A padban is, a kapuban is jól szerepel

– Igaz, hogy maga Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere adta át a díjat?

– A hivatalos díjkiosztó a járványhelyzet miatt elmaradt, pedig biztosan nagy élmény lett volna. De ettől függetlenül így is büszke vagyok az oklevélre és a díjra is, amelyet így postán kaptam meg, de ez mit sem csökkentett az örömömön.

– Erre a pályázatra előzetesen kell jelentkezni. Ezek szerint korábban is jó tanuló voltál?

– Igen, és kellett is, hogy az legyek, hiszen a jelentkezésnek eleve előfeltétele volt a 4,7 fölötti átlag, no meg volt egy másik feltétel, hogy a jelölt sportolóként legalább országos bajnokságban szereplő, első osztályú csapat tagja legyen a jelentkezés idején. Nálam ez a feltétel is megvolt, hiszen akkor az MTK ifijének a kapusa voltam, így mindkét feltételnek megfeleltem. És végül sikerült is elnyernem a díjat, aminek nagyon örülök.

– Tehát nemcsak a kapuban vitézkedsz, hanem az iskolában is. Mik a kedvenc tantárgyaid?

– A matematika és a történelem, ezekkel foglalkozom a legtöbbet és a legszívesebben.

– Mely csapatokban fociztál eddig, ott kiktől kaptad a legtöbbet?

– A Kiskunhalasi FC-ben, a jelenlegi csapatomban kezdtem. Utána hét évet a Szilády RFC-nél töltöttem, aztán jött az MTK akadémiája. A tanítómestereim sorában az első az édesapám. Ő is neves kapus volt itt, Kiskunhalason, ő tanította nekem meg az alapokat, egyáltalán: az ő indíttatására választottam a kapus posztos, és természetesen mindmáig figyelemmel kíséri a pályámat, ellát tanácsokkal. Sokat köszönhetek Vincze Attilának is, aki a Szilády RFC-nél volt az edzőm, no meg Velez Attilának, aki szintén sziládys, de legalább ennyire fontos mentorom Farkas Balázs, aki az MTK-nál tanított. Ő tette teljessé a kapusképzésemet, mindmáig tartom is vele a kapcsolatot.

– Az MTK akadémiájáról igazoltál felnőttcsapatba, Kiskunhalasra, a megye egybe. Milyen ifibajnokságok után felnőttmezőnybe csöppenni?

– Sokan csak legyintenek a megyei első osztályú bajnokságokra, pedig merem állítani, hogy ott van olyan a színvonal, mint bármelyik ifibajnokságban, sőt, talán még magasabb is. Ezért is vállalkoztam arra, hogy kipróbálom magam a felnőttek között, elbizakodott nem voltam, de az önbizalmam szerintem rendben volt. No meg azért is használtam ki az első alkalmat, hogy felnőttcsapatba kerülhetek, mert az nyilvánvaló, hogy ott hamarabb tudja felhívni magára figyelmet az ember, ha sikerül jól szerepelnie. Tehát semmilyen szempontból nem bántam meg, hogy a megye egybe igazoltam.

– Megrövidült a tavaszi idény, így aztán csak négy bajnoki jutott neked a Halas kezdőjében. Melyik a legkedvesebb emlék a négy meccs közül?

– Azt hiszem, senkit nem lep meg a választásom, ha azt mondom, hogy a Kiskunfélegyházán aratott bravúrgyőzelmünk. A télen teljesen átalakult a csapat, jelentősen megfiatalodott, sokan féltettek is bennünket. A tavaszi rajton egy kalkulálható hazai vereséggel kezdtünk, aztán jött a félegyházi fellépés. Nem tagadom, még egy kicsit izgultunk is a KHTK elleni idegenbeli meccs előtt, hiszen ott olyan rutinos, tapasztalt játékosok játszanak, mint például Tököli Attila. Ennek ellenére sikerült a tavasz talán legnagyobb meglepetésgyőzelmét megszerezünk. És annak ellenére, hogy kaptam egy gólt, a mérkőzés után nagy örömmel töltött el a tudat, hogy én is sokat tettem hozzá ahhoz a győzelemhez.

– A közeljövőt hogyan tervezed labdarúgás szempontjából? Maradsz-e Halason?

– Maradok Kiskunhalason, azt az egy esetet leszámítva, ha esetleg magasabb osztályból keresnének. Egy NB III.-as ajánlatot aligha utasítanék vissza, de egyébként semmi okom, hogy a Halas helyett egy másik megyei első osztályú csapatban játsszak, hiszen ez az otthonom, jól is érzem itt magam. A vezetőséggel is abban maradtunk, hogy jó ajánlat esetén, ha följebb válthatok, akkor, de csak akkor eligazolok.

– Továbbtanulás szempontjából megvan-e már a csapásirány?

– Igen. A kedvenc tantárgyaimból kitalálható, hogy jogász vagy közgazdász szeretnék lenni. Meglátjuk, hogy alakul, én mindent elkövetek. A felvételi pontszámok – bárhova is jelentkezem majd – igen magasak, de állok a kihívás elébe. Nem elbizakodottan, de megfelelő önbizalommal.

Az ország jó tanulója, jó sportolója

A Magyarország jó tanulója, jó sportolója címet azok a diákok és hallgatók nyerhetik el, akik az előző tanévben kimagasló tanulmányi és sportteljesítményt nyújtottak. Három kategóriában – 5-8. évfolyamosok, 9-13. évfolyamosok, nappali tagozatos alap-, mester- vagy osztatlan képzésen, felsőoktatási szakképzésen tanulók – lehetett pályázni. Az elismerést olyan diákok kaphatják meg, akik – korcsoporttól függően – a tanévben 4,8-as, 4,7-es vagy 4-es átlagot értek el, emellett sportáguk országos bajnokságán, diákolimpiáján vagy nemzetközi versenyén a legjobb hatban végeztek.