Megyeri révtől a paneltengerig

[caption id="" align="alignleft" width="300"] A víztorony a kerület egyik legszebb műszaki emléke. Sokan gyönyörködnek a még ma is impozáns látványban.
[/caption]A középkor hajnalán a mai Újpest északi részén Káposztásmegyer néven kisebb település állt. Történészeink úgy gondolják, a településen a honfoglaló fejedelem katonai kíséretéhez tartozó családok leszármazottai éltek. A Megyeri rév róla és a kék folyam jobb partján álló Békásmegyerről kapta nevét.

Maga az átkelő a szélesen hömpölygő, zátonyos, épp ezért könnyen leküzdhető Duna miatt került ide. Fontosságára jellemző, hogy Anonymus külön megemlékezett róla A magyarok cselekedete című művében. A falu egy 1377-es oklevél szerint Szendy István vajda birtoka, majd a 15. század közepén a Széchenyiek kezébe került. Tőlük Guti Országh László vette meg, aki 1486-ban Óbudai Kálmán Péternek zálogosította el. A török hódítás nyomán elnéptelenedett terület a 18. század elején a Károlyi család birtoka lett.

Az 1820-as évek végén Károlyi István a Rákospalotához tartozó pusztájából bérbe adta az úgynevezett István-hegyet, ahol a szőlőtermelő telepesek 1831-ben Újmegyer néven hegyközséget alapítottak. Mivel abban az időben jelentősen korlátozták a zsidók pesti megtelepedését, e közösség tagjai az új falucskában kerestek maguknak otthont. Emellett a mai Újpest területén csak a fóti uradalomhoz tartozó Káposztásmegyer-puszta volt lakott hely.

Az 1850-es években települtek ide az első bőr- és asztalosüzemek, a később nagyra nőtt Neuschloss-féle fakereskedés és a Wolfner bőrgyár. Egy 1870-es felmérés szerint közel tízezren éltek és dolgoztak itt. Pest és Újpest között 1866-ban indult meg a lóvasút. Mivel az 1873-as városegyesítés után nehezebb lett a budapesti gyáralapítás, az új üzemek előszeretettel költöztek az akkor még kevéssé lakott részekre, így Újpestre is. Az újpesti vasúti hidat 1896 novemberében adták át a forgalomnak.

Újpest igazi fénykora az 1890-es években kezdődött. Ekkortájt alapították a Mauthner bőrgyárat, a Lőwy parkett- és furnérgyárat, a Keleti és Murányi vegyészeti gyárat, a Baeder illatszergyárat. A múlt évszázad elején jelent meg a színen az Egyesült Villamossági Rt. Hét évre rá kezdett termelni Phőbus Villamossági Társaság, s ugyancsak ekkor épült föl a Leiner-féle sósavüzem, majd 1912-ben beindult a ma is működő Chinoin.

A két világháború között csak könnyűipari üzemek alakultak. A rendezett tanácsú város 1950. január elsején csatlakozott Budapesthez. A máig működő Újpesti Torna Egyletet 1885. június 16-án alapították. Pályáján olyan nevek rúgták a bőrt, mint Priboj István és Fogl II. Károly. De jelentős személyiségek dolgoztak a különböző szakosztályokban is. Így például Kabos Endre vívó, Halasy Olivér úszó és vízilabdázó. Az UTE labdarúgócsapata 1969 és 1975 között hétszer nyert magyar bajnokságot. Az 1922-ben felhúzott Megyeri úti stadion Hajós Alfréd tervei szerint készült.

A kerületben éppúgy található a belsőbb területeket idéző rész, mint modern lakótelep vagy kertváros. A váci vasútvonal mentén álló káposztásmegyeri lakótelepet 1982-ben kezdték építeni.
(Egy hét múlva az V. kerületet mutatjuk be.)

– Több mint 40 éve lakom a kerületben. Egy kertvárosi övezetben van a házunk, ahol saját gyümölcsfáink is vannak. A környék csendes, így otthon is tudok dolgozni. A közlekedés is kiváló. A Magyar Rádióban dolgozom, metróval fél óra alatt beérek a Kálvin térre.

Gácser Vera (33), meteorológus:

– Az elmúlt években költöztem vissza a kerületbe. Szeretek itt lakni, a gyerekkoromat is itt töltöttem. A kerület folyamatosan fejlődik. Szép lakóparkok épülnek, ugyanakkor megmaradtak a régi kertvárosi házak is. A Belvároshoz képest a forgalom is kisebb.

Dr. Kiss Edith (51), ügyvéd:

– Újpest egyáltalán nem hasonlít Budapest többi részéhez. Ez egy zártabb kerület, az emberek is jobban ismerik egymást. Itt születtem, máshol nem is szeretnék lakni. Tapasztalatom szerint itt a közbiztonság is jobb, ráadásul a parkolás sem kerül sokba.

Krajecz Balázs (23), gondnok:

– Sajnos itt is rengeteg a hajléktalan, akárcsak a Belvárosban. Ez komoly gondot jelent, amit a kerület vezetése nem hagyhat figyelmen kívül. Újpest előnye, hogy a lakótelepek között is számos zöldterületet találni. Nyugodtabb és csendesebb mint a Belváros.