Jól szerepelt az ExtremeRushon a nyárlőrinci labdarúgó

– Hol bukkant rá erre a nem mindennapi versenyre? 

– Az interneten fedeztem fel ezt a versenyt, és mivel már korábban is ki akartam magam próbálni egy ilyen megméretésen, így adódott a lehetőség és belevágtam. 

– Hogyan készült rá? 

– Ha őszinte akarok lenni, akkor azt mondom, hogy sehogy. De tényleg. Futni ugyan szoktam, és focizom is, mellette pedig konditerembe járok, így azért nem teljesen edzetlenül neveztem be. Mindig is tetszett az ilyen fajta verseny, gondoltam kipróbálom. 

– Milyen távot kellett teljesíteni a verseny során?

 – Két részből állt a verseny, mind a kettő egyéni indításos volt. Az elsőben nyolc kilométert kellett futni, amelyen tizenkét akadályt helyeztek el. Folyamatosan kellett felfutni dombokra, majd le az erdőben úgy, hogy alig fértünk el a fák között. Szántásban is futottunk, de szénaboglyák is nehezítették a pályát. Azt hiszem, 46 perc alatt végeztem ezzel a feladattal. A 210 beérkezőből a 14. lettem. Egy óra pihenő után egy katonai akadálypálya teljesítése következett, ahol már tizenöt akadály volt. Ez annyival volt nehezebb, hogy sűrűbben következtek a végrehajtandó feladatok. 

Kapaszkodni kellett, kötélen mászni, palánkon átlendülni, és még több nehéz feladat várt ránk. Minden akadály leküzdésére egy perc állt a rendelkezésünkre. 

Igaz, többször is próbálkozhattunk, ha elsőre nem sikerült, de az egy percbe bele kellett férni. Aki nem tudta végrehajtani, az pontlevonást kapott. Nehézség szerint határozták meg, hogy hány mínusz pont jár annak, aki nem tudta megfelelő időben végrehajtani a feladatot. A végén egy vizesárkot kellett leküzdeni, de úgy, hogy a fejünk csak félig látszott ki a vízből, mert egy álcaháló volt felette. A tapasztaltabbak ezt háton teljesítették, hogy a fejük jobban kint legyen és kapjanak levegőt. Mivel a falakadály után megcsúsztam, így én belevetődtem, hogy időt spóroljak vele, de így sokkal nehezebb volt. Azt azért hozzáteszem, hogy két kiképzőtiszt folyamatosan jött mellettem, és mondták, hogyan a legegyszerűbb végrehajtani az akadályokat. Ez nagy könnyítést jelentett. 

– A palánkok elég magasak voltak, ön viszont nem túl magas. Hogyan sikerült mégis átjutni rajta? 

– Az a furcsa, hogy volt néhány magas ember, aki ezt nem tudta megcsinálni. Nem tudom, biztosan rossz technikát választottak, nekem meg a foci révén erősek a lábaim, jó rugóim vannak, ami előnyt jelentett. 

– Azt említette, hogy gyakorlatilag nem készült erre a versenyre. Mennyi idő alatt sikerült teljesíteni a katonai akadályt? 

– Hat perc negyvennégy másodperc alatt, és ezzel a harmadik, negyedik helyet szereztem meg. A végén érmet, oklevelet és a támogatók jóvoltából különböző ajándékokat kaptunk. 

– Mi történ a verseny után? 

– Hazamentem, felvettem a labdarúgó-szerelésemet és mentem a bajnoki meccsre. 

– Ön a nyárlőrinci labdarúgócsapat kezdőjátékosa, és leginkább a gyorsaságáról híres, de nem áll távol öntől a góllövés sem. Azon a napon Kunszálláson játszottak, és 2–1-re vezetett az ellenfél, amikor kiegyenlített a 62. percben. 

– Az volt a furcsa, hogy fáradtságot nem éreztem, de a 70. percben görcsölni kezdett a lábam, az izmok már nem bírták, és akkor cserét kértem. 

Ez a verseny jó kihívás volt számomra, megtudtam, hogy mik a határaim.

Hogy lesz-e folytatása? Kijelenthetem, hogy igen, nézelődök, hogy hol vannak hasonló versenyek.

Egyre népszerűbb a futóverseny

Az ExtremeRush két évvel ezelőtt robbant be a legnépszerűbb futóversenyek közé, főleg azoknál a sportolóknál, akik szeretik a kihívásokat. Kemény pályán, akadályok és vizesárkok között az indulók kipróbálhatják azt, hogy mire képesek. Nemcsak erő és kitartás kell hozzá, hanem bátorság is.