Uniós mozgósítás

[caption id="" align="alignleft" width="230"] A kormányzat szeretné elérni, hogy a jövőben több munkanélküli legyen hivatalosan nyilvántartva
[/caption]Bár sok még a bizonytalanság a részleteket illetően, az kijelenthető, hogy az idén Magyarországon jelentős európai uniós pénzforrás szolgálja majd a foglalkoztatottság növelését – mondta lapunknak Tóth László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. Jórészt ennek függvényében alakulhatnak a szabályozók is, amelyek a munkanélküliek, háztartásbeliek elhelyezkedését, illetve a szakmaváltásokat szolgálják.

Egy tavalyi törvénymódosítás segítette a pályakezdők, az ötven éven felüliek, illetve a gyesről, gyedről visszatérők elhelyezkedését azzal, hogy a munkaadónak megtérítette az utánuk fizetendő társadalombiztosítási járulék felét.

A munkáltatók egy évre a teljes bér 50–100 százalékát is megkaphatják az államtól, ha munkanélkülit alkalmaznak.
S az önkormányzatok is jelentős, a bér 70–90 százalékát kitevő állami támogatást kapnak, ha munkanélkülieket vesznek fel közmunkára.
Talán meglepő, hogy a tavalyi törvénymódosítások ellenére
31 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, s különösen az, hogy az elhelyezkedni nem képes diplomások száma pedig megduplázódott.

Ebből is érzékelhető – állítja Tóth László –, hogy nem csak az említett rétegek elhelyezkedési esélyein kell javítani. A foglalkoztatottság növelése érdekében valamennyi társadalmi csoport munkaerő-piaci helyzetén módosítani kell.

Ezek sorában elkerülhetetlen, hogy ösztönözzék annak a rétegnek a munkába állását, amely ma háztartásbelinek minősül. Jelenleg hazánkban legalább félmillió embernek nincs hivatalos jövedelme, s vélelmezhetően legfeljebb a feketegazdaságban dolgoznak. Az európai uniós pénzek döntő többségét arra kívánja felhasználni a munkaügyi kormányzat, hogy ezt a hatalmas társadalmi csoportot, amely a munkanélküliekkel együtt már csaknem egymillió embert jelent, mozgósítani tudja a munkaerőpiacon.

Nehéz újrakezdeni

A munkanélküliek csaknem fele, 45,6 százaléka tartósan munka nélkül maradt. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,6 hónap, vagyis csaknem másfél esztendő. Csökkent a munkanélküliség az idegenforgalom, az építőipar, az ingatlanforgalmazás és a pénzügyek területén, nőtt a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a textiliparban és a feldolgozóiparban.

Nem csak rajtuk múlik

A foglalkoztatás bővítése Magyarországon össztársadalmi feladat, a foglalkoztatáspolitikában ugyanis nem minden eszköz van a kormányzat kezében – mondta Csizmár Gábor kedden Szombathelyen. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint egy olyan gazdaságban, ahol 80 százalék a magántulajdon aránya nem kizárólag a kormányzaton múlik a foglalkoztatottság alakítása.