2018.05.11. 12:16
Három győztes szett az NB I.-be szóló jegy ára
A HÉP-Röpke SE magabiztosan nyerte a másodosztályban a Keleti csoport küzdelmeit. Az Izsákon rendezett háromcsapatos tornán, amelyen két klub kivívhatta az NB I.-es tagságot, a kecskeméti lányok két gigászi csatában 3:2 arányban maradtak alul a Balatonfüred és a DVTK ellenében. Maradt azonban még egy esély, osztályozót vívhatnak az NB I. utolsó helyezettjével, a Palota RSC csapatával. Az odavágót a múlt héten játszották, azon Kása Róbert lányai 3:1 arányban kaptak ki. A visszavágót szombat este játsszák, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola sportcsarnokában. A mérkőzés előtt a csapat liberójával, Kanizsai Magdolnával beszélgettünk.
Kanizsai Magdolna és társai mindent el fognak követni
Forrás: Petőfi Népe
Fotó: Bús Csaba
– Akarjátok az NB I.-et ?
– Hát persze. A napokban mindenki ezt kérdezi tőlünk, pedig ez a számunkra evidens. Ezért dolgoztunk egész évben, ezen dolgozunk most is, és ezért fogunk küzdeni szombat este.
– Az izsáki tornán hajszálon múlt, hogy nem sikerült elérni a célotokat. Az mennyire hatott negatívan a társaság hangulatára?
– Azon a tornán a papírforma szerint mindkét ellenfelünknek 3:0-ra kellett volna vernie minket. Volt egy olyan érzésünk, hogy egy kicsit talán le is becsültek minket, hiszen mi teli vagyunk helyi fiatalokkal, a Balatonfüred meg a DVTK csapatát pedig még légiósok is erősítik. A Balatonfüred elleni 2:3 után nem voltunk elkeseredve, mert éreztük, hogy ott a tapasztalat, a fizikai fölény jött ki. A vasárnapi, DVTK elleni vereség után, amikor ismét 2:0-ról kaptunk ki 3:2-re, már inkább, mert az talán inkább hozható meccs lett volna. De az edzőnk, Kása Róbert hamar meggyőzött minket arról, hogy nincs okunk elkeseredni, elmondta, hogy nagy dolog, amit véghezvittünk, és büszke ránk. Tehát mi magunk sem hagytuk, hogy az letörjön minket, és az edzőnk sem.
– Hogyan láttad a palotai mérkőzést?
– Óriási lelkesedéssel vetettük magunkat a küzdelembe. Csak az első játszmát sikerült megnyernünk, de azt is hátrányból hoztuk vissza. Azt követően azonban egyre több apróbb hibát követtünk el. Nem mindig volt jó a nyitásfogadásunk, nem mindig voltak jók a blokkok, illetve sokszor nem voltunk elég türelmesek, nem vártuk ki, hogy az ellenfél hibázzon. Fontos helyzetekben pontatlanok voltunk, és a palotaiak ezt kihasználták. Ugyanakkor dacára annak, hogy kikaptunk, a szurkolók rengeteget segítettek. Többen voltak, mint a hazaiak, otthon éreztük magunkat. Megható érzés volt, hogy olyan sokan vették a fáradtságot, és eljöttek minket biztatni. El sem tudom mondani, hogy az milyen sokat segített. No meg az is, hogy a mérkőzés után is megtapsoltak minket.
– Elég tetemes a palotai előny. Van-e esély a visszavágón?
– Természetesen van. Minden meccs tiszta lappal indul. Ugyanakkor a palotai odavágó előtt azért voltak nem kis nehézségeink. Hogy mást ne mondjak, többen hétfőn kezdték meg az érettségit, ugyanakkor a csapat több tagja sérülten vállalta, vállalja a játékot. Aki temet minket a 3:1-es palotai vereség után, az téved. Nagyon összeszedetten kell játszanunk, a fáradtságon túl kell lépnünk. Egész héten arra készülünk, hogy megpróbálunk 3:0-ra nyerni. Ha az nem jön össze, akkor az aranyjátszmában. Ráadásul nekünk hazai pályán sokkal jobban megy a játék. Egészen máshogy játszunk itthon, mint idegenben. Erre is alapozom, hogy összesítésben képesek lehetünk jobbnak bizonyulni a Palotánál.
– És a szurkolóitokat is várjátok.
– Természetesen, hiszen rengeteg pluszt jelent a számunkra a biztatásuk. Mi hiszünk benne, hogy sikerülhet, és fontos, hogy ők is higgyenek abban, hogy képesek vagyunk elérni a célunkat. Hihetetlenül sokat jelent, amikor gyakorlatilag teli van a lelátó, márpedig a rájátszás végén nem egyszer volt ilyen. Az ember olyankor egészen lehetetlen labdákra is elindul, pluszenergiákkal tölti föl, hogy olyan sokan szorítanak érte. Úgyhogy a szurkolóinkat is nagyon várjuk szombat este hétkor.