Forradalmár őrizte az iratokat – különleges tárlat Kiskőrösön

„[…] minden kommunistát ki akartak nyírni.” Ezzel a címmel nyílik kiállítás Kiskőrösön október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulóján, délután fél 4-kor a művelődési központ kamaratermében.

– A régi rendszerben, különösen annak vége felé, az ’56 kapcsán keletkezett iratokkal nem bánt kesztyűs kézzel az idő, sem a hatalom akkori birtokosai. Így a valóban értékes információkat tartalmazó dokumentumok közül sok példány nem kerülhetett megfelelő módon a levéltárakba: nem egy végezte iratmegsemmisítőkben, vagy a hulladéklerakókban, jócskán megnehezítve a történészek dolgát az események rekonstruálását illetően – mondta Turán István történész. Majd hozzátette: a sors különös fintora, hogy a Kiskőrösi Járás községeinek 1956-os eseményeit összegző rendőrkapitányi jelentést annak idején pont egy korábban elítélt forradalmár, a kiskőrösi szovjet emlékmű egyik ledöntője, Kvalla László találta meg. Felismerve a köteg jelentőségét, elrejtette és megmentette az utókornak. Családja jóvoltából az iratokat digitalizálták, s felnagyítva, tabló formájában mutatják be, hogy bárki megismerhesse, és elmerenghessen azoknak a sokat hivatkozott napoknak a helyi történésein.

Természetesen, mivel a jelentés 1957 januárjában, a megtorlások kezdetekor készült, szemléletmódja és tartalma nem kevés kritikával kezelendő. Viszont a mai kor emberének rengeteg érdekességgel szolgálhat. A 21 oldalas dokumentumban szó esik tüntetésekről, Sztálinvárosból a forradalom hírét hozó munkásokról, sortűzről, békés és nem annyira békés átmenetet kívánókról, forradalmárokról és persze provokátorokról is. Kiskőrös mellett Soltvadkertről, Kecelről, Imrehegyről, Bócsáról, Tázlárról, Akasztóról, Csengődről, Tabdiról, Soltszentimréről, Fülöpszállásról, Páhiról és Kaskantyúról is olvasható a dokumentumban. Ezt adják most közre kiállítás formájában, kiegészítve néhány korabeli fotóval, dokumentummal, melyek a „megsárgult pergamenek” mellett színesíteni hivatottak a tárlatot, tette hozzá Turán István.

A gimnáziumból indult a forradalom

Az október 23-án, Budapesten kitört forradalom csak napokkal később éreztette a hatását vidéken. Kiskőrösön október 27-én, délelőtt 10 órakor Fekete Sándor és Szász Károly tanárok vezetésével mintegy 250 gimnazista a főtéri Petőfi-szoborhoz vonult, és elénekelték a Himnuszt, két diák pedig elszavalta a Nemzeti dalt és a Szózatot. Időközben félezresre bővült a tüntetők csoportja, Fekete Sándor 22 pontos követelést olvasott fel a tanácsháza előtt.

Mindez a tavasszal kiadott Kiskőrös története könyvben olvasható. Az 56-os fejezetet Turán István helytörténész jegyzi. Mint írja, lerombolták a szovjet emlékművet, megalakították a Nemzeti Bizottságot. A tömeg a laktanyához vonult, ahol a forradalmárok tudomása szerint egyetemistákat tartottak fogva. A tömegre két vadászgép adott le riasztólövéseket. Az emberek megijedtek, és hazamentek. A kommunista rend karhatalmistái a városban még tüntetők maradék csoportjait riasztólövésekkel feloszlatták. Kiskőrösön időközben munkástanács, a laktanyában pedig forradalmi katonai tanács alakult.

A megmozdulásnak november 4-én hajnalban a szovjet katonai intervenció vetett véget. Harckocsik vették körbe a laktanyát, véget ért a forradalom a városban. A szovjet egységek még egy évig maradtak Kiskőrösön. A témáról bővebben a Kiskőrös története című könyvben olvashatnak az érdeklődők.