Esőtámasztás varázslat nélkül

Repülőgépek és rakéták ezüstjodid-kristályokkal szórják a kövér felhőket, hogy eleredjen az eső szárazság idején. A módszert 1946-ban New Yorkban találták ki, úgyszólván véletlenül. Azóta az USA-ban, Argentínában, Kínában, Indiában, Oroszországban és Ausztráliában alkalmazzák nagy méretekben. Pedig felhőmagvasításal csak a már meglévő felhőkből lehet kicsikarni csapadékot. Kínában például szinte állandóan bombázzák a felhőket. Évente átlagosan négyezer rakétavetővel, hétezer gépágyúval és sok-sok repülőgéppel 35 ezer ember fáradozik az esőcsináláson. Ennek összköltsége 2003-ban 49 millió dollár volt. Noha a felhőmagvasítás rendkívül elterjedt módszer a világon, tudományosan bizonyítani csupán nemrég sikerült. Egy dél-afrikai kutatócsoport öt éven át vizsgálta radarokkal a felhőmagvasítás hatékonyságát. Arra jutottak, hogy az eljárás hatvan százalékkal növeli az esőcseppek képződését.

Az ivóvíz az egyik legbecsesebb kincs a Földön. Hamarosan akár háborúk is kitörhetnek miatta. Ezért az egész emberiség számára életbevágó a mesterséges csapadékkeltés tökéletesítése. De sajnos fennáll a veszély, hogy a felhőmagvasítás pusztító fegyverré válik. Az amerikai légierő már tíz éve kijelentette: „A 21. században az időjárásmódosítás lesz a legnagyobb fegyverünk.”

Május elsejével indul a jégeső-elhárítás

Méregdrága volta miatt idehaza csapadékképzésre nem alkalmazzák a felhőmagvasítást. Jégeső-elhárításra viszont igen. A pécsi székhelyű Nefela Egyesülés talajgenerátorai minden évben május 1-jén kezdik meg működésüket. A légkörbe bocsátott ezüstjodid-kristályok révén jóval kisebb jégdarabok keletkeznek a felhőkben, így elkerülhető a jégverés. A Somogy, Tolna és Baranya megyére kiterjedő rendszer üzemeltetése évente több mint százmillió forintba kerül. De megéri, mert évente legalább másfél milliárd forintos kár előzhető meg.