Hírek

2005.03.17. 00:00

Japán újrafegyverkezik

Katonailag is meghatározó hatalom kíván lenni Kelet-Ázsiában a Felkelő Nap országa. Támogatja ebben az Egyesült Államok is.

Csák Elemér

Lázasan dolgoznak Tokióban az 1946. évi alkotmány átalakításán. Elsősorban a 9. cikkelyt kell törölni, amely még azt is megtiltja Japánnak, hogy erő-vel fenyegessen meg valakit.
A hadsereg az eddigi alaptörvény szerint kizárólag önvédelemre vethető be.
Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök megígérte, hogy Japán hamarosan „normális” országgá válik. Ez azt jelenti, hogy a világ második gazdasági hatalma marad, amely tagja lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának, s ennek megfelelő katonai erővel is rendelkezik. Az ország újrafegyverkezésének tervét a kormányfő a múlt év decemberében hirdette meg; eszerint Japánnak a szovjet veszély megszűnte után „az atombombával rendelkező ellenséges szomszédok” miatt kell aggódnia. Nyilvánvaló, hogy Kínáról és Észak-Koreáról van szó. Japán valójában akkor kezdett fegyverkezni, amikor 1998 augusztusában kétlépcsős rakétát próbált ki, s az átrepült az ország fölött  – állapítja meg a Panorama című lap.
Az Egyesült Államoknak jól jönnek Tokió nagyhatalmi törekvései, mert reményei szerint ellensúlyozzák a térségben Kínát. A nagy kérdés az, hogy az az ország, amelyre ledobták az első atombombákat, belép-e valaha a nukleáris klubba. Amennyiben Japán globális hatalommá válik, a lépés szinte elkerülhetetlen.

Nyugalomra intett

Az atombombáról szóló észak-koreai bejelentés ellenére a japán miniszterelnök nyugalomra intett. Koidzumi februári nyilatkozata azonban lehetett diplomáciai fogás is. Mindenesetre a politikus úgy vélte: nem kell elsietni a Phenjan elleni büntetőintézkedéseket. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a phenjani rendszert „a zsarnokság előretolt állásának” nevezte.

Az észak-koreai külügyminisztérium szóvivője szerdán nyilatkozatban követelte, hogy Rice kérjen bocsánatot Phenjantól. „Nem tudunk visszatérni a tárgyalóasztalhoz, ha így neveznek bennünket” – jelentette ki.

A kínai kártya

A pekingi sajtó a japán militarizmusról cikkezik, s azokat

a kegyetlenkedéseket emlegeti fel, amelyeket a japánok a második világháborúban elkövettek. A fegyverkezés ellen szólnak a két ország lendületesen fejlődő gazdasági kapcsolatai is. A japán–kínai kereskedelmi forgalom tavaly 27 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Peking tavaly megelőzte Washingtont, s Kína lett Japán első számú gazdasági partnere. A hatalmi játszmában azonban jelentős érv, hogy Peking is fejleszti a saját haderejét, s ezért megemelte katonai kiadásait. A tokiói kormány szakértői szerint emiatt kockázatos övezetté váltak a Kelet-kínai-tenger vitatott hovatartozású szigetei, s az ott sejtett hatalmas földgázkészletek.

Katonai gépezet

A japán katonai gépezet átalakításának 2007 a határideje. Az új doktrina értelmében kevesebb harckocsit és repülőgépet állítanak hadrendbe, hogy pénzt takarítsanak meg. Fejlesztik ugyanakkor a műholdas hátterű légvédelmet és a rakétaelhárító rendszert. Külön keretből gondoskodnak a terrorelhárítás tökéletesítéséről. Japán már most is rendelkezik három olyan kémműholddal, amely főleg Észak-Korea légterét figyeli. Még az idén SM3 és Patriot Pac3 típusú rakétákat vásárolnak az Egyesült Államoktól. Ezek a korszerű fegyverek képesek befogni és megsemmisíteni repülés közben a támadó ballisztikus rakétákat. Valószínűsíthető, hogy Japán hamarosan bekapcsolódik a „csillagháborús” védelmi rendszerbe is.

Az észak-koreai külügyminisztérium szóvivője szerdán nyilatkozatban követelte, hogy Rice kérjen bocsánatot Phenjantól. „Nem tudunk visszatérni a tárgyalóasztalhoz, ha így neveznek bennünket” – jelentette ki. A kínai kártya A pekingi sajtó a japán militarizmusról cikkezik, s azokat

a kegyetlenkedéseket emlegeti fel, amelyeket a japánok a második világháborúban elkövettek. A fegyverkezés ellen szólnak a két ország lendületesen fejlődő gazdasági kapcsolatai is. A japán–kínai kereskedelmi forgalom tavaly 27 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Peking tavaly megelőzte Washingtont, s Kína lett Japán első számú gazdasági partnere. A hatalmi játszmában azonban jelentős érv, hogy Peking is fejleszti a saját haderejét, s ezért megemelte katonai kiadásait. A tokiói kormány szakértői szerint emiatt kockázatos övezetté váltak a Kelet-kínai-tenger vitatott hovatartozású szigetei, s az ott sejtett hatalmas földgázkészletek. Katonai gépezet A japán katonai gépezet átalakításának 2007 a határideje. Az új doktrina értelmében kevesebb harckocsit és repülőgépet állítanak hadrendbe, hogy pénzt takarítsanak meg. Fejlesztik ugyanakkor a műholdas hátterű légvédelmet és a rakétaelhárító rendszert. Külön keretből gondoskodnak a terrorelhárítás tökéletesítéséről. Japán már most is rendelkezik három olyan kémműholddal, amely főleg Észak-Korea légterét figyeli. Még az idén SM3 és Patriot Pac3 típusú rakétákat vásárolnak az Egyesült Államoktól. Ezek a korszerű fegyverek képesek befogni és megsemmisíteni repülés közben a támadó ballisztikus rakétákat. Valószínűsíthető, hogy Japán hamarosan bekapcsolódik a „csillagháborús” védelmi rendszerbe is. -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!