Karácsony előtti várakozás

[caption id="" align="alignleft" width="129"] Balázs Orsi virágkötő a vevők ízlése szerint készíti el az adventi koszorút. Rózsaszínű és lila gyertya a hagyományos.
[/caption]Egyre zordabb az idő – a tél következik. A fagyokkal együtt beköszönt az advent (az Úr megérkezésének időszaka is). Holnaptól „hivatalosan” is kezdetét veszi az ünnepi készülődés. Az András-naphoz legközelebb eső vasárnaptól egészen december 24-ig, négy héten keresztül várjuk Jézus születését.
– Ez már 1500-1600 évvel ezelőtt is így volt, bár  másféle szokások kapcsolódtak akkoriban az ünnephez – kezdi Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa. Az 5–6. században szigorú böjtöt tartottak az emberek. Hetente háromszor koplaltak. Ez jelentette a testi-lelki felkészülést a karácsonyra. A 12–13. században éjféli harangszó jelezte az advent kezdetét. Falun napfelkelte előtt misére jártak a hívők. A 17. században a nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket és a zajos mulatságokat.
Az első adventi koszorút a 19. században készítette egy protestáns lelkész. Johann Heinrich Wichern egy fiúárvaházat vezetett Hamburgban. Az egyik terembe fából hatalmas csillárt ácsolt, és mindennap meggyújtott azon egy gyertyát, egészen karácsonyig – mondja a szakember.
1860-ban Berlin-Tegelben született meg a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék és 24 gyertya helyett csak négyet tűzzenek rá. A négy adventi vasárnap jelképeként. Magyarországon  a rendszerváltozás után terjedt el a szokás. Mára az ünnephez kötődő  hagyományok közül csak a koszorú maradt meg. A határon túli magyarok őrzik még a tradíciókat – zárja le Tátrai Zsuzsanna a rögtönzött történelemórát.

Meglepetést rejt az adventi naptár

A hónap másik fontos kelléke az adventi naptár. Egy édesanya találta ki a fia vigasztalására.

A gyermek naponta kérdezgette, hogy mennyit kell még aludnia, hogy megjöjjön a Jézuska. Anyja egy kartonból 24 ablakot vágott és minden ablakra egy bonbont akasztott. Az adventi naptár mélyén ma is valamilyen apró ajándék, édesség lapul.

A családok maguk készítik az adventi koszorút fenyőágból, fűzfavesszőből, mohából, szalmából vagy akár sült kelt tésztából

Tátrai Zsuzsanna kutatása szerint az adventi koszorút a legtöbben maguk készítik, csak az alapját vásárolják meg.

1. Fűzfavesszőből már nyáron különböző nagyságú alapot készíthetünk. Kört hajlítunk és egymáson átbújtatjuk a vesszőket. Ha kiszárad, nyers színű lesz, de piros, zöld, kék színűre is lehet festeni. Az alapkoszorút szalagokkal, örökzölddel lehet díszíteni.

2. A fenyőágból készített koszorúhoz ajánlott drótot használni, másképp nem lehet elég erősen összefogni a gallyakat.

3. A szalmakoszorú elkészítése a legkörülményesebb. Aki ilyet szeretne, annak érdemes nyáron a kalászosok szárából damillal megkötni az alapot. Később dekorálásnál nem okoz gondot a kellékek beszúrása. Igazán kedves ajándék a kelt tésztából készített adventi koszorú.

Számos népszokás kötődik adventhez

- Ebben az időszakban készültek a betlehemesek a karácsonyi kántálásra.

- A kántortanítók ilyenkor sütötték a karácsonyi ostyát, amelyet gyerekek osztogattak, és a karácsonyi vacsora részeként mézzel, fokhagymával és borral fogyasztottak.

- Karácsony előtti kilenc napon keresztül volt jellemző az úgynevezett szentcsalád-járás. A közeli rokonok felkeresték egymást a szent család képével.

- Az Alföldön a lányok a hajnali harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy mielőbb férjet édesgessenek magukhoz.

- Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, ezért kitűnő alkalmat adnak a varázslásra, jövendölésre. Katalin-naptól ez a férjjósló szokások időszaka.

- December 4-én, Borbála napján vágják a lányok a Borbála-ágat. Ha a cseresznye-, barack-, orgona- vagy mandulaág kizöldül, a következő évben megkérik a lány kezét.

- December 13-án, Luca napján a lányok 13 egyforma papírra 13 fiú nevét írják fel és mindennap tűzbe dobnak egyet. A karácsonyra maradt céduláról kiderül, ki lesz a lány férje.