Harcra kész a megyei válogatott

– Igaz, hogy szívügye a megyei válogatott?

– Igen. Mindig is megtiszteltetésnek érzem ezt a feladatot.

– Hány meccset, hány csapatot látott a válogatás közben?

– A bajnokság rajtja óta jártam a játékosok megfigyelése céljával mind a megye egyes, mind a megye kettes pályákat, a válogatott összeállítása során számomra ugyanis nem szempont az, hogy valaki a megye egyben vagy a megye kettőben játszik, csakis a mutatott teljesítmény.

– Soha nincs felhajtás a válogatott körül, csöndben csordogálnak az események, amíg el nem érnek valamilyen szép sikert. Az idén azonban amint nyilvánossá vált a harmincas keret, fellángoltak az érzelmek és a viták. Példákon keresztül vegyük sorba a kérdéseket, amiket a szurkolók, vezetők felvetettek. Miért nem került be a válogatottba egy Tököli Attila? Ennyire jól állunk?

– A valóban kiváló és negyvenkét évesen is számos csapatnak erősítést jelentő Tököli Attila példáján keresztül mindjárt két, az amatőr megyei válogatottból kizáró feltételt is meg tudok említeni. Az első feltétel, hogy a megyei válogatottban kizárólag csakis amatőr múltú játékosok szerepelhetnek. Akinek volt valaha hivatalos profi szerződése, akár csak egy percet játszott profi csapatban, az nem szerepelhet ezen az amatőr tornán. Ugyanakkor Attila a kora miatt sem férne be. A válogatottban 1989. december 1. előtt születettek nem szerepelhetnek.

– Miért nem szerepel egy kiskun­halasi Amariutei Sorin, miköz­ben egy szabadszállási Máruska Vitalij igen?

– Sorinnak természetesen helye lenne a válogatottban, a tudása és a formája alapján is, és nem is csak a halasiak szerint. Ám a versenykiírásban – ami nem az MLSZ versenykiírása, hanem a UEFA-é, hiszen a torna szervezője az UEFA – az is szerepel, hogy csak magyar állampolgárságú játékos játszhat, és Sorin sajnos hiába focizik és él kisgyermek kora óta Kiskunhalason, nincs magyar állampolgársága. Nagy szívfájdalmam, hogy nem válogathatom be, hiszen remek futballista, és itt lenne a helye. Máruskát viszont beválogathattam, hiszen magyar állampolgár.

– És hol vannak a fiatal, frissen feltűnt tehetségek? Gondolok itt például Kovács Péterre, a góllövőlista éllovasára.

– Két évvel ezelőtt, a legutóbbi tornán a kecskeméti Terbe Botond és Bozsik Máté esett ki a válogatottból, ugyanis fia­talabbak voltak a kiírásban megadottnál. Két jelöltem is lett volna az idén, a kerekegyházi Kovács Péter és csapattársa, Bashiri, de csak 2001. január 1. előtt születettek játszhatnak. A megye egyben szerepelhetnek, de ismétlem, a megyei válogatottak tornája UEFA-­kiírás. Más megyéknek is gondot okoz ez, de ez a szabály, így kell elfogadni.

– Mennyit tudtak készülni?

– Két összetartásunk volt. Szerettem volna többet, ám mivel kiélezett volt a bajnokság, és minden csapat késhegyre menő harcot folytatott a minél jobb helyezésért, senkit nem akartam kiemelni a csapatából a hajrában. De ezzel mi a középmezőnyben vagyunk. Van olyan megye, ahol kisebb a megye egy mezőnye, ott hamarabb véget ért a bajnokság, nekik volt idejük több összetartást is szervezni, ugyanakkor van olyan megye is, ahol egyáltalán nem is volt ilyen. A kép tehát vegyes, nem lógunk ki az átlagból.

– Az idén mi a célkitűzés? A legutóbb egy büntetőpárbajban alulmaradva maradt le a csapat a csehországi döntőről.

– Maximálisan elégedett akkor lennék, ha az eddigi legjobb eredményünket sikerülne felülmúlni. De már akkor sem lennék csalódott, ha a regionális tornán sikerülne kivívnunk az országos döntőbe jutást. A korábbi években sok dicséretet kaptunk, hogy stílusos a Bács-Kiskun megyei válogatott – bárhogyan is szerepelt –, ezt a jó hírünket is szeretném megőrizni. Egy másik cél, aminek a teljesítése csak rajtunk áll, hogy a behívott játékosok ellenfelekből váljanak barátokká, tartsák továbbra is a kapcsolatot, és megtanuljanak ilyen helyzetben együtt lélegezni. Ha ezt sikerül elérni ennél a csapatnál is, akkor egy fontos cél máris teljesült.

– A BKMLSZ, azaz az MLSZ Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága hogyan áll a válogatotthoz? Természetesen papíron az ő „bulijuk”, de fel lehet ezt fogni nyűgnek is, de bele is lehet szívvel állni.

– Maximálisan támogatnak minket, akárcsak jómagam, ők is szívügyüknek tekintik a válogatottat, nem kímélnek sem anyagi, sem egyéb eszközöket, hogy minden felmerülő igényt kielégítsenek. Mondok egy apró példát. Két évvel ezelőtt ámultunk-bámultunk, hogy a többi megye csapata egyenkabátban érkezett a tornára. Az idén már mi is egyenkabátban szállunk majd le a buszról Füzesabonyban. Ugyanakkor a megyei igazgatóság igazgatójának, Losonczy Lászlónak nem feladata, hogy testközelből is figyelje a csapat szereplését, de két éve nem volt rest minket elkísérni Békéscsabára, és a pécsi döntőt is a helyszínen tekintette meg. Ugyanakkor szeretném megemlíteni itt Karakas Ferencet is, ő és klubja, a Kecskeméti LC is mindenben a rendelkezésünkre állt és áll, a megyei válogatott rájuk mindenben számíthat. És ez is sokat számít, hiszen többre képes egy csapat, ha érzi maga mögött a támogató hátországot.