, s mind többen ülnek személygépkocsiba, hogy munkába, s onnan haza utazzanak. Az autóhoz annak ellenére ragaszkodik a többség, hogy általában lassabban ér vele célhoz, és az egészségkárosodás veszélye is hihetetlenül nagy. Csaba László közgazdász, egyetemi tanár nem lepődik meg az adatokon. Ő is azt tapasztalja, hogy aki teheti, kerüli a metrót, és a BKV más járatait.

– A közlekedési vállalat évtizedek óta kevés pénzt költhet fejlesztésre, s a politika is csak beszél a szükséges változtatásokról. Ahol folyamatosan költenek közlekedésfejlesztésre, ott kisebb a probléma. A nemzetközi irányok azt mutatják, hogy a személygépkocsik száma tovább fog nőni nálunk is. Valószínűsíthető, hogy a metróhálózat, a Parkolj és Utazz! (P+R) rendszer és a gyorsforgalmi úthálózat továbbfejlesztése nélkül tíz éven belül moccanni sem lehet majd Budapest belsejében, annyi lesz a kocsi. S óriási a levegő- és zajterhelés.

Nálunk a legdrágább

Ahogy Magyarország fejleszt metrót, az a legdrágább módszer – jegyezte meg Ruppert Lászó, a Közlekedéstudományi Intézet ügyvezető igazgatója. Tíz-tizenöt évig semmi, aztán újból nekifogunk. Közben eldobjuk az alagútfúró pajzsokat, szélnek eresztjük az embereket, majd felvesszük.

Sok bajt okoz a zaj

A por, a kipufogógáz és a széntüzelés égésterméke mellett a zaj károsítja leginkább a közlekedők egészséget – mondja Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgatóhelyettese. Alvászavarokat, kommunikációs zavarokat, tanulási problémákat idéz elő.

Horváth K. József Nálunk a legdrágább Ahogy Magyarország fejleszt metrót, az a legdrágább módszer – jegyezte meg Ruppert Lászó, a Közlekedéstudományi Intézet ügyvezető igazgatója. Tíz-tizenöt évig semmi, aztán újból nekifogunk. Közben eldobjuk az alagútfúró pajzsokat, szélnek eresztjük azembereket, majd felvesszük. Sok bajt okoz a zaj A por, a kipufogógáz és a széntüzelés égésterméke mellett a zaj károsítja leginkább a közlekedők egészséget – mondja Páldy

Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgatóhelyettese. Alvászavarokat, kommunikációs zavarokat, tanulási problémákat idéz elő. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!